Vincze Loránt (archív felvétel)
Fotó: Mihály László
Vincze Loránt FUEN-elnök szerint a román állam politikai okokból támadta meg a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
2017. szeptember 29., 12:452017. szeptember 29., 12:45
2018. március 06., 13:372018. március 06., 13:37
Képmutatásnak tartja Vincze Loránt a román külügyminisztérium „magyarázkodását”, miszerint Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke csütörtökön, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján kommentálta a román külügyminisztérium szerdán közzétett álláspontját.
Románia mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy a kisebbségi jogok uniós kompetenciákká váljanak” – jelentette ki a FUEN elnöke.
Az MTI korábban írásban kérdezte a tárcát arról, hogy miért támadta meg a polgári kezdeményezés bejegyzését, a román állam mely intézménye hozta az Európai Bizottság perbe hívására vonatkozó döntést, és hogy ezek után fenntarthatónak tartja-e azt a korábbi álláspontját, hogy Románia mintaállam a kisebbségekhez való viszonyulása terén.
A külügyminisztérium válaszában közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól.
A tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. „Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg” – áll a külügyminisztériumnak az MTI kérdéseire adott írásos válaszában.
Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését – közölte csütörtökön az MTI kérdéseire válaszolva a román külügyminisztérium.
Vincze Loránt szerint amennyiben Románia maradéktalanul teljesítené a közösségi jogok tiszteletben tartását, nem avatkozna az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért indított perbe, ugyanakkor nem akadályozná a marosvásárhelyi katolikus iskola működését vagy a magyar tagozat törvény által is előírt létrehozását az orvosi egyetemen.
– vélekedett a FUEN vezetője.
Fotó: Barabás Ákos
Vincze azt is nyomatékosítani kívánta, hogy a per beindításához szükséges egymillió aláírások megszerzésén túl az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója komoly lobbimunkát folytat a tagországokban.
Vincze Loránt egyébként csütörtökön találkozott Péter Ferenccel, az RMDSZ Maros megyei elnökével, aki úgy vélte:
A politikus három, aránylag friss példát is sorolt: a katolikus iskola működésének ellehetetlenítését, a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésének megtagadását, illetve a meglévők eltávolítását, valamint a polgármesterek és önkormányzatok zaklatását a községháza felirat, valamint székely zászló kitűzése miatt.
Amint arról beszámoltunk, Románia június 28-án, a Grindeanu-kormány utolsó hivatali napján támadta meg az Európai Bizottság márciusi határozatát, melyben a bizottság a Minority SafePack kezdeményezőivel elvesztett per után a kezdeményezés részleges bejegyzéséről határozott. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy egy „mély állam” hozta meg a pereskedésről a döntést, hiszen Sorin Grindeanu volt miniszterelnök cáfolta, hogy kormánya ilyen döntést hozott volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!