Mezei János: ez boszorkányüldözés!

– Egy év telt el azóta, hogy a városházát „megszállta” az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). A vádhatóság szerint azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telek nem lett volna eladható a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül. A DNA továbbá zsarolással és sikkasztásra való felbujtással is vádolja Önt. Sok minden történt az elmúlt egy évben, de kezdjük a végével: hol tart most az ügy?

– 365 napja kezdődött el a boszorkányüldözés. Azért nevezem boszorkányüldözésnek, mert azóta sem történt lényegi előrelépés az ügyben, a tényleges bírósági eljárás el sem kezdődött, a kivizsgálási szakaszban van az ügy azóta is. A bíróság elemzi az ügyészség által benyújtott vádiratot, hogy az megalapozott, legális-e. Egyetértek azzal, hogy bármilyen feljelentést ki kell vizsgálni, utána kell járni, de azzal nem, hogy a megszorító intézkedéseket, eltiltásokat már azelőtt meghozzák, mielőtt esetleg bármilyen vádat bebizonyítanának.

– Ezek következménye, hogy azóta sem dolgozhat polgármesterként.

– Nem dolgozhatok, a tisztségből felfüggesztettek, hatósági felügyelet alatt állok, minden második nap jelentkeznem kell a rendőrségen, nem hagyhatom el az országot. Úgy érzem magam, mint egy üldözött ember. Bizonyos személyekkel nem találkozhatok, vigyáznom kell, hogy hová megyek, még a templomban is figyelnem kell, hogy ne találkozzak azokkal, akikkel nem szabad. Anélkül, hogy bármit is tettem volna és anélkül, hogy a korrupcióellenes ügyészség vádjai megalapozottak lennének. 28 rendben kellett már bíró előtt megjelennem, de a 28 alkalomból egyszer sem tárgyalták érdemben az ügyet, nem mondhattam el az én álláspontomat, nem állíthattam fel a védelmet, hiszen erre még nem volt lehetőség.

– Nem dolgozhat, de nyilván követi a városban az eseményeket. Hogyan látja a történteket?

– A tavalyi költségvetés összeállítását még én végeztem el, az év annak alapján volt megszervezve, többnyire teljesültek is az ügyek. Erre az évre már nincs ráhatásom, de bízom abban, hogy a jelenlegi városvezetés a négy évvel ezelőtt megállapított ütemtervet tartani tudja. Persze nem könnyű a dolguk.

– Június 5-én zajlik a helyhatósági választás. Készül?

– Természetesen felmerülnek kérdések, de még korai kijelenteni, hogy indulok, vagy nem. A Magyar Polgári Párton (MPP) belüli egyeztetések után lehet bármit is kijelenteni. A tárgyalások folyamatban vannak. Helyi szinten azonban nem kommunikálhatok a párttársaimmal, hiszen Nagy Zoltánnal és csapatával nem kommunikálhatok sem direkt, sem közvetett módon, így nincs mód megbeszélni a választásokkal kapcsolatos kérdéseket, szempontokat.

– Ha az MPP önt indítaná, vállalná a megmérettetést egy újabb polgármesteri mandátumért?

– A törvényes feltételek megvannak, hogy indulhassak. A bírósági eljárás nem jelenti azt, hogy bűnös vagyok. Amíg nincs végleges elítélő döntés, addig nincs akadálya az indulásnak. Persze ez nemcsak rólam szól, nem én vagyok a tét. A város érdeke a legfontosabb, ez a legelső szempont. Ha úgy látom, és úgy látja a csapat, hogy a városnak akadályozó szempont, ha újabb mandátumot vállalok, akkor nem jelentkezem újabb mandátumért, ha azonban az körvonalazódik, hogy a városnak ez nem hátrányos, akkor valószínű, hogy indulok.

– Ön is olvashatta már a helyi sajtóban, hogy az MPP helyi vezetői kijelentették: ön a párt jelöltje.

– Egyelőre én vagyok a jelölt. Hogy valóban maradandó dolgot lehessen elérni egy város életében, szükséges a három mandátum. Utána érdemesebb átadni a tisztséget egy fiatalabb, lendületesebb személynek, hiszen három mandátum alatt mindenki megkopik. És az ember nem robot, nehéz elvégezni egy ekkora volumenű munkát. Számomra most következne a harmadik mandátum. Ez volt egyébként a korábbi elképzelés. A városi MPP-vezetők, úgy gondolom, ennek a régebbi elképzelésnek alapján mondták azt, hogy én vagyok a jelölt. Végleges, erről szóló megállapodás azonban nem született.

– Egy éve zajlik ön ellen az eljárás. Milyen következtetéseket vont le?

– Kiábrándító, ami az országban történik. Mivel érintett vagyok, látom ennek súlyát. Ha egy személy legjobb tudása szerint tisztességesen dolgozni szeretne egy olyan tisztségben, amit a választások eredményeként kapott meg, az még veszélyes is lehet. Én nem akartam mást a Monturist Kft.-vel kapcsolatosan, mint azt, hogy a város megkaphassa azokat az összegeket, amelyeket a cégnek adók és illetékek formájában be kellene fizetnie. Ebben akadályoztak meg.

Picit szkeptikus vagyok a jövő szempontjából, hiszen bárki más, aki jó úton jár, az én helyzetembe kerülhet. Maga a tény, hogy egy év alatt sem indult el a bírósági eljárás, azt jelzi szerintem, hogy alaptalanok az ellenem felhozott vádak. Bízom abban, hogy hamarosan kiderül ez, és az igazság napfényre kerül. Szeretném, ha már elkezdődne az érdemi bírósági eljárás, hogy váljanak nyílttá a tárgyalások, bárki meghallgathassa az ott elhangzottakat. Az ártatlanság vélelme járjon nekem is, ahogy a törvény előírja! Ne az történjen, hogy egy rosszindulatú feljelentésre végleges ítélet nélkül hoz drasztikus döntéseket a bíróság, amellyel távol tartja, akadályozza, korlátozza egy személy tevékenységét. Ez nemcsak Mezei Jánosra hat ki, hanem a városra is.