
FRISSÍTVE – Nem egyesül Nagyvárad Váradszentmártonnal, mivel a fúzióról tartott vasárnapi népszavazáson a részvétel nem érte el a szükséges 30 százalékot a megyeszékhelyen. Ennek ellenére Ilie Bolojan június 14-ére újabb népszavazást írna ki.
2015. május 11., 14:082015. május 11., 14:08
2015. május 11., 16:442015. május 11., 16:44
Nem egyesül Nagyvárad Váradszentmártonnal, mivel a fúzióról tartott vasárnapi népszavazáson a részvétel nem érte el a szükséges 30 százalékot a megyeszékhelyen, sőt a 19,69 százalékos szavazási kedv mélyen alulmaradt a városháza várakozásaihoz képest. Szentmártonban eközben a választójoggal bíró lakosság közel fele – 47,9 százalék – fontosnak tartotta, hogy kifejezze akaratát.
Egyébként mindkét településen az igenek győztek. A Püspökfürdőt és Félixfürdőt is magában foglaló községben valamelyest megoszlottak a vélemények, hiszen az urnáknál megjelentek 54,5 százaléka támogatta a fúziót, 45,5 százalék pedig ellene szavazott, a Körös-parti városban viszont 96,52 százalékos volt az igenek aránya, és alig 3,48 százalék voksolt az Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) polgármester által kezdeményezett egyesülés ellen.
Úgy tűnik tehát, hogy az ellenzők inkább távolmaradtak, abban bízva, hogy nélkülük nem lesz meg az érvényességi küszöb. Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) távolmaradásra biztatta a város magyar lakosságát, a nemzeti liberálisokkal koalíciót alkotó RMDSZ viszont nem is próbálta befolyásolni a voksolást. Szabó Ödön, a szövetség megyei szervezetének ügyvezető elnöke mindössze annyit kívánt nyilatkozni, hogy az RMDSZ nemmel szavazott a vonatkozó tanácsi határozat elfogadásakor.
Ugyanakkor magyar civilek is az egyesülés ellen kampányoltak – a legnagyobb közösségi oldalon vasárnap is többen szálltak síkra a távolmaradás mellett, s a hozzászólások alapján sokan egyet is értettek ezzel. Hasonlóképpen a fúzió ellen foglaltak állást az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) is, őket vélhetően politikai okok vezérelték.
A város magyarsága eközben azért nem támogatta a két település egyesülését, mivel ezáltal csökkent volna a magyarság részaránya: ez a jelenlegi 24,5 százalékról 22 százalékra esett volna vissza. Az elmúlt 25 év demográfiai adatait tekintve pedig előfordulhatott volna, hogy a 2021-es népszámlálásig az arány 20 százalék alá csökken.
Egyébként már a reggeli óráktól egyértelműnek látszott a kudarc, 10 óráig a választójoggal bíró lakosok 1,538 százaléka járult az urnák elé. A voksolási kedv későbbre sem jött meg: 13 óráig 6,2 százalék, 16 óráig 10,68 százalék, 19 óráig pedig 15,2 százalék nyilvánított véleményt.
Ekkor Ilie Bolojan még egy utolsó próbálkozásként szavazásra buzdító videót tett közzé a Facebookon, újfent érvelve a fúzió gazdasági hasznossága mellett, ám sok sikerrel nem járt, hiszen urnazárásig még a lakosság alig több mint 4 százaléka járult az urnák elé.
Az Ebihoreanul.ro szerint Bolojan vasárnap arról is beszélt, hogy a választóköröket górcső alá véve kiderül: azokban a városrészekben, ahol a magyarság többségben van, igen alacsony volt a részvétel. „Így levonhatjuk a következtetést, hogy csak a román nemzetiségű polgárok járultak az urnák elé” – idézi a portál az elöljárót.
Viszont úgy tűnik, hogy Nagyvárad polgármestere nem kívánja feladni a harcot: urnazáráskor arról beszélt, hogy újra meg lehet majd kérdezni a lakosokat várhatóan jövőre, amikor helyhatósági választások lesznek, illetve amúgy is népszavazást terveznek a szomszédos Fugyivásárhellyel történő egyesülés témájában.
Hétfői sajtótájékoztatóján viszont már jóval közelebbi dátumot javasolt az újabb referendumra: mint mondta, alig több, mint egy hónap múlva, június 14-én újra meg lehetne tartani – ezúttal csak Váradon, mivel szerinte a szentmártoni eredmények érvényesek maradnak. Ehhez azonban még önkormányzati határozatra is szükség lesz.
Bolojan egyébként részben magára vállalta a kudarcot – mint fogalmazott, jobban kellett volna tájékoztatni a lakosságot, jobban el kellett volna magyarázni nekik, hogy miért jó a városnak az egyesülés.
Az elöljáró ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a város költségvetését nem fogja újabb összegekkel megterhelni a kilátásba helyezett második referendum, mivel a pártok képviselőit a szavazókörökben már nem fogják kifizetni, a tájékoztató plakátok pedig maradhatnak, mindössze a dátumot kell azokon javítani. „Ha akkor sem járunk sikerrel, akkor véglegesen lezárjuk ezt a témát” – szögezte le Ilie Bolojan.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
szóljon hozzá!