
Kajakozók a Szamoson Kolozsvár egyik külnegyedében a Someș Delivery egyik korábbi kiadásán
Fotó: Vlad Cupșa/Somes Delivery
Természetes zöldövezeteket is kérnek a kiépített partszakaszok mellé a Kis-Szamos partján a kolozsváriak – derül ki egy felmérésből. A Someș Delivery projekt keretében végzett kutatás a folyó egész metropoliszövezetre kiterjedő szakaszát vizsgálta.
2022. június 03., 08:052022. június 03., 08:05
Több olyan védett zöldövezetet is létre kellene hozni a Kis-Szamos Szászfenestől Apahidáig terjedő szakaszán, melyek nincsenek kiépítve, és a folyó természetes állapotát idézik – fogalmazták meg igényként a kolozsváriak egy felmérés szerint. A kincses város lakói körében végzett közvélemény-kutatást ökológusok, biológusok állították össze, egyik készítője Hartel Tibor biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
A Someș Delivery projektben részt vevő civil szervezetek az Actual de Cluj által idézett közleményükben rámutatnak, hogy a kérdőívre 750 kolozsvári lakos válaszolt, köztük olyanok, akik más településekről származnak.
A kolozsváriak azt kérik, hogy ennek érdekében a folyó mentén hozzanak létre védett övezeteket, amelyeket nem lehet beépíteni. A városlakók szívesen látnának természetes élőhelyeket a városi északi részén, az egykori ipari övezetben, mely még nincs kiépítve, de a megkérdezettek szerint Szászfenesen és Apahidán is létre kellene hozni hasonlókat.
Ezért azt kérik, hogy Kolozsvár készülő általános városrendezési tervében (PUG) vegyék figyelembe ezt az igényt, és ne engedélyezzenek ingatlanbefektetéseket a Szamos-parton, de a megyeszékhelyhez hasonlóan a szászfenesi és apahidai önkormányzat is figyeljen az óhajra, ugyanis az elmúlt években a Kolozsvár alvóvárosának számító két szomszédos községben is egyre több az ingatlanberuházás.
A felmérésből az is kiderül, hogy a kolozsváriak a természetes élőhelyek mellett kiépített partszakaszokra is vágynak, azt szeretnék, ha a Szamos-parton rendezett, illetve érintetlen részek is lennének. „A felmérésünk azt mutatja, hogy a Szamoshoz kilátogatók a rendezett és a természetes, vad tájakat egyaránt preferálják a folyó mentén” – idézte a közlemény Hartel Tibort.
Fotó: Jakab Mónika
A szakember szerint a védett övezetek kialakítása a védett fajok szempontjából is fontos, melyek itt nagyobb biztonságban lennének, így ezek a területek egyfajta menedékként is működhetnének a nagyvárosi emberek és állatok számára. Rámutatott, az lenne a követendő, hogy minél hamarabb be tudnák azonosítani ezeket a területeket, fajokat.
Adrian Dohotaru civil aktivista, a fenntartható társadalomért egyesület (SOS) elnöke arra mutatott rá, hogy a felmérés szerint a kolozsváriak előnyben részesítik a Szamos természetbarát módon rendezett szakaszait, mint a természet rovására kialakított szabad-
idős övezeteket.
A kérdőívre adott válaszokat egyébként szombaton mutatják be részleteiben a Someș Delivery újabb kiadásán, melyet rendhagyó módon idén Apahidán tartanak.
Lesz helyi termékek vására, kajaktúra a Szamoson, műhelybeszélgetés a folyó jövőjéről, illetve közös piknikezés is. A gyerekeknek is számos programmal készülnek, többek között a hulladék újrahasznosításáról tanulhatnak játékos módon, de a folyóbeli élőlényeket is megismerhetik egy vezetett túra keretében.
Fotó: Jakab Mónika
Rendszeres rendezvényükkel a folyó új arcát mutatják meg, a partot ilyenkor pihenésre, lazulásra alkalmas ülőalkalmatosságokkal, fából ácsolt pontonhidakkal, kilátókkal, mólókkal rendezik be, hogy a városlakók rájöjjenek: a Szamos-part tökéletesen alkalmas a kikapcsolódásra.

A tervek szerint halad, így októberre befejeződik a kolozsvári Szamos-part helyreállításának első szakasza. Jelenleg a part Dónát negyed felőli oldalán, illetve a régi sportcsarnok előtt zakatolnak a munkagépek.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
szóljon hozzá!