Megoszlanak a vélemények az orvosok bérezéséről

„Ahhoz, hogy erre költsünk, el kellene vennünk máshonnan” – nyilatkozta az elöljáró. „Nem tudom, honnan lehetne pénzt elvonni, mikor minden területen a létminimumon állunk” – mondta Ilyés. Hozzátette, ha a kormány visszaadná az adók négy százalékát, amelyet elvett, szívesen átutalná az orvosoknak. „Ez az összeg közel 200 ezer lej lenne. Máshonnan nem tudunk adni, nincsenek tartalékaink” – hangsúlyozta az elöljáró. Hozzátette, az önkormányzat 800 ezer lejjel támogatja a megyei kórházat, hiszen bár ez a megyei tanács felügyelete alatt áll, a városlakók érdekét is szolgálja