Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Befejeződött Erdélyben a gyalui várkastély felújítása, a folyamat eredményeként az épület újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját, a tervek szerint a várkastély jövő év tavaszán nyílhat meg a látogatók előtt – tájékoztatta lapunkat az Erdélyi Hagyományok Alapítvány kuratóriuma kedden.
2023. december 19., 11:292023. december 19., 11:29
A Nagy Elek mecénás üzletember által alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány tulajdonában levő, Kolozsvár melletti gyalui várkastélynak megtörtént a műszaki átadása – közölte az alapítvány. Az MTI által is ismertetett tájékoztató emlékeztet arra, hogy miután Nagy Elek, a kolozsvári születésű üzletember megvásárolta a várkastélyt a Barcsay család örököseitől, az általa alapított Erdélyi Hagyományok Alapítványnak adományozta. Nagy Elek üzletember kezdeményezésére kezdte el megálmodni a Tektum Architectura & Arta építész tervezőiroda és a RegioConsult projekt tanácsadó iroda a várkastély restaurálását.
az ADD Concept és a Kvadrum Axis cégek közreműködésével.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
A teljes projekt értéke meghaladja a 30 millió lejt, amelynek a román kormányzat által kiírt Európai Uniós finanszírozásból, a magyar kormány támogatásából, valamint a Nagy Elek által alapított és elnökölt alapítvány több mint 3 millió eurós hozzájárulásából valósult meg.
egy 2,15 millió eurós pályázat keretében elnyert projekttel, amelyből megtörténik a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezése.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
Egyúttal cél az is, hogy a várkastély Kolozs megye és Erdély fontos idegenforgalmi célpontjává váljon, megjelenítve az épületegyüttes évszázados történelmi szerepét, és élővé téve a több tájegység – Kalotaszeg, Mócvidék, találkozásából fakadó sajátos kulturális értékét.
A gyalui Rákóczi–Bánffy kastély, országos jelentőségű műemlék történetének kezdetei a 13. századig nyúlnak vissza, amikor az erdélyi püspökök Kolozsvártól nyugatra húzódó kiterjedt uradalmának egyik központjaként már egy udvarházat említenek itt az írott források. A mai épületegyüttes legrégebbi részei a 15. század első felében itt felépült püspöki várból származnak, melynek reprezentatív épülete volt egy későgótikus palota, kápolnával együtt. Ezt a palotát modernizálja 1500 táján Hunyadi Mátyás unokatestvére, Geréb László püspök, és az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
amikor a török előretörése miatt Statileo János, az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök egy modern várat építtet ki. A középkorban az erdélyi püspökséghez tartozott vár és uradalom később gyakran váltott gazdát. Volt a kincstáré, a Kendi családé, majd Bocskai István foglalta el. A vár legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György idején (1630–1648) került sor, a fejedelem a belső udvar régi épületeit lebonttatta és a várból kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki. Az épület a Rákóczi fejedelmek egyik legjelentősebb rezidenciájaként működött az 1660-as évekig, majd Bánffy Dénes szerezte meg családja számára.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
A Rákóczi szabadságharc alatt többször is megostromlott vár romos állapotba jutott, majd az 1830-as években építtették át a Bánffyak romantikus kastéllyá, ekkor alakították ki az egykori várárkok feltöltése után, a jórészt máig megmaradt angolparkot is. 1861-ben a kastély leégett, 1871 után kezdték helyreállítani, majd 1911-ben komoly átalakításokon esett át az épület.
Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába, amelyet 1948-ban államosítottak és csak a 2010-es évek elején tudta a Barcsay család visszaszerezni. Az épület legszebb ismert elemei Geréb László (1479–1502) püspök idejében készültek, és a késő gótikus darabok mellett Erdélyben korai, 15. század végi reneszánsz faragványok is feltűnnek. A tervek szerint a felújított műemléket ünnepélyes keretek között 2024 tavaszán adják át – áll a közleményben.
Húszmillió lejes uniós támogatást nyert a gyalui várkastély restaurálására a Traditio Transylvanica Alapítvány. A pályázat értelmében négy év alatt újítanák fel Erdély egyik legnagyobb várkastélyát, amely ilymódon bekerülne a turisztikai körforgásba.
A gyalui várkastély parkjának kerttörténeti értékeit vizsgálták a magyarországi Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának oktatói és diákjai a Traditio Transylvanica Alapítvány meghívására csütörtökön és pénteken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kilőttek egy medvét, amely három héten át naponta behatolt az emberek által lakott területekre Brassó Rakodó nevű negyedében. – közölte az önkormányzat.
Egy ingatlanfejlesztő több mint egy tucat házból álló új lakópark építését tervezi a nagybányai Kereszthegyen, ami a környékbeli tősgyökeres lakosok, város- és műemlékvédők elégedetlenkedését és ellenkezését váltotta ki.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.
Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Lebénult a tömegközlekedés Gyulafehérváron, ahol csütörtökön már harmadik napja sztrájkolnak a buszsofőrök.
Úthasználati díjat vezettek be a városon áthaladó nehézgépjármű-forgalomra Nyárádszeredában az A8-as autópálya közelében zajló útépítési munkálatok miatt – jelentette be a Maros megyei város önkormányzata.
A legtöbb fiatal húsmarhatartó gazda ma inkább az Angus vagy a Limousin szarvasmarhafajtát választja Erdélyben, Kis Lehel azonban más utat jár. Magyar szürkemarha-állományával olyan családi gazdaságot épít, ami őrzi a hagyományokat és keresi a jövőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!