Tóth László: az erdélyi magyarságnak a járvány okozta nehézségek ellenére sikerült megerősítenie pozícióit a romániai önkormányzatokban
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásokból nagyszerű beruházásokat megvalósító vállalatok itt építkeztek, helyben adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót – érvelt a magyar állam programjának folytatása mellett Tóth László csíkszeredai magyar főkonzul, aki a járvány miatti rendkívüli feladatokról is beszélt a Krónikának adott interjúban.
2020. december 27., 08:552020. december 27., 08:55
– A járvány miatt nem volt egyszerű az idei esztendő. Hogyan tudott ehhez a helyzethez alkalmazkodni a csíkszeredai magyar főkonzulátus?
– Valóban rendkívüli évet zárunk, amelyet alapjaiban határozott meg a koronavírus-járvány, és a kezelésére hozott intézkedések. Míg január-februárban a megszokott mederben zajlott tevékenységünk, márciustól gyökeresen megváltozott minden.
Persze a járványhelyzet nehézségei minket sem kíméltek: elmaradtak a jelentős események, és delegációk sem látogattak a Székelyföldre, ahogy kulturális és sportrendezvényeink nagyobb részét sem tudtuk idén megszervezni.
– Volt-e a járvánnyal kapcsolatban külön feladata a főkonzulátusnak?
– Természetesen volt. Kiemelném közülük a tavaszi időszakban zajló repatriációs tevékenységünket, amikor a két ország között gyakorlatilag teljesen leállt a távolsági közlekedés, sem a repülőjáratok, sem a busz- és vonatjáratok nem közlekedtek, sok, nehéz helyzetbe került magyar állampolgárnak segítettünk hazajutni. Közreműködtünk magyarországi kórházi kezelésre szoruló betegek utazásának megszervezésében, de segítettünk gyógyszerek beszerzésében, vagy a koronavírus terjedésének megfékezését szolgáló adományok célhoz juttatásában is.
– A magyar–román gazdasági, üzleti együttműködést mennyiben akadályozta a járvány? Vannak-e adataik, voltak-e visszajelzések ezzel kapcsolatban?
– A különböző statisztikai adatok és felmérések a gazdaság teljesítményének és a kereskedelmi volumen növekedésének drasztikus visszaeséséről szólnak világszerte. Ezek a folyamatok természetesen a magyar–román gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat is érintették. Csak hogy egy példát mondjak: a magyarországi turizmus szempontjából Románia az utóbbi években az egyik legdinamikusabban növekvő küldőország volt, és ez idén gyakorlatilag lenullázódott. Persze a kormányok hamar felismerték a gazdaságok működésének fontosságát, és a válságkezelő intézkedéseiket ehhez is igazították.
Fotó: Veres Nándor
– Az erdélyi magyar közéletet követve hogyan jellemezné a 2020-as évet?
– A járványhelyzet természetesen az erdélyi magyar közéletre is markáns hatással volt, amit csak tetézett az év végén megrendezett két választás, és az azokat megelőző politikai bizonytalanság. Az év nagy részében elmaradtak a közösség kiemelkedő eseményei, és jelentősen beszűkültek az emberek és az intézmények közötti kapcsolatok. Mindezek azonban egyúttal számos pozitív dolgot is felszínre hoztak: láthattuk az egészségügyi rendszerben dolgozók heroikus küzdelmét, vagy a pedagógusoknak az online oktatásra való áttérés nehézségeinek leküzdésére tett rendkívüli erőfeszítéseit.
– Lát-e esélyt arra, hogy jövő évben zavartalanul folytatódjon a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja?
– Mikor december elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Maros megyében járt, meglátogattunk több olyan vállalkozást, amelyek az erdélyi gazdaságfejlesztési programban nyert támogatásból valósítottak meg nagyszerű beruházásokat. Ezek a vállalatok fizikailag itt építkeztek, amely által itt adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót. Nem kérdéses számomra, hogy ez a program mindenki számára előnyös, és ahogy miniszter úr is mondta: a magyar kormány az RMDSZ-szel való konzultációra alapozva készen áll annak folytatására, összhangban a romániai és az európai szabályozásokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a Jobboldali Alternatíva Pártnak adott válaszában bejelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni a Radu Gyr utca nevét mindaddig, amíg nem születik jogerős ítélet az ügyben – írja a Cluj24.ro helyi portál.
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!