2008. január 17., 00:002008. január 17., 00:00
Mindez azt jelenti, hogy Finnországban minden svéd családhoz átlagosan két napilap jut el. Ezzel a teljesítménnyel pedig a finnországi svédek a legtöbb napilapot fogyasztó kisebbségnek számítanak a világon. Bár a rengeteg reklám miatt igazi gazdasági veszteséggel egyetlen lapnak sem kell számolnia, a mûködési feltételek optimalizálása érdekében rendhagyó fordulatra kerül sor. Hosszas egyeztetések után egyesül ugyanis Finnország nyugati tengerpartjának két napilapja, a Jakobstads Tidning és az Österbottningen – elõbbi 11 500 ezer, utóbbi 4500 példányban jelenik meg. Hogy a két újság esetében nem alkalmi tákolmányokról van szó, jelzi, hogy mindkét lap nagy múltú sajtóterméknek számít: a Jakobstads Tidninget 1898-ban, az Österbottningent 1883-ban alapították. Nem vitás, hogy a lapegyesülésre miért kerül sor: az újságok mûködési keretei javulni fognak, méghozzá jelentõsen. A szerkesztõségekbe érkezõ híranyagok nagy része (pl. külpolitika, sport stb.) számos lap esetében hasonló, e ponton a két napilap ezentúl egyesítheti erõit. Másrészt, mindkét lap megõrizheti saját karakterének magvát is: a regionális híreket, illetve a kommentárokat, véleményeket. Ezek száma nem fog csökkenni. A regionális hírek – míg eddig mindkét újságban 3-3 oldalon jelentek meg – az egyesült lapban 6 oldalt fognak kitenni. Ugyanez a helyzet a véleménycikkekkel is: az eddigi egy-egy oldal helyett az egyesült lapban valamennyi olvasó két teljes oldalról válogathatja az õt érdeklõ kommentárokat. És mindeközben – tegyük hozzá – eltûnnek azok a sötét felhõk, amelyek évek óta szálldostak az Österbottningen szerkesztõsége fölött: az újság nem szûnik meg, és nem válik egyik helyi finn lap svéd nyelvû mellékletévé sem. Az egyesült lap 2008 õszétõl napi 24 oldalon, 16 ezer példányban jelenik meg. Hogy példájuk mennyire lehet vonzó, nem tudni. Az ugyanis örök kérdés, hogy az azonos érdekek mentén politizáló erdélyi lapok a közös ügy, a közös siker érdekében miért nem képesek egyesíteni erõiket. Vincze László, Budapest
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy a Kolozsvári U labdarúgó-csapatának ultrái a hétvégén székely zászlókat téptek le.
Az aradi vértanúk személyes tárgyai is megtalálhatók a gyűjteményben, amelyben a jubileum alkalmából rendhagyó tárlatvezetést tartott a Kölcsey Egyesület.
Tettlegesség, rongálás, fenyegetés, valamint a közrend és a köznyugalom megzavarása miatt vettek őrizetbe szombaton, október negyedikén öt kiskalotai férfit egy feljelentés nyomán.
A Marosvásárhely melletti Nyárádtőn múködő Electromureș vállalat új kazettás magnót dobott piacra.
Három ember súlyosan megsérült, és Dévára, a Hunyad Megyei Sürgősségi Kórházba szállították őket egy közlekedési baleset után, amely vasárnap délelőtt történt a DN 76-os országúton, Déva és Brád között, Szelistyora (Săliștioara) település közelében.
Nem maradnak abba az esőzések jövő héten sem az országban, a vasárnapi és hétfői hőmérséklet pedig nagyjából az évszaknak megfelelően alakul, és a napokban még hideg várható.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
Átadták Kolozsváron szombaton a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle díjait, a fesztivál negyedszázados jubileumát ünnepli.
A Románia természeti szépségeit népszerűsítő Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki épp Erdélyben tartózkodik, élesen bírálta, hogy nem tudja megszüntetni az Electrica szolgáltató az áramkimaradásokat a hegyvidéken.
Aranyosgyéresi cégeket és magánszemélyeket fegyverrel fenyegető 29 éves férfit vett őrizetbe a helyi rendőrség, akivel szemben szombaton az ügyészség 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A pisztollyal fenyegetőző férfinél házkutatást tartottak.
Látogatottsági adatok