
Fotó: Rostás Szabolcs
Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város egyik, északi kaputornyát.
2019. szeptember 11., 17:052019. szeptember 11., 17:05
2019. szeptember 12., 22:502019. szeptember 12., 22:50
Kolozsvár egyik középkori kaputornyát, az északit találták meg a régészek a kincses város egyik legforgalmasabb útjának, a Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utcának a felújítása során. Ez az első felszínre került középkori kapuja a városnak, írta a Mediafax.
Az értékes felfedezésről Sorin Cociş régész, a Régészeti és Művészettörténeti Intézet munkatársa számolt be a hírügynökségnek, aki szerint az A kategóriás műemlék szerdán bukkant napvilágra. Elmondta, hogy az útszakaszon az intézet mellett az Erdélyi Történeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakemberei dolgoznak, az ő kutatásaik nyomán bukkant felszínre a város egyik középkori bejárata.
A szakember szerint az Óvár tornyos kőkapuját 1404-ben építették és 1873-ban, a város fejlődésével és terjeszkedésével bontották le. Sorin Cociş elmondta, folytatják a régészeti feltárást a térségben, azonban a városkaput nem tudják a maga valójában megmutatni a nagyközönségnek, a földben fogják konzerválni. Legfeljebb az úttesten jelölhetik meg annak helyét, illetve a helyhez közel, egy maketten mutathatják meg, hogyan is nézett ki.
Fotó: Rostás Szabolcs
Lupescu Radu, a feltárást végző szakértői csoport régész munkatársa a Krónikának a helyszínen elmondta: Kolozsvár négy egykori kaputornya közül az egyik legfontosabbat, a Híd utcait fedezték fel. A Sapientia – EMTE oktatója közölte, az 1477-ben befejezett, a 19. században elbontott tornyot eddig még sohasem dokumentálták régészek. „Sikerült feltárnunk azt a falat is, amely összeköti a kaputornyot a Malomárkon átvezető híddal.
– állapította meg a Krónikának a történész, régész. Lupescu Radutól megtudtuk, hogy a leletet ledokumentálják, majd sajnos a sugárút felújítása során vissza kell tömni. A régészek abban reménykednek ugyanakkor, hogy a Híd utca másik aszfaltsávjának feltörésekor felbukkan az egykori kaputorony többi része is.
Lapunk értesülései szerint egyébként a kolozsvári önkormányzat erőteljesen sürgette a régészek feltárómunkáját, mivel
Eredetileg különben a felújítási munkálatokat végző cég a kaputorony falán akarta átvezetni az új vízvezetéket, ehhez azonban a régészek nem járultak hozzá.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Óvár (vetus castrum) megnevezés a 15. századtól kezdve jelent meg a dokumentumokban, miután a város új erődítését 1405-től kezdték el építeni, olvasható a Wikipédián. A négyszög alakú, mintegy hét hektárnyi területet az első középkori várfal határolja. Az Óvár részben ma is látható falait szász hospesek építették fel a tatárjárás után, a 13. század második felében. A falak négy sarkán egy-egy bástya állt; a várfalak előtt a déli és a délkeleti oldalon vizesárok biztosította a védelmet. Az építkezésnél gyakran használtak római kori faragott köveket és téglákat.
Egy 1737-ben kelt leírás szerint „Az Ó-várba hajdon két nagy kapun s ugyan annyi kis kapun vagyis ajtón lehetett bejutni, melyek közül az északi nagy kapu és kis ajtó ma kővel és mészszel berakva áll, csak alattok van nyílás hagyva, hogy a vár egy részéből egybegyűlő víz kifolyhasson. A délre nyiló kapu, valamint a kelet-déli kis kapu csak lóháton és gyalog való bejárásra alakítva át, ma is nyitva áll. Az utóbbi kis ajtó felett egy ötödik kerek torony emelkedett.”
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
2 hozzászólás