Fotó: Rostás Szabolcs
Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város egyik, északi kaputornyát.
2019. szeptember 11., 17:052019. szeptember 11., 17:05
2019. szeptember 12., 22:502019. szeptember 12., 22:50
Kolozsvár egyik középkori kaputornyát, az északit találták meg a régészek a kincses város egyik legforgalmasabb útjának, a Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utcának a felújítása során. Ez az első felszínre került középkori kapuja a városnak, írta a Mediafax.
Az értékes felfedezésről Sorin Cociş régész, a Régészeti és Művészettörténeti Intézet munkatársa számolt be a hírügynökségnek, aki szerint az A kategóriás műemlék szerdán bukkant napvilágra. Elmondta, hogy az útszakaszon az intézet mellett az Erdélyi Történeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakemberei dolgoznak, az ő kutatásaik nyomán bukkant felszínre a város egyik középkori bejárata.
A szakember szerint az Óvár tornyos kőkapuját 1404-ben építették és 1873-ban, a város fejlődésével és terjeszkedésével bontották le. Sorin Cociş elmondta, folytatják a régészeti feltárást a térségben, azonban a városkaput nem tudják a maga valójában megmutatni a nagyközönségnek, a földben fogják konzerválni. Legfeljebb az úttesten jelölhetik meg annak helyét, illetve a helyhez közel, egy maketten mutathatják meg, hogyan is nézett ki.
Fotó: Rostás Szabolcs
Lupescu Radu, a feltárást végző szakértői csoport régész munkatársa a Krónikának a helyszínen elmondta: Kolozsvár négy egykori kaputornya közül az egyik legfontosabbat, a Híd utcait fedezték fel. A Sapientia – EMTE oktatója közölte, az 1477-ben befejezett, a 19. században elbontott tornyot eddig még sohasem dokumentálták régészek. „Sikerült feltárnunk azt a falat is, amely összeköti a kaputornyot a Malomárkon átvezető híddal.
– állapította meg a Krónikának a történész, régész. Lupescu Radutól megtudtuk, hogy a leletet ledokumentálják, majd sajnos a sugárút felújítása során vissza kell tömni. A régészek abban reménykednek ugyanakkor, hogy a Híd utca másik aszfaltsávjának feltörésekor felbukkan az egykori kaputorony többi része is.
Lapunk értesülései szerint egyébként a kolozsvári önkormányzat erőteljesen sürgette a régészek feltárómunkáját, mivel
Eredetileg különben a felújítási munkálatokat végző cég a kaputorony falán akarta átvezetni az új vízvezetéket, ehhez azonban a régészek nem járultak hozzá.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Óvár (vetus castrum) megnevezés a 15. századtól kezdve jelent meg a dokumentumokban, miután a város új erődítését 1405-től kezdték el építeni, olvasható a Wikipédián. A négyszög alakú, mintegy hét hektárnyi területet az első középkori várfal határolja. Az Óvár részben ma is látható falait szász hospesek építették fel a tatárjárás után, a 13. század második felében. A falak négy sarkán egy-egy bástya állt; a várfalak előtt a déli és a délkeleti oldalon vizesárok biztosította a védelmet. Az építkezésnél gyakran használtak római kori faragott köveket és téglákat.
Egy 1737-ben kelt leírás szerint „Az Ó-várba hajdon két nagy kapun s ugyan annyi kis kapun vagyis ajtón lehetett bejutni, melyek közül az északi nagy kapu és kis ajtó ma kővel és mészszel berakva áll, csak alattok van nyílás hagyva, hogy a vár egy részéből egybegyűlő víz kifolyhasson. A délre nyiló kapu, valamint a kelet-déli kis kapu csak lóháton és gyalog való bejárásra alakítva át, ma is nyitva áll. Az utóbbi kis ajtó felett egy ötödik kerek torony emelkedett.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás