Tóth László: az erdélyi magyarságnak a járvány okozta nehézségek ellenére sikerült megerősítenie pozícióit a romániai önkormányzatokban
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásokból nagyszerű beruházásokat megvalósító vállalatok itt építkeztek, helyben adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót – érvelt a magyar állam programjának folytatása mellett Tóth László csíkszeredai magyar főkonzul, aki a járvány miatti rendkívüli feladatokról is beszélt a Krónikának adott interjúban.
2020. december 27., 08:552020. december 27., 08:55
– A járvány miatt nem volt egyszerű az idei esztendő. Hogyan tudott ehhez a helyzethez alkalmazkodni a csíkszeredai magyar főkonzulátus?
– Valóban rendkívüli évet zárunk, amelyet alapjaiban határozott meg a koronavírus-járvány, és a kezelésére hozott intézkedések. Míg január-februárban a megszokott mederben zajlott tevékenységünk, márciustól gyökeresen megváltozott minden.
Persze a járványhelyzet nehézségei minket sem kíméltek: elmaradtak a jelentős események, és delegációk sem látogattak a Székelyföldre, ahogy kulturális és sportrendezvényeink nagyobb részét sem tudtuk idén megszervezni.
– Volt-e a járvánnyal kapcsolatban külön feladata a főkonzulátusnak?
– Természetesen volt. Kiemelném közülük a tavaszi időszakban zajló repatriációs tevékenységünket, amikor a két ország között gyakorlatilag teljesen leállt a távolsági közlekedés, sem a repülőjáratok, sem a busz- és vonatjáratok nem közlekedtek, sok, nehéz helyzetbe került magyar állampolgárnak segítettünk hazajutni. Közreműködtünk magyarországi kórházi kezelésre szoruló betegek utazásának megszervezésében, de segítettünk gyógyszerek beszerzésében, vagy a koronavírus terjedésének megfékezését szolgáló adományok célhoz juttatásában is.
– A magyar–román gazdasági, üzleti együttműködést mennyiben akadályozta a járvány? Vannak-e adataik, voltak-e visszajelzések ezzel kapcsolatban?
– A különböző statisztikai adatok és felmérések a gazdaság teljesítményének és a kereskedelmi volumen növekedésének drasztikus visszaeséséről szólnak világszerte. Ezek a folyamatok természetesen a magyar–román gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat is érintették. Csak hogy egy példát mondjak: a magyarországi turizmus szempontjából Románia az utóbbi években az egyik legdinamikusabban növekvő küldőország volt, és ez idén gyakorlatilag lenullázódott. Persze a kormányok hamar felismerték a gazdaságok működésének fontosságát, és a válságkezelő intézkedéseiket ehhez is igazították.
Fotó: Veres Nándor
– Az erdélyi magyar közéletet követve hogyan jellemezné a 2020-as évet?
– A járványhelyzet természetesen az erdélyi magyar közéletre is markáns hatással volt, amit csak tetézett az év végén megrendezett két választás, és az azokat megelőző politikai bizonytalanság. Az év nagy részében elmaradtak a közösség kiemelkedő eseményei, és jelentősen beszűkültek az emberek és az intézmények közötti kapcsolatok. Mindezek azonban egyúttal számos pozitív dolgot is felszínre hoztak: láthattuk az egészségügyi rendszerben dolgozók heroikus küzdelmét, vagy a pedagógusoknak az online oktatásra való áttérés nehézségeinek leküzdésére tett rendkívüli erőfeszítéseit.
– Lát-e esélyt arra, hogy jövő évben zavartalanul folytatódjon a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja?
– Mikor december elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Maros megyében járt, meglátogattunk több olyan vállalkozást, amelyek az erdélyi gazdaságfejlesztési programban nyert támogatásból valósítottak meg nagyszerű beruházásokat. Ezek a vállalatok fizikailag itt építkeztek, amely által itt adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót. Nem kérdéses számomra, hogy ez a program mindenki számára előnyös, és ahogy miniszter úr is mondta: a magyar kormány az RMDSZ-szel való konzultációra alapozva készen áll annak folytatására, összhangban a romániai és az európai szabályozásokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hőségre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap a következő napokra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére. Az ország többi részén kedd estig melegre, kellemetlen hőérzetre és viharos időjárásra figyelmeztető időjárás-előrejelzés lesz érvényben.
Senki sem jelentkezett a tasnádi polgármesteri hivatal által kiírt tenderre, amely egy 102 millió lejes hitel felvételére irányult a Szatmár megyei településen tervezett, Aquapark Transilvania Terme nevű élményfürdő megvalósítása érdekében.
Jól haladnak a munkálatok a Nagyszebent Fogarassal összekötő autópályán – közölte a Brassó megyei út- és hídkarbantartó vállalat.
Nyolc éve kihasználatlanul áll az egykor népszerű gyermekrészleg az aradi Neptun Strandon: azóta benőtte a gaz, a medencék burkolatát pedig tönkretette az idő. Bár az önkormányzat évek óta ígérgeti a felújítást, eddig nem történt semmi.
Kánikulára figyelmeztető két sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kilőttek egy medvét, amely három héten át naponta behatolt az emberek által lakott területekre Brassó Rakodó nevű negyedében. – közölte az önkormányzat.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!