Nyegre Csaba védőruhában a méhek között: a kövendi portán idén gazdag volt a méztermelés
Fotó: Orbán Orsolya
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt látványos mézbemutatókat tartó méhészcsalád portáján betekinthettünk egy kaptár méh belső életébe is.
2025. október 01., 07:592025. október 01., 07:59
Rengeteg gyerek és felnőtt ismerkedett meg az elmúlt években a kövendi méhész és apiterápiás házaspárral – Szabó Enikővel és Nyegre Csabával –, amelynek tagjai egy átlátszó, plexifalú kaptáron keresztül bemutatják a méhek izgalmas világát. Az ezerszámra zümmögő méheket ezeken a bemutatókon testközelből lehet megtekinteni, de a házaspár méhészruhákat és méhészeti felszerelést is visz magával, hogy ízelítőt nyújtson a méhészek életéből. Ilyenkor mézkóstolóra is sor kerül, amikor bemutatják az általuk termelt tucatnyi féle mézet és méhészeti termékeket. Mézterápiás bemutatóikon a különböző mézek és méhészeti termékek gyógyhatásaira, és a betegségek megelőzésében játszott szerepükre hívják fel a figyelmet.
Szabó Enikő „civilben” tanítónő, Nyegre Csaba pedig bútorasztalos. Pszichológusi képesítésének köszönhetően Enikő elvégzett egy, az orvosoknak szánt apiterápiás továbbképző tanfolyamot, így
Az apiterápia egyfajta alternatív gyógymód, amely a méhek által előállított természetes anyagokra épül.
A méhész az anyát mutatja a méhek között
Fotó: Orbán Orsolya
A Tordától mintegy tizenöt kilométerre fekvő Kövenden tett látogatásunk alkalmával visszakanyarodunk az indulás pillanataihoz, a hat évvel ezelőtti kezdéshez, amikor Nyegre Csaba eldöntötte: szabadidejében méhészkedni fog. Mint fogalmaz, nem voltak ezzel kapcsolatban tervei, nagy álmai, hogy ebből fognak majd megélni – egyszerűen hasznos szenvedélyként fogta fel, amivel legalább a család mézszükségletét elő tudja állítani a konyhakertben megtermelt zöldségek és gyümölcsök mellett.
„Gyerekkoromban segítettem méhészkedni a nagypeleskei tiszteletesnek, régi álmom volt, hogy kezdjek el méhészkedni. Amikor végre megszületett a döntés, elkezdtem szakkönyveket olvasgatni, majd egy évig inaskodtam egy méhész mellett, hogy eltanuljam a gyakorlati tudnivalókat” – hangsúlyozza a gyakorlati tudás fontosságát. Szerinte sok kezdő méhész követ el hibát azzal, hogy csak szakkönyvekre, szakcikkekre hagyatkozik, és nem tanulja meg egy méhészetben a gyakorlati tudnivalókat. Mint fogalmaz,
Februártól a késő őszi beteleltetésig mindig „ott lógott” a méhész nyakán, hogy minden fázist élőben lásson, de amikor négy kaptárral elkezdett önállóan gazdálkodni, az elején többször felkereste a mentorát, hogy tanácsot kérjen. Azóta már eltelt bő öt esztendő, de most is azt mondja: valójában egy élet nem elég, hogy a méhész töviről hegyire kiismerje ezeket a roppant szorgos bogarakat.
Szabó Enikő több éve foglalkozik apiterápiával
Fotó: Orbán Orsolya
Hogy készülő videónk élethű legyen, fél órára beöltözünk méhészvédő-ruhába, hogy egészen közelről lehessen megszemlélni a kaptár belső világát. A méhek viselkedésének jó ismerőjeként vendéglátóink megnyugtatnak, hogy olyan az időjárás, amikor nem támadnak a méhek. Ha valami felkorbácsolja őket, bizony nadrágon, ingen keresztül is megszúrhatnak, a védőruha igazából csak az arcot, a fejet és a kezet védi. Most valóban nyugodtak – még az arcvédő háló közelébe is csak elvétve jönnek –, készülnek a betelelésre.
„Még hátra van két-három atka elleni kezelés, amit ha megkapnak, remélhetőleg tavasszal egy erős családdal kezdhetik a hordást” – magyarázza az aranyosszéki méhész.
