Méz, propolisz és zümmögés: természetes gyógymódok Aranyosszéken (VIDEÓ)

Szabó Enikő „civilben” tanítónő, Nyegre Csaba pedig bútorasztalos. Pszichológusi képesítésének köszönhetően Enikő elvégzett egy, az orvosoknak szánt apiterápiás továbbképző tanfolyamot, így

Méhésznél inaskodott

A Tordától mintegy tizenöt kilométerre fekvő Kövenden tett látogatásunk alkalmával visszakanyarodunk az indulás pillanataihoz, a hat évvel ezelőtti kezdéshez, amikor Nyegre Csaba eldöntötte: szabadidejében méhészkedni fog. Mint fogalmaz, nem voltak ezzel kapcsolatban tervei, nagy álmai, hogy ebből fognak majd megélni – egyszerűen hasznos szenvedélyként fogta fel, amivel legalább a család mézszükségletét elő tudja állítani a konyhakertben megtermelt zöldségek és gyümölcsök mellett.

„Gyerekkoromban segítettem méhészkedni a nagypeleskei tiszteletesnek, régi álmom volt, hogy kezdjek el méhészkedni. Amikor végre megszületett a döntés, elkezdtem szakkönyveket olvasgatni, majd egy évig inaskodtam egy méhész mellett, hogy eltanuljam a gyakorlati tudnivalókat” – hangsúlyozza a gyakorlati tudás fontosságát. Szerinte sok kezdő méhész követ el hibát azzal, hogy csak szakkönyvekre, szakcikkekre hagyatkozik, és nem tanulja meg egy méhészetben a gyakorlati tudnivalókat. Mint fogalmaz,

Egy nagy ,,méhkaptárban” méz és méhek között

Hogy készülő videónk élethű legyen, fél órára beöltözünk méhészvédő-ruhába, hogy egészen közelről lehessen megszemlélni a kaptár belső világát. A méhek viselkedésének jó ismerőjeként vendéglátóink megnyugtatnak, hogy olyan az időjárás, amikor nem támadnak a méhek. Ha valami felkorbácsolja őket, bizony nadrágon, ingen keresztül is megszúrhatnak, a védőruha igazából csak az arcot, a fejet és a kezet védi. Most valóban nyugodtak – még az arcvédő háló közelébe is csak elvétve jönnek –, készülnek a betelelésre.

A kibontott kaptár visszakerül az apiterápiás ház oldalába.

• A fedél nélküli kaptárak levegőjét átveszi a teljes házikó: a két heverő alatti részt egy háló választja el a méhektől, így a befekvő személy a kaptárklímát élvezi, melyben a méhek zümmögése, illatai, a kaptártermékek mikroklímája és a hőhatás együtt segít kialakítani egy olyan környezetet, amely támogatja a szervezet regenerálódását.

• Nyegre Csaba elmeséli, hogy sok pozitív tapasztalatuk volt az apiterápiás házzal. Egy idős asszony, akinek hosszú ideje fájt a válla, ettől gyógyult meg – a hely kiváló terápia reumatikus, gyulladásos fájdalmakra. De voltak itt más betegségekkel, tünetekkel küszködők is, akiken segített a közel egyórás pihenés a házban.

Reumát, asztmát, köhögést, depressziót enyhítő gyógymódok

Szabó Enikő bevallja, hogy az elején félt a méhektől, de miután párja vásárolt neki is méhészvédő-ruhát, magára öltötte, és elkezdett méhészkedni. Sok szakirodalmat olvasott, a gyakorlati részét pedig a férjétől tanulta el. Már az elejétől kezdve nemcsak a méhészkedés, hanem az ehhez fűződő gyógymódok is érdekelték, így utánaolvasott, hogy a különböző kultúrákban milyen szerepet töltenek be a méhészeti termékek. Gazdag orosz szakirodalmat fésült át a témában – az orosz nyelvet orosz–magyar szakos tanár édesapjától tanulta meg –, így fedezte fel, hogy milyen új apiterápiás kezelésekkel foglalkoznak, illetve kísérleteznek.

„Legújabb projektem – amit oroszországi kórházak tapasztalatai alapján szeretnék nálunk is meghonosítani –, hogy a kaptárak tetejére olyan anyagot helyezek el, amit a méhek bevonnak propolisszal. Ezt

Enikő szerint az emberek nyitottak a méhészeti termékek iránt. Mindig jó tanácsokkal látják el azokat, akik tőlük vásárolnak, hogy milyen betegségeket lehet megelőzni, illetve kiegészítő terápiaként milyen tüneteken lehet segíteni, illetve enyhíteni. Tulajdonképpen a régi, bevált terápiás módok újjáélesztése ez, hiszen vendéglátóink megfogalmazása szerint falvakon mindig volt egy-két méhész, akitől tanultak az emberek. Az idősek még emlékeznek arra, hogy amikor valakinek fájt a térde, elment a méhészhez, és két-három méhhel megszúratta magát, amitől a tünetek elmúltak.

„Az ősi tudás ma is megvan, csak fel kell éleszteni. Egyre több olyan emberrel találkozom, aki hisz a méhészet gyógyító erejében. Ugyanakkor vannak olyanok, akik mindenféle gyógymódot kipróbáltak már, eredménytelenül, és utolsó mentsvárként keresik meg az apiterapeutát” – mutat rá Szabó Enikő.