
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2007. május 14., 00:002007. május 14., 00:00
A tizenegy órakor kezdődött, a betegek gyógyulásának szentelt ünnepi misét közösen celebrálta román nyelven Augustin Benchea helyi plébános, Marius Sabãu vikárius és Berszán Lajos. A helybéliek elmondása szerint arra sem volt eddig példa, hogy magyar papot román nyelven engedjenek misézni. „Magyar szót a templomban utoljára leánykakoromban hallottam, pedig elmúltam már nyolcvanéves” – válaszolta kérdésünkre egy botra támaszkodva tipegő idős néni. A pusztinaiak évek óta kérik a magyar misét a iaºi-i püspökségtől és a Vatikántól, egyelőre azonban a háromszáz aláírással hitelesített kérvények nem jártak eredménnyel. A kétezer pusztinai katolikusból ugyanis csupán 350-en vallják magukat magyarnak.
„A faluban mindenkinek magyar az anyanyelve, mégis többen románnak tartják magukat. A fiatalokat csak románul tanítják, ezért sokan vannak, akik nem szeretik az anyanyelvüket” – mondta Bálint Marika, akinek az unokahúga érettségizik az idén. A pusztinaiak sajátos nyelvi önazonosságához legújabban a tömeges külföldi munkavállalás hozott újabb adalékot: 23 szülő az olasz nyelv anyanyelvként való oktatását kérte nemrég a megyei tanfelügyelőségtől, arra hivatkozva, hogy ők Olaszországban dolgoznak, és szeretnék magukkal vinni majd a gyerekeiket is. A Bákó megyei román lapok már azt sem tartják kizártnak, hogy hamarosan spanyol nyelvű oktatást is kérnek Pusztinán, hiszen Spanyolországban is sok helybéli dolgozik.
Az ünnepi miséről távozók azonban többnyire egyszerre beszéltek magyarul és románul. A templomkert előtti kis téren furgonokról kenyeret, személyautókból juhsajtot kínáltak; a szomszédos kisbolt egyben cukrászda és kocsma is, ki fagylalttal, ki sörrel a kezében nézelődött a tornácán. „Sajtot is vegyél, ne csak kenyeret” – szólt a férje után magyarul egy fiatalasszony, majd a gyerekeihez fordulva románul próbálta meggyőzni őket, legyen elég kettőjüknek egy üveg üdítő.
A templomban magyar nyelven elhangzott beszéd kapcsán többen elmondták: többet, esetleg magyar–román vegyes nyelvű misét vártak, de a mai napot is eredménynek tartják. Hangjukon nem a meghatódottság érződik: büszkék voltak arra, hogy a Gyimesközéplokon tanuló diákok jól teljesítettek, és arra, hogy ez magyarul is elhangozhatott a templomban. Idén hat pusztinai diák érettségizik Gyimesközéplokon. Néhány éve honosodott meg az a szokás, hogy a plébános-igazgató sorra felkeresi a ballagás előtt álló diákok településeit, és ünnepi mise keretében búcsúztatja őket iskolájuktól. „Imádkozni jöttem a gyermekekért. Büszkék lehetnek rájuk a szüleik és a falu, jól tanulnak és hitben is erősek, ezért szeretjük és becsüljük őket mi is” – mondta Berszán Lajos.
K. Cs.
Vatikáni biztatás
Átadta a moldvai csángómagyarok anyanyelvű miséjéért megfogalmazott petíciót a Vatikánban Ferkó Zoltán. A Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke kerékpárral jutott el a Vatikánba, ahol Pietro Parolin szentszéki külügyminiszter-helyettes fogadta. Ferkó szerint Parolin részleteiben is ismeri a helyzetet, és arra biztatta a zarándoklat résztvevőit, hogy helyben, konfliktusok nélkül próbálják meg a kérdést rendezni. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy közvetíteni fogja a kérést a bukaresti nunciatúrára, illetve a jászvásári püspökségre.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.