A híd pillérjein észlelték a szerkezeti problémákat
Fotó: Arad Megyei Tanács
A súlyosan leromlott állapotú, történelmi jelentőségű soborsini híd forgalmát mesterséges intelligenciával működő kamerarendszer felügyeli. A technológia valós időben azonosítja azokat a járműveket, amelyek megszegik a 7,5 tonnás súlykorlátozást a hídon – közölte az Arad megyei tanács. A rendszer beüzemelése óta már több szabálysértőt is sikerült azonosítani és megbírságolni.
2026. április 07., 14:172026. április 07., 14:17
A megyei önkormányzat tájékoztatása szerint a frissen telepített intelligens kamerarendszer automatikusan felismeri a 7,5 tonnás súlykorlátozást megszegő járműveket, és azonnal jelzést küld az illetékes hatóságoknak. A cél a híd tehermentesítése és a további károsodások megelőzése.
„Meg kell előznünk azokat a helyzeteket, amelyek hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhatnak, vagy akár a forgalom teljes lezárásához vezethetnek. Közben keressük a szerkezeti beavatkozás lehetőségeit, de addig is folytatjuk a monitorozást és a szankcionálást” – idézte Iustin Cionca tanácselnököt a közlemény.
A szakértői vizsgálatot követően vezették be a 7,5 tonnás korlátozást, ám a hatóságok tavaly is azt tapasztalták, hogy sok sofőr figyelmen kívül hagyja az előírást. 2025 augusztusában megyei tanácsi határozatot hoztak arról, hogy a nagy teherforgalmat elterelik a hídról, kivételt csak vészhelyzet esetén tesznek a katasztrófavédelem járműveivel.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vashídon az útburkolat leaszfaltozásától eltekintve nem végeztek állagmegőrzést az illetékes román hatóságok, így súlyos szerkezeti károsodásokat szenvedett.
Arad megye délkeleti, Hunyad megyével határos területén, a Maros északi partján fekszik Soborsin (Săvârșin) nagyközség, amelyben a román királyi család rezidenciája is található. I. Mihály örökösei nyaranta látogathatóvá is teszik a kastélyt (többek között a híres teaházat és a néhai uralkodó autószerelő-műhelyét is) a nagyközönség számára. A községközponton áthalad a forgalmas 7-es számú országút (DN 7), és az ezt keresztező 707A-jelzésű megyei rangú úton található a szóban forgó vashíd.
A soborsini átkelő első változata 1872-ben készült el, ám a fából épült szerkezet hamar cserére szorult. A Maroson átívelő vasszerkezetű híd ugyancsak az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1906 és 1909 között épült, és bár 2007-ben a burkolatot felújították, a tartószerkezet – különösen a pillérek – soha nem részesült komolyabb megerősítésben.
„Úgy döntöttünk, hogy elengedhetetlen egy szakértői vizsgálat, amely feltárja a problémákat és meghatározza a szükséges beavatkozásokat a híd megerősítése érdekében. Addig is korlátoznunk kell a forgalmat, hogy megelőzzük a baleseteket. Arra kérjük a fuvarozókat, hogy tartsák be a súlykorlátozást” – idézte Iustin Cionca tanácselnököt a közlemény.
A Maros déli partja felé irányuló teherforgalmat a DN 7-es országúton Lippa fel terelik, onnan a 682-es számú megyei rangú úton érhetők el a folyótól délre fekvő települések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!