Militarizálástól óv a Székely Nemzeti Tanács

Izsák Balázs elnök (képünkön) hétfői közleményében rámutat, a statútum számos elhibázott, a székelyföldi viszonyoktól idegen rendelkezést, előírást tartalmaz. Úgy véli, a szövetség nem egy jobb, hanem csak egy saját tervezet kidolgozását tűzte ki célul, hogy ezzel saját ellenőrzése alá vonja az autonómia tematizálását . Izsák ezért azt javasolja, térjenek vissza az elődje, Csapó I. József korábbi RMDSZ-es szenátor által kidolgozott tervezetre.

Az SZNT pozitívumként könyveli el, hogy a múlt héten közzétett autonómiatervezet azt üzeni a román közösség felé: a Székelyföld területi autonómiáját valamennyi romániai magyar politikai szervezet igényli, beleértve a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-t is.

Meghökkentőnek nevezi ellenben a nemzeti tanács a statútum ama előírását, miszerint „a prefektus a belügyminiszter előtt felel a közrend fenntartásáért, ennek érdekében a közrendre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával bevetheti az állami rendőrség és csendőrség erőit, illetve más fegyveres erőket\".

Izsák Balázs felhívja a figyelmet, hogy ez Dél-Tirol autonómiastatútuma 88. cikkelyének szinte szószerinti fordítása, olyan hatáskörökkel ruházná fel a prefektusokat, amelyekkel jelenleg nem rendelkeznek, és ez olyan többlethatalmat jelentene az ország többi prefektusához képest, amely semmiképpen sem következik az ország törvényeiből, „még kevésbé a székelyek akaratából\".

„Arra lehet gondolni, hogy az RMDSZ elhibázott statútumtervezetének 77. szakasza mögött az áll, hogy Dél-Tirol autonómiájának statútumát olykor előzetes elemzés, az ottani viszonyok és a történelem ismerete nélkül és nyilván a román jogrend felületes kezelésével másolták a tervezet szerzői. Így történhetet meg, hogy az RMDSZ tervezetének kidolgozói nem pusztán a közrendre vonatkozó törvény előírásai alapján vetnék be akár a hadsereget is Székelyföldön, amint az Dél-Tirol autonómiastatútumában áll, hanem a nemzetbiztonsági törvény (!) alapján is\" – szögezi le az SZNT elnöke, aki szerint az idézett cikkely nemcsak a székelyek érdekeivel és akaratával ellentétes, hanem a romániai törvényekkel, a 21. századi Európa alapvető, demokratikus értékeivel is.

Hozzáteszi, az elhibázott megközelítések, megoldások kritikája nem csupán erre a cikkre korlátozódik, hiszen az alapvető elvi kérdésektől (Székelyföld határai) az intézmények felépítéséig (javasolt központok), vagy az oktatás kérdéséig az RMDSZ javaslata egy sor olyan előírást tartalmaz, amely alkalmatlanná teszi a konstruktív közvitára.

Izsák Balázs szerint az lehet a konszenzus felé vezető út, ha az SZNT volt elnöke, Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott, a szövetség honatyái által kétszer is a parlament elé terjesztett, 200 ezer székelyföldi polgár kinyilvánított akaratával, népszavazáson megerősitett statútumot bocsátanák közvitára. „Ha ehhez, mint kiindulási alaphoz érkeznek módosító javaslatok, akár az RMDSZ részéről, akkor lehetőség nyílik arra, hogy ezeket novemberben a Székely Nemzeti Tanács elé terjesszük\" – zárja budapesti keltezésű közleményét az SZNT elnöke.