
Fotó: Facebook/Várkert Fesztivál
Húszmillió lejes uniós támogatást nyert a gyalui várkastély restaurálására a Traditio Transylvanica Alapítvány. A pályázat értelmében négy év alatt újítanák fel Erdély egyik legnagyobb várkastélyát, amely ilymódon bekerülne a turisztikai körforgásba.
2017. november 28., 10:382017. november 28., 10:38
2017. november 28., 10:542017. november 28., 10:54
Közel 22 millió lejes beruházás keretében újulhat meg a Kolozsvártól 17 kilométerre található Gyalu várkastélya. Az Erdély egyik legnagyobb várkastélyának számító Vass–Bánffy-kastély felújítására vonatkozó pályázatot finanszírozásra érdemesnek találta az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség, az ingatlan a regionális operatív program (POR) keretében részesül európai uniós támogatásban.

Húszmillió lejből újítják fel a válaszúti Bánffy-kastélyt, a beruházás európai uniós vissza nem térítendő támogatásból valósul meg.
A műemlék épületet többéves várakozás után szolgáltatták vissza a Kanadában élő örökösnek, Barcsay Tamásnak, aki – mivel nem rendelkezett a felújításhoz szükséges összeggel – eladta azt Nagy Elek üzletembernek. A kolozsvári származású vállalkozó kulturális központként hasznosítaná az ingatlanegyüttest, felújítása és gondozása érdekében létrehozta a Traditio Transylvanica Alapítványt, amely a pályázatot benyújtotta.
Az ügynökség szerint a projekt fő célja, hogy restaurálása révén értékesítsék a kastély adottságait és bevonják azt a turisztikai körforgásba. Mint írják, a projekt megvalósítására a szerződés megkötésétől számítva 48 hónap áll a pályázó Traditio Transylvanica Alapítvány rendelkezésére.
Négy év alatt újulna meg a műemlék épület
Fotó: Bethlendi Tamás
A finanszírozók azt remélik, hogy a felújítást követően évente hat százalékkal nő majd a Nagyvárad–Kolozsvár főút mentén található várkastélyt meglátogató turisták száma.
A hír igaz – erősítette meg a Krónikának Gergely Balázs, a Traditio Transylvanica Alapítvány kuratóriumi tagja és intézője, részleteket azonban nem kívánt elárulni. Mint mondta, ezeket a közeljövőben tartandó sajtótájékoztatón ismertetik.
Mint mondta, az alapítvány kulturális központként hasznosítaná az ingatlant, amelyben a felújítás során kiállítótereket és konferenciatermeket alakítanak ki. A várkerttel együtt ez „történelmi-kulturális kalandparkként” működne, a kastélyparkban szabadtéri színházat hoznának létre, de az elképzelések szerint itt kapna helyet Kalotaszeg első falumúzeuma is, a részben lakható skanzenben tíz-tizenöt portát rendeznének be. Emellett mesemúzeum, meseösvény, illetve régészeti skanzen ötlete is felmerült – tette hozzá Gergely Balázs.
A gyalui kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy-család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból.
Unokája, Barcsay Tamás történész hét évig várt arra, hogy birtokba vehesse: 2012 szeptemberében kapta vissza. De kénytelen volt belátni, hogy nem lesz képes biztosítani a megmaradását, ezért úgy döntött, eladja olyasvalakinek, akinek anyagi lehetőségei is vannak a megmentésére, ugyanakkor a személye garancia arra, hogy megmarad.

Kulturális intézményt működtetne a felbecsülhetetlen értékű neoreneszánsz berendezéssel rendelkező válaszúti Bánffy-kastélyban a Kolozs megyei önkormányzat. A szinte biztosra vett uniós támogatásból tavasszal látnának hozzá a műemlék restaurálásához.
A gyalui várkertben fesztivál is működik, a Kolozsvári Magyar Napok szervezői idén immár második alkalommal tartották meg itt az elsősorban gyerekes családoknak szánt Várkert Fesztivált.
Fesztiválozók a gyalui kastélyparkban
Fotó: A Várkert Fesztivál Facebook-oldala
Egyébként nem a gyalui az egyetlen Kolozs megyei kastély, melyet a közeljövőben EU-s alapokból korszerűsítenek, pályázati pénzből újul meg a válaszúti Bánffy-kastély is, melyben szintén kulturális központot működtetne a Kolozs megyei önkormányzat.
A medvék által nagyon sűrűn látogatott Transzfogarasi úton a Romsilva állami erdészet Argeș megyei igazgatósága az incidensek megelőzését szorgalmazza és az óriási összegű bírságokra hívja fel a figyelmet.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
Nicușor Dan államfő óriásit tévedett, amikor megtámadta az alkotmánybíróságon a medvék vadászati kvótájának megduplázását célzó törvénytervezetünket – jelentette ki hétfőn Csoma Botond.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
A Kolozs megyei rendőrség vizsgálatot indított a kolozsvári Virgil Madgearu szakközépiskola egyik 12. osztályos diáklánya ügyében, akinek a szülei a helyi sajtónak azt nyilatkozták, hogy lányukat bedrogozták és megerőszakolták a végzős banketten.
Az elmúlt 24 órában tapasztalt hidrometeorológiai jelenségek 12 megye 39 településén és Bukarestben okoztak károkat.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
Szombat éjjel tűz ütött ki a gyergyótölgyesi pszichiátriai kórházban.
„Az RMDSZ már sok épületet visszaszerezett a történelmi magyar egyházak számára. Ha elfogadta volna az apátság a jogi szolgálatainkat, lehet, nem így alakul ez a történet” – hangsúlyozta Fejes Rudolf Anzelm atya kilakoltatása kapcsán Csoma Botond.
szóljon hozzá!