
Fotó: Facebook/Várkert Fesztivál
Húszmillió lejes uniós támogatást nyert a gyalui várkastély restaurálására a Traditio Transylvanica Alapítvány. A pályázat értelmében négy év alatt újítanák fel Erdély egyik legnagyobb várkastélyát, amely ilymódon bekerülne a turisztikai körforgásba.
2017. november 28., 10:382017. november 28., 10:38
2017. november 28., 10:542017. november 28., 10:54
Közel 22 millió lejes beruházás keretében újulhat meg a Kolozsvártól 17 kilométerre található Gyalu várkastélya. Az Erdély egyik legnagyobb várkastélyának számító Vass–Bánffy-kastély felújítására vonatkozó pályázatot finanszírozásra érdemesnek találta az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség, az ingatlan a regionális operatív program (POR) keretében részesül európai uniós támogatásban.

Húszmillió lejből újítják fel a válaszúti Bánffy-kastélyt, a beruházás európai uniós vissza nem térítendő támogatásból valósul meg.
A műemlék épületet többéves várakozás után szolgáltatták vissza a Kanadában élő örökösnek, Barcsay Tamásnak, aki – mivel nem rendelkezett a felújításhoz szükséges összeggel – eladta azt Nagy Elek üzletembernek. A kolozsvári származású vállalkozó kulturális központként hasznosítaná az ingatlanegyüttest, felújítása és gondozása érdekében létrehozta a Traditio Transylvanica Alapítványt, amely a pályázatot benyújtotta.
Az ügynökség szerint a projekt fő célja, hogy restaurálása révén értékesítsék a kastély adottságait és bevonják azt a turisztikai körforgásba. Mint írják, a projekt megvalósítására a szerződés megkötésétől számítva 48 hónap áll a pályázó Traditio Transylvanica Alapítvány rendelkezésére.
Négy év alatt újulna meg a műemlék épület
Fotó: Bethlendi Tamás
A finanszírozók azt remélik, hogy a felújítást követően évente hat százalékkal nő majd a Nagyvárad–Kolozsvár főút mentén található várkastélyt meglátogató turisták száma.
A hír igaz – erősítette meg a Krónikának Gergely Balázs, a Traditio Transylvanica Alapítvány kuratóriumi tagja és intézője, részleteket azonban nem kívánt elárulni. Mint mondta, ezeket a közeljövőben tartandó sajtótájékoztatón ismertetik.
Mint mondta, az alapítvány kulturális központként hasznosítaná az ingatlant, amelyben a felújítás során kiállítótereket és konferenciatermeket alakítanak ki. A várkerttel együtt ez „történelmi-kulturális kalandparkként” működne, a kastélyparkban szabadtéri színházat hoznának létre, de az elképzelések szerint itt kapna helyet Kalotaszeg első falumúzeuma is, a részben lakható skanzenben tíz-tizenöt portát rendeznének be. Emellett mesemúzeum, meseösvény, illetve régészeti skanzen ötlete is felmerült – tette hozzá Gergely Balázs.
A gyalui kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy-család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból.
Unokája, Barcsay Tamás történész hét évig várt arra, hogy birtokba vehesse: 2012 szeptemberében kapta vissza. De kénytelen volt belátni, hogy nem lesz képes biztosítani a megmaradását, ezért úgy döntött, eladja olyasvalakinek, akinek anyagi lehetőségei is vannak a megmentésére, ugyanakkor a személye garancia arra, hogy megmarad.

Kulturális intézményt működtetne a felbecsülhetetlen értékű neoreneszánsz berendezéssel rendelkező válaszúti Bánffy-kastélyban a Kolozs megyei önkormányzat. A szinte biztosra vett uniós támogatásból tavasszal látnának hozzá a műemlék restaurálásához.
A gyalui várkertben fesztivál is működik, a Kolozsvári Magyar Napok szervezői idén immár második alkalommal tartották meg itt az elsősorban gyerekes családoknak szánt Várkert Fesztivált.
Fesztiválozók a gyalui kastélyparkban
Fotó: A Várkert Fesztivál Facebook-oldala
Egyébként nem a gyalui az egyetlen Kolozs megyei kastély, melyet a közeljövőben EU-s alapokból korszerűsítenek, pályázati pénzből újul meg a válaszúti Bánffy-kastély is, melyben szintén kulturális központot működtetne a Kolozs megyei önkormányzat.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
szóljon hozzá!