Tóth László: az erdélyi magyarságnak a járvány okozta nehézségek ellenére sikerült megerősítenie pozícióit a romániai önkormányzatokban
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásokból nagyszerű beruházásokat megvalósító vállalatok itt építkeztek, helyben adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót – érvelt a magyar állam programjának folytatása mellett Tóth László csíkszeredai magyar főkonzul, aki a járvány miatti rendkívüli feladatokról is beszélt a Krónikának adott interjúban.
2020. december 27., 08:552020. december 27., 08:55
– A járvány miatt nem volt egyszerű az idei esztendő. Hogyan tudott ehhez a helyzethez alkalmazkodni a csíkszeredai magyar főkonzulátus?
– Valóban rendkívüli évet zárunk, amelyet alapjaiban határozott meg a koronavírus-járvány, és a kezelésére hozott intézkedések. Míg január-februárban a megszokott mederben zajlott tevékenységünk, márciustól gyökeresen megváltozott minden.
Persze a járványhelyzet nehézségei minket sem kíméltek: elmaradtak a jelentős események, és delegációk sem látogattak a Székelyföldre, ahogy kulturális és sportrendezvényeink nagyobb részét sem tudtuk idén megszervezni.
– Volt-e a járvánnyal kapcsolatban külön feladata a főkonzulátusnak?
– Természetesen volt. Kiemelném közülük a tavaszi időszakban zajló repatriációs tevékenységünket, amikor a két ország között gyakorlatilag teljesen leállt a távolsági közlekedés, sem a repülőjáratok, sem a busz- és vonatjáratok nem közlekedtek, sok, nehéz helyzetbe került magyar állampolgárnak segítettünk hazajutni. Közreműködtünk magyarországi kórházi kezelésre szoruló betegek utazásának megszervezésében, de segítettünk gyógyszerek beszerzésében, vagy a koronavírus terjedésének megfékezését szolgáló adományok célhoz juttatásában is.
– A magyar–román gazdasági, üzleti együttműködést mennyiben akadályozta a járvány? Vannak-e adataik, voltak-e visszajelzések ezzel kapcsolatban?
– A különböző statisztikai adatok és felmérések a gazdaság teljesítményének és a kereskedelmi volumen növekedésének drasztikus visszaeséséről szólnak világszerte. Ezek a folyamatok természetesen a magyar–román gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat is érintették. Csak hogy egy példát mondjak: a magyarországi turizmus szempontjából Románia az utóbbi években az egyik legdinamikusabban növekvő küldőország volt, és ez idén gyakorlatilag lenullázódott. Persze a kormányok hamar felismerték a gazdaságok működésének fontosságát, és a válságkezelő intézkedéseiket ehhez is igazították.
Fotó: Veres Nándor
– Az erdélyi magyar közéletet követve hogyan jellemezné a 2020-as évet?
– A járványhelyzet természetesen az erdélyi magyar közéletre is markáns hatással volt, amit csak tetézett az év végén megrendezett két választás, és az azokat megelőző politikai bizonytalanság. Az év nagy részében elmaradtak a közösség kiemelkedő eseményei, és jelentősen beszűkültek az emberek és az intézmények közötti kapcsolatok. Mindezek azonban egyúttal számos pozitív dolgot is felszínre hoztak: láthattuk az egészségügyi rendszerben dolgozók heroikus küzdelmét, vagy a pedagógusoknak az online oktatásra való áttérés nehézségeinek leküzdésére tett rendkívüli erőfeszítéseit.
– Lát-e esélyt arra, hogy jövő évben zavartalanul folytatódjon a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja?
– Mikor december elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Maros megyében járt, meglátogattunk több olyan vállalkozást, amelyek az erdélyi gazdaságfejlesztési programban nyert támogatásból valósítottak meg nagyszerű beruházásokat. Ezek a vállalatok fizikailag itt építkeztek, amely által itt adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót. Nem kérdéses számomra, hogy ez a program mindenki számára előnyös, és ahogy miniszter úr is mondta: a magyar kormány az RMDSZ-szel való konzultációra alapozva készen áll annak folytatására, összhangban a romániai és az európai szabályozásokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egész falut megrázta egy 65 éves férfi meggyilkolása Magyarlónán: a holttestet szombaton találták meg a rendőrök, és azonnal nagyszabású nyomozás indult az elkövető felkutatására.
Miért alacsony a fiatalok részvétele a választási folyamatokban – ez a témája annak a konferenciának, amelyet a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szervez Kolozsváron.
Nagy köveket helyeztek el Temesváron a hatóságok, hogy az autósok ne parkoljanak a járdákra és a zöldterületekre. A lakosok egy része fel van háborodva.
Kirívó gyorshajtást mértek a rendőrök Nagybányán. Egy 24 éves nő 135 km/órával hajtott a város egyik utcáján, jogosítványát azonnal bevonták.
Életre kel a Pogány-kastély Poklisán: a magántulajdonban lévő 19. századi nemesi rezidenciát, valamint a hozzá tartozó 17 hektáros dendrológiai parkot felújítják. Az új tulajdonos a kastélyt kulturális és turisztikai célokra kívánja hasznosítani.
A jogi eljárások lezárásáig nem tarthat órákat az a nagybányai magyar történelemtanár, akit szexuális bűncselekményekkel gyanúsítanak. A pedagógus felfüggesztéséről szóló döntést a Németh László Elméleti Líceum igazgatótanácsa hozta meg.
Megtartották szombaton Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének farsangzáró rendezvényét, a Csontkirály és Babkirály elnevezésű ünnepséget.
A biztonságos internethasználatra hívták fel a figyelmet a Maros megyei rendőrök, akik a héten több marosvásárhelyi oktatási intézményben tartottak tájékoztató foglalkozásokat diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak.
Szénabála zuhant egy 7 éves gyermekre a Szeben megyei Szászivánfalván (Ighișu Nou), a gyermek elhunyt.
Az RMDSZ nagybányai szervezete határozottan elítéli a gyermekek ellen irányuló bármilyen erőszakot, és sürgeti a hatóságokat, hogy mielőbb zárják le a nagybányai magyar líceumban történt feltételezett szexuális visszaélések ügyében indított eljárásokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!