Mélyszegénységben a fiatalok egy része

Az ENSZ gyermekjogvédelmi alapja szerint a romániai fiatalok egy részének meg kell küzdenie a szociális téren és a munkaerőpiacon egyaránt jelentkező kirekesztéssel, illetve az oktatáshoz, egészségügyhöz való hozzáférés sem zökkenőmentes számukra.

Sandie Blanchet, az UNICEF romániai képviselője a 2014–2020-as Országos Ifjúsági Stratégia keddi bemutatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában a kiskorúak minősülnek a legszegényebb kategóriának, őket pedig a fiatalok követik. Rámutatott, a szegénység és a kirekesztés nemcsak az anyagiakra vonatkozik, hanem az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésre is. Emlékeztetett egy 2008-as felmérés eredményeire, mely szerint az említett évben a 18 és 24 év közötti fiatalok 16,8 százaléka nem járt iskolába, európai uniós szinten Romániában volt a legmagasabb az iskolaelhagyás aránya.

Az iskolázatlanság elsősorban a vidéken élő, illetve roma nemzetiségű fiatalokra jellemző, mutatott rá a szakember, aki szerint szintén az ő körükben tapasztalható a leginkább az egészségügyi és szexuális felvilágosítás hiánya is. Az elmúlt évben mintegy 17 ezer 19 év alatti lány esett teherbe. Riasztóan növekszik az alkohol-, cigaretta- és drogfogyasztás mértéke a fiatalok körében, mutatott rá az UNICEF képviselője, aki szerint a városon élők az úgynevezett etnobotanikus szereket fogyasztják, amelyek nagy veszélyt jelentenek az egészségre. Sandie Blanchet rámutatott, a fiatalokat értékként és nem teherként kell kezelni, azt, hogy az állam biztosítja számukra az egészséges élethez és minőségi oktatáshoz való hozzáférés lehetőségét befektetésnek minősül.

Az ifjúsági és sportminisztérium által kedden, a nemzetközi ifjúsági nap alkalmából bemutatott Országos Ifjúsági Stratégia elsősorban az említett gondokat igyekszik felszámolni. Cristian Cosmin ifjúsági államtitkár rámutatott, Romániában 2005 óta nem készült ilyen terv. A stratégia négy pilléren alapul: művelődés és nem formális oktatás, önkéntesség, munka, illetve egészség és sport. Fő célja bevonni a fiatalokat az ország gazdasági, szociális, kulturális és politikai életébe, és egyenlő hozzáférési lehetőségeket biztosítani számukra az oktatáshoz, a tisztességes élethez.

Az országos stratégia különböző módokon próbál változtatni a fiatalok jelenlegi helyzetén: célja a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, Romániában ugyanis a 18 és 24 évesek 28,1 százaléka szegénységben él; a társadalmi kirekesztettség szintén probléma, a fiatalok 40,3 százalékát érinti, míg az uniós átlag 24,3 százalék.

A munkavállalás fellendítése szintén szerepel a célok között, hiszen a dolgozó fiatalok 30,7 százaléka él szegénységben a 11,2 százalékos átlaghoz képest. A nem formális képzés azért fontos, mivel a hazai fiatalok 87 százaléka nem vett részt műhelymunkában, 84 százalékuk nem volt konferencián vagy fórumon, míg 92 százalékuk nem volt részese nemzetközi diákcsereprogramnak.

Az egészséges életmódra való nevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek, ugyanis mint a felmérésekből kiderült, a hazai fiatalok 42 százaléka nem fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt, 30,2 százaléka naponta gyorsétteremben eszik, 14,2 százalékuk gyakran iszik alkoholos italokat, 30,8 százalékuk cigarettázik.

Az önkéntesség népszerűsítése azért fontos, mivel a felmérés szerint a hazai fiataloknak csupán 5 százaléka vett részt civil szervezetek tevékenységében. Cristian Cosmin államtitkár szerint több száz fiatal számára szerveznek különböző képzéseket, akik majd társaik számára tartanak tanfolyamokat, míg az ország ifjúsági házaiban szakmai tanácsadói központokat hoznak létre. Országos kísérleti programot is indítanak, hogy megkönnyítsék a munkavállalást az egyetemet végzett, érettségizett, illetve az érettségivel nem rendelkező fiatalok számára.