Módosítanák a gyermekvédelmi törvényt

Az általa vezetett emberjogi, kulturális és kissebségi bizottság az ügyben érintettekkel közösen elkészített tervezete megpróbál lazítani a mostani bürokrácián, és nagyobb hangsúlyt fektetni a kiskorúak érdekeire. Ezzel párhuzamosan az örökbeadási törvény módosítását is kezdeményezni fogják, részletezte csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján a Bihar megyei honatya.

A munkaügyi és az egészségügyi szaktárca felkérésére az Ador Copii Alapítvány elkészített egy jelentést, amelyből kiderül: az elmúlt évben nőtt az elhagyott gyermekek száma, és ehhez viszonyítva nincs elegendő szociális munkás. „A mostani rendszer nem tartja tiszteletben az egyént, és annak emberi méltóságát” – jelentette ki Bíró.

Elmondta, tapasztalata szerint az állami gondozásban lévő gyermekek gyakorlatilag egy elzárt közegben nevelkednek, és akár egyetlen eltöltött év egy ilyen nevelőközpontban mély nyomot hagy a kicsikben. Éppen emiatt, a törvénymódosító javaslataik egyik fontos pontja, hogy eltöröljék a negyedrangú rokonság felkutatására vonatkozó előírást. A gyakorlatban ugyanis bebizonyosodott, hogy sokszor még a közvetlen hozzátartozók megtalálása is nehézségbe ütközik, a negyedrangú hozzátartozók megtalálása esetenként éveket vesz igénybe, amely idő alatt a gyermek nem kerülhet be az örökbeadási rendszerbe.

Bíró azt is nehezményezi, hogy az adoptálni kívánó szülőket nem engedik az elárvult vagy elhagyott gyermekek közelébe, hanem az állam választja ki a kiskorút. Ennek megváltoztatását segítheti az, hogy a törvénymódosítás pontosan definiálja a „gyermek érdekeit”, azaz jogot biztosít a „normális fizikai és lelki fejlődésre, érzelemi kiegyensúlyozottságra és családi életre”.

Az eljárás felgyorsítását szorgalmazná az a módosítás is, amely kötelezővé tenné a gyermekelhagyások 24 órán belüli jelentését. Szerinte nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy tudjuk: egy a korházban magára hagyott gyermek fejlődésére hatással van az, hogy kevesebb törődést kap. „Fáj, hogy például az egyetemeken szociális munkásnak tanuló fiatalok miért nem látogatnak el az intézményekbe, hogy legalább egy kicsit foglalkozzanak ezekkel a babákkal” – mondta a politikus.

A kisebbségeket érintő módosítás a gyermek anyanyelv-használati jogát garantálná úgy, hogy szükség esetén tolmácsot biztosítsanak a számára. Ez pozitív diszkriminációnak tűnhet, de jelenleg többször előfordul, hogy a magyar ajkú kicsi kizárólag románul beszélő pszichológushoz, illetve szociális munkáshoz kerül, és az RMDSZ-es honatya szerint kizárt, hogy egy tíz év alatti megfelelően kifejezze magát. A törvénymódosítás részeként más újdonságokat is be akarnak vezetni, például azt, hogy a szülőknek jelezniük kelljen, ha kiskorú gyermekük olyan tevékenységet végez, amelyből jövedelme származik.