Vincze Loránt (archív felvétel)
Fotó: Mihály László
Vincze Loránt FUEN-elnök szerint a román állam politikai okokból támadta meg a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
2017. szeptember 29., 12:452017. szeptember 29., 12:45
2018. március 06., 13:372018. március 06., 13:37
Képmutatásnak tartja Vincze Loránt a román külügyminisztérium „magyarázkodását”, miszerint Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke csütörtökön, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján kommentálta a román külügyminisztérium szerdán közzétett álláspontját.
Románia mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy a kisebbségi jogok uniós kompetenciákká váljanak” – jelentette ki a FUEN elnöke.
Az MTI korábban írásban kérdezte a tárcát arról, hogy miért támadta meg a polgári kezdeményezés bejegyzését, a román állam mely intézménye hozta az Európai Bizottság perbe hívására vonatkozó döntést, és hogy ezek után fenntarthatónak tartja-e azt a korábbi álláspontját, hogy Románia mintaállam a kisebbségekhez való viszonyulása terén.
A külügyminisztérium válaszában közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól.
A tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. „Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg” – áll a külügyminisztériumnak az MTI kérdéseire adott írásos válaszában.
Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését – közölte csütörtökön az MTI kérdéseire válaszolva a román külügyminisztérium.
Vincze Loránt szerint amennyiben Románia maradéktalanul teljesítené a közösségi jogok tiszteletben tartását, nem avatkozna az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért indított perbe, ugyanakkor nem akadályozná a marosvásárhelyi katolikus iskola működését vagy a magyar tagozat törvény által is előírt létrehozását az orvosi egyetemen.
– vélekedett a FUEN vezetője.
Fotó: Barabás Ákos
Vincze azt is nyomatékosítani kívánta, hogy a per beindításához szükséges egymillió aláírások megszerzésén túl az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója komoly lobbimunkát folytat a tagországokban.
Vincze Loránt egyébként csütörtökön találkozott Péter Ferenccel, az RMDSZ Maros megyei elnökével, aki úgy vélte:
A politikus három, aránylag friss példát is sorolt: a katolikus iskola működésének ellehetetlenítését, a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésének megtagadását, illetve a meglévők eltávolítását, valamint a polgármesterek és önkormányzatok zaklatását a községháza felirat, valamint székely zászló kitűzése miatt.
Amint arról beszámoltunk, Románia június 28-án, a Grindeanu-kormány utolsó hivatali napján támadta meg az Európai Bizottság márciusi határozatát, melyben a bizottság a Minority SafePack kezdeményezőivel elvesztett per után a kezdeményezés részleges bejegyzéséről határozott. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy egy „mély állam” hozta meg a pereskedésről a döntést, hiszen Sorin Grindeanu volt miniszterelnök cáfolta, hogy kormánya ilyen döntést hozott volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!