
Püspöki igehirdetés
Fotó: Jakab Mónika
Apanagyfalu 15. században épült műemlék templomát újította fel a helyi református gyülekezet a magyar kormány pénzügyi támogatásával. Az eredeti szépségében felújított Beszterce-Naszód megyei épületet a vasárnapi ünnepi istentiszteleten szentelte fel Kató Béla református püspök.
2021. július 04., 16:522021. július 04., 16:52
2021. július 04., 19:082021. július 04., 19:08
A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu felújított református műemlék templomát felszentelő áldással, ünnepi istentisztelet keretében adta át vasárnap délben Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Igehirdetését a gyülekezeti meghívóban szereplő 127. zsoltár első két verssorára építette, szellemi és lelki szükségletként szólt a templom szerepéről.
– fogalmazott. Pozitív példaként azt a kelet-európai törekvést értékelte, hogy egyre több templom épül, illetve egyre több templomot újítanak meg. Az egyházi elöljáró szerint ehhez a hatalmas munkához nem elegendő pusztán az emberi akarat: ez csak akkor lehet sikeres, ha sok imádsággal és Istenbe vetett bizalommal társul. Kató Béla szerint emberileg sok minden megtehetünk, de Istent soha nem szabad kihagyni számításainkból, legyen az családi hajlék, vagy éppen templom építése.
A templom és a harangláb egyaránt megújult Apanagyfaluban
Fotó: Jakab Mónika
Ennek hiányában az emberi tervek gyakran dugába dőlnek.
Kató Béla gondolatait folytatva Bányai Csaba esperes és az apanagyfalui lelkipásztor, Márton Z. Barna egyaránt azt hangsúlyozták, hogy Apanagyfalu számára a csodával határos módon sikerült összehozni a beszakadt mennyezetű templom felújítását. Már a kétezres évek elején megszületett a terv, de akkor a munkálatok pénzhiány miatt el sem indulhattak.
Brendus Réka a nagy magyar történelmi családok virtuális találkozóját idézte fel az egybegyűlteknek a templom falai között
Fotó: Jakab Mónika
Bő másfél évtizedet kellett várni, amíg az új lelkipásztor ígéretet kapott a Kolozsváron székelő püspöktől, hogy magyar állami támogatással valósíthatják meg régi álmukat. A beszakadt tetőzetű templomot a megyei műemlékvédelmi igazgatóság be akarta záratni, de a hívek továbbra is ragaszkodtak hajlékukhoz. Tudták: ha egyszer lemondanak a templomról, az épület tovább fog romosodni, és előbb-utóbb teljesen lakhatatlanná válik. Sok-sok várakozás után végül 2018-ban foghattak hozzá a mintegy 600 ezer euró összértékű beruházáshoz, amelynek finanszírozását az Erdélyi Református Egyházkerület közvetítésével a magyar kormány vállalta fel.
Márton Z. Barna apanagyfalui lelkipásztor csodának tartja a romos állapotban levő templom felújítását
Fotó: Jakab Mónika
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntő beszédében úgy fogalmazott:
A látogató nem egy hatalmas katedrálisban talál rá a régi erdélyi történelemre, hanem a fák között meghúzódó csendes kis épületben. Brendus Réka a siker kulcsaként ennek a kis közösségnek az élni akarását és az összefogást hangsúlyozta. A történelemben visszamenve a budapesti kormány képviselője kiemelte, a templomot háromszáz évvel ezelőtt Kemény Jánosné Teleki Anna építtette újra a romjaiból. Mára egy létszámában kis magyar közösség újra megtette ezt, ami bizonyítja, hogy nem a szórványközösség létszáma, hanem annak lelkülete a fontos.
Az ünneplő közösséget Ioan Mureșan helyi polgármester és Ioan Dacian Antal ortodox pap is köszöntötte.
Sokan nem fértek be az ünnepi istentiszteletre
Fotó: Jakab Mónika
A templomi istentiszteletet követően Kató Béla az udvaron összegyűlt hívekhez szólva hangsúlyozta: egymagában egyetlen református család sem tud megmaradni. Ehhez kell a szűkebb és tágabb közösség összefogása. Ezt szolgálja a magyar kormány nemzetpolitikája, hiszen a különböző pénzügyi támogatásokban megnyilvánuló szolidaritás nélkül az apanagyfalui református közösségben is esélytelen lenne ekkora beruházásokban gondolkodni. „A magatok során ti is segítsetek másokon, más közösségeken. Ez legyen e jelentős támogatás elnyerésének és a templom felújításának az üzenete” – fogalmazott az egyházi elöljáró.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
szóljon hozzá!