Mi kell inkább: pénz vagy pihenés? – a Krónikának nyilatkozó szakember szerint szükség van a kötelező szabadnapokra

A hétvégén is dolgozó alkalmazottaknak most egymást követő két napon kell kiadni a szabadnapokat

Fotó: Pál Árpád

A pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel kiváltani – vallja Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője, akit a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői által bejelentett módosítási tervekről kérdeztünk.

Bíró Blanka

2019. július 06., 08:172019. július 06., 08:17

2019. július 06., 08:182019. július 06., 08:18

A ledolgozott munkaszüneti napokat lehessen pénzzel kompenzálni, a kötelező szabadnap a jelenlegi egymást követő 48 óráról csökkenjen 24 órára – így módosítanák a munkaügyi törvénykönyvet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője azonban úgy véli, ez így nincs rendben, hiszen a pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel kiváltani. A Nemzeti Liberális Párt honatyái különben azzal érvelnek, hogy a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, hiszen a túlóra és a munkaszüneti napok fogalmát külön kezeli, holott értelmezésük szerint a törvény nem tiltja, hogy az alkalmazottak munkaszüneti napokon – tehát szombaton és vasárnap – is túlórázzanak.

A munkatörvénykönyv szerint a munkaidő napi nyolc és heti negyven óra, s a túlórákkal együtt sem haladhatja meg a heti 48 órát,

ám a plusz órákat értelmezésük szerint a hét bármelyik napján, tehát a hétvégeken is le lehetne dolgozni, ebben az esetben nem kell szabadnapként kiadni, hanem ki lehet fizetni.

A liberálisok szerint a módosítás a munkaadó és a munkavállaló érdekeit is szolgálja, hiszen könnyebben lehet biztosítani a folytonosságot, másrészt sok alkalmazott inkább választja a több pénzbeli juttatást, mint a kötelező szabadnapot. Mint érvelnek, ha a hétvégi munkaszüneti nap zavarja a tevékenységet, a szabadnapot a hét bármelyik más napján ki lehet adni, ám az alkalmazott beleegyezésével pénzbeli juttatással is lehet kompenzálni, azzal a feltétellel, hogy ennek időtartama nem haladhatja meg a 8 órát, és a heti pihenő pedig kötelezően 24 óra, a jelenlegi 48 óra helyett.

A túlórát a jogszabályjavaslat értelmében legkevesebb 75 százalékos pluszjuttatással kell kifizetnie az alkalmazónak

– áll a kezdeményezésben, amit a képviselőházba nyújtottak be az ellenzéki honatyák, és a szenátus lesz a döntő ház.

Jelenleg a munkaügyi törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a munkaszüneti napokat kötelezően ki kell adni, ha ezt a tevékenység nem teszi lehetővé – például az egészségügyben, élelmiszeriparban, öntődékben –, mivel nem lehet megszakítani a tevékenységet, akkor egymást követő két napon kell kiadni a szabadnapokat, az alkalmazottnak folyamatosan 48 óra pihenést kell biztosítani – mutatott rá a Krónika megkeresésére Ördög Lajos. A Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetőjének szavai szerint ez a gyakorlatban úgy működik: ha a hétvégén is nyitva tartó üzlet eladója szombat délig dolgozik, akkor legközelebb csak hétfőn délben állhat munkába, hogy meglegyen a 48 órás folyamatos pihenője. Ilyen értelemben tavaly módosították a munkatörvénykönyvet, azelőtt csak annyi állt benne, hogy két egymást követő napon kell kiadni a szabadnapot, és nem pontosították a 48 órát. „Ez így rendben van. A pihenéshez való jogot nem lehet pénzzel megváltani. Erre csak végső esetben kerülhet sor, ha megszűnik az alkalmazott munkaviszonya és már nincs lehetőség, hogy kivegye a felgyűlt szabadnapjait vagy a megmaradt pihenőszabadságát. Ilyen esetben jó, ha van lehetőség arra, hogy a munkaadó ezt kifizesse” – szögezte le a munkaügyi felügyelőség igazgatója.