Nyegre Csaba szenvedélyből kezdett el hat évvel ezelőtt méhészkedni
Fotó: Orbán Orsolya
A kibontott kaptár visszakerül az apiterápiás ház oldalába.
A fedél nélküli kaptárak levegőjét átveszi a teljes házikó: a két heverő alatti részt egy háló választja el a méhektől, így a befekvő személy a kaptárklímát élvezi, melyben a méhek zümmögése, illatai, a kaptártermékek mikroklímája és a hőhatás együtt segít kialakítani egy olyan környezetet, amely támogatja a szervezet regenerálódását.
Nyegre Csaba elmeséli, hogy sok pozitív tapasztalatuk volt az apiterápiás házzal. Egy idős asszony, akinek hosszú ideje fájt a válla, ettől gyógyult meg – a hely kiváló terápia reumatikus, gyulladásos fájdalmakra. De voltak itt más betegségekkel, tünetekkel küszködők is, akiken segített a közel egyórás pihenés a házban.
Átadásakor ez volt a hatodik látványméhészet az országban, így sokan ismerik őket Kolozs megye déli szegletében, Aranyosszéken is.
Sokféle mézet kínál a kövendi méhészcsalád
Fotó: Orbán Orsolya
Szabó Enikő bevallja, hogy az elején félt a méhektől, de miután párja vásárolt neki is méhészvédő-ruhát, magára öltötte, és elkezdett méhészkedni. Sok szakirodalmat olvasott, a gyakorlati részét pedig a férjétől tanulta el. Már az elejétől kezdve nemcsak a méhészkedés, hanem az ehhez fűződő gyógymódok is érdekelték, így utánaolvasott, hogy a különböző kultúrákban milyen szerepet töltenek be a méhészeti termékek. Gazdag orosz szakirodalmat fésült át a témában – az orosz nyelvet orosz–magyar szakos tanár édesapjától tanulta meg –, így fedezte fel, hogy milyen új apiterápiás kezelésekkel foglalkoznak, illetve kísérleteznek.
„Legújabb projektem – amit oroszországi kórházak tapasztalatai alapján szeretnék nálunk is meghonosítani –, hogy a kaptárak tetejére olyan anyagot helyezek el, amit a méhek bevonnak propolisszal. Ezt
– írja körül a gyógyterápiás módszert a szakember.
Az apiterápiás ház a kövendi portán
Fotó: Orbán Orsolya
Enikő szerint az emberek nyitottak a méhészeti termékek iránt. Mindig jó tanácsokkal látják el azokat, akik tőlük vásárolnak, hogy milyen betegségeket lehet megelőzni, illetve kiegészítő terápiaként milyen tüneteken lehet segíteni, illetve enyhíteni. Tulajdonképpen a régi, bevált terápiás módok újjáélesztése ez, hiszen vendéglátóink megfogalmazása szerint falvakon mindig volt egy-két méhész, akitől tanultak az emberek. Az idősek még emlékeznek arra, hogy amikor valakinek fájt a térde, elment a méhészhez, és két-három méhhel megszúratta magát, amitől a tünetek elmúltak.
„Az ősi tudás ma is megvan, csak fel kell éleszteni. Egyre több olyan emberrel találkozom, aki hisz a méhészet gyógyító erejében. Ugyanakkor vannak olyanok, akik mindenféle gyógymódot kipróbáltak már, eredménytelenül, és utolsó mentsvárként keresik meg az apiterapeutát” – mutat rá Szabó Enikő.
A kaptárház falába helyezett kaptárok
Fotó: Orbán Orsolya
A heverő alatt zümmögnek a méhek a faházikóban
Fotó: Orbán Orsolya
Télire tárolt méz a kaptárban
Fotó: Orbán Orsolya
Nehéz anyagi helyzetben vannak a méhészek, sokan abbahagyták a méhészkedést, és aki kitart, már nem tud ebből főállásban megélni. Videós riportunkban a marosszéki Nemes András méhész hármasfalui birtokára látogattunk.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett vásárok az elmúlt évtizedben példátlan népszerűségre tettek szert Bihar megyében. A heti rendszerességgel megrendezett események egyre több helyi termelőt és vásárlót vonzanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!