Tóth László: az erdélyi magyarságnak a járvány okozta nehézségek ellenére sikerült megerősítenie pozícióit a romániai önkormányzatokban
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásokból nagyszerű beruházásokat megvalósító vállalatok itt építkeztek, helyben adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót – érvelt a magyar állam programjának folytatása mellett Tóth László csíkszeredai magyar főkonzul, aki a járvány miatti rendkívüli feladatokról is beszélt a Krónikának adott interjúban.
2020. december 27., 08:552020. december 27., 08:55
– A járvány miatt nem volt egyszerű az idei esztendő. Hogyan tudott ehhez a helyzethez alkalmazkodni a csíkszeredai magyar főkonzulátus?
– Valóban rendkívüli évet zárunk, amelyet alapjaiban határozott meg a koronavírus-járvány, és a kezelésére hozott intézkedések. Míg január-februárban a megszokott mederben zajlott tevékenységünk, márciustól gyökeresen megváltozott minden.
Persze a járványhelyzet nehézségei minket sem kíméltek: elmaradtak a jelentős események, és delegációk sem látogattak a Székelyföldre, ahogy kulturális és sportrendezvényeink nagyobb részét sem tudtuk idén megszervezni.
– Volt-e a járvánnyal kapcsolatban külön feladata a főkonzulátusnak?
– Természetesen volt. Kiemelném közülük a tavaszi időszakban zajló repatriációs tevékenységünket, amikor a két ország között gyakorlatilag teljesen leállt a távolsági közlekedés, sem a repülőjáratok, sem a busz- és vonatjáratok nem közlekedtek, sok, nehéz helyzetbe került magyar állampolgárnak segítettünk hazajutni. Közreműködtünk magyarországi kórházi kezelésre szoruló betegek utazásának megszervezésében, de segítettünk gyógyszerek beszerzésében, vagy a koronavírus terjedésének megfékezését szolgáló adományok célhoz juttatásában is.
– A magyar–román gazdasági, üzleti együttműködést mennyiben akadályozta a járvány? Vannak-e adataik, voltak-e visszajelzések ezzel kapcsolatban?
– A különböző statisztikai adatok és felmérések a gazdaság teljesítményének és a kereskedelmi volumen növekedésének drasztikus visszaeséséről szólnak világszerte. Ezek a folyamatok természetesen a magyar–román gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat is érintették. Csak hogy egy példát mondjak: a magyarországi turizmus szempontjából Románia az utóbbi években az egyik legdinamikusabban növekvő küldőország volt, és ez idén gyakorlatilag lenullázódott. Persze a kormányok hamar felismerték a gazdaságok működésének fontosságát, és a válságkezelő intézkedéseiket ehhez is igazították.
Fotó: Veres Nándor
– Az erdélyi magyar közéletet követve hogyan jellemezné a 2020-as évet?
– A járványhelyzet természetesen az erdélyi magyar közéletre is markáns hatással volt, amit csak tetézett az év végén megrendezett két választás, és az azokat megelőző politikai bizonytalanság. Az év nagy részében elmaradtak a közösség kiemelkedő eseményei, és jelentősen beszűkültek az emberek és az intézmények közötti kapcsolatok. Mindezek azonban egyúttal számos pozitív dolgot is felszínre hoztak: láthattuk az egészségügyi rendszerben dolgozók heroikus küzdelmét, vagy a pedagógusoknak az online oktatásra való áttérés nehézségeinek leküzdésére tett rendkívüli erőfeszítéseit.
– Lát-e esélyt arra, hogy jövő évben zavartalanul folytatódjon a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja?
– Mikor december elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Maros megyében járt, meglátogattunk több olyan vállalkozást, amelyek az erdélyi gazdaságfejlesztési programban nyert támogatásból valósítottak meg nagyszerű beruházásokat. Ezek a vállalatok fizikailag itt építkeztek, amely által itt adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót. Nem kérdéses számomra, hogy ez a program mindenki számára előnyös, és ahogy miniszter úr is mondta: a magyar kormány az RMDSZ-szel való konzultációra alapozva készen áll annak folytatására, összhangban a romániai és az európai szabályozásokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!