Püspöki igehirdetés
Fotó: Jakab Mónika
Apanagyfalu 15. században épült műemlék templomát újította fel a helyi református gyülekezet a magyar kormány pénzügyi támogatásával. Az eredeti szépségében felújított Beszterce-Naszód megyei épületet a vasárnapi ünnepi istentiszteleten szentelte fel Kató Béla református püspök.
2021. július 04., 16:522021. július 04., 16:52
2021. július 04., 19:082021. július 04., 19:08
A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu felújított református műemlék templomát felszentelő áldással, ünnepi istentisztelet keretében adta át vasárnap délben Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Igehirdetését a gyülekezeti meghívóban szereplő 127. zsoltár első két verssorára építette, szellemi és lelki szükségletként szólt a templom szerepéről.
– fogalmazott. Pozitív példaként azt a kelet-európai törekvést értékelte, hogy egyre több templom épül, illetve egyre több templomot újítanak meg. Az egyházi elöljáró szerint ehhez a hatalmas munkához nem elegendő pusztán az emberi akarat: ez csak akkor lehet sikeres, ha sok imádsággal és Istenbe vetett bizalommal társul. Kató Béla szerint emberileg sok minden megtehetünk, de Istent soha nem szabad kihagyni számításainkból, legyen az családi hajlék, vagy éppen templom építése.
A templom és a harangláb egyaránt megújult Apanagyfaluban
Fotó: Jakab Mónika
Ennek hiányában az emberi tervek gyakran dugába dőlnek.
Kató Béla gondolatait folytatva Bányai Csaba esperes és az apanagyfalui lelkipásztor, Márton Z. Barna egyaránt azt hangsúlyozták, hogy Apanagyfalu számára a csodával határos módon sikerült összehozni a beszakadt mennyezetű templom felújítását. Már a kétezres évek elején megszületett a terv, de akkor a munkálatok pénzhiány miatt el sem indulhattak.
Brendus Réka a nagy magyar történelmi családok virtuális találkozóját idézte fel az egybegyűlteknek a templom falai között
Fotó: Jakab Mónika
Bő másfél évtizedet kellett várni, amíg az új lelkipásztor ígéretet kapott a Kolozsváron székelő püspöktől, hogy magyar állami támogatással valósíthatják meg régi álmukat. A beszakadt tetőzetű templomot a megyei műemlékvédelmi igazgatóság be akarta záratni, de a hívek továbbra is ragaszkodtak hajlékukhoz. Tudták: ha egyszer lemondanak a templomról, az épület tovább fog romosodni, és előbb-utóbb teljesen lakhatatlanná válik. Sok-sok várakozás után végül 2018-ban foghattak hozzá a mintegy 600 ezer euró összértékű beruházáshoz, amelynek finanszírozását az Erdélyi Református Egyházkerület közvetítésével a magyar kormány vállalta fel.
Márton Z. Barna apanagyfalui lelkipásztor csodának tartja a romos állapotban levő templom felújítását
Fotó: Jakab Mónika
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntő beszédében úgy fogalmazott:
A látogató nem egy hatalmas katedrálisban talál rá a régi erdélyi történelemre, hanem a fák között meghúzódó csendes kis épületben. Brendus Réka a siker kulcsaként ennek a kis közösségnek az élni akarását és az összefogást hangsúlyozta. A történelemben visszamenve a budapesti kormány képviselője kiemelte, a templomot háromszáz évvel ezelőtt Kemény Jánosné Teleki Anna építtette újra a romjaiból. Mára egy létszámában kis magyar közösség újra megtette ezt, ami bizonyítja, hogy nem a szórványközösség létszáma, hanem annak lelkülete a fontos.
Az ünneplő közösséget Ioan Mureșan helyi polgármester és Ioan Dacian Antal ortodox pap is köszöntötte.
Sokan nem fértek be az ünnepi istentiszteletre
Fotó: Jakab Mónika
A templomi istentiszteletet követően Kató Béla az udvaron összegyűlt hívekhez szólva hangsúlyozta: egymagában egyetlen református család sem tud megmaradni. Ehhez kell a szűkebb és tágabb közösség összefogása. Ezt szolgálja a magyar kormány nemzetpolitikája, hiszen a különböző pénzügyi támogatásokban megnyilvánuló szolidaritás nélkül az apanagyfalui református közösségben is esélytelen lenne ekkora beruházásokban gondolkodni. „A magatok során ti is segítsetek másokon, más közösségeken. Ez legyen e jelentős támogatás elnyerésének és a templom felújításának az üzenete” – fogalmazott az egyházi elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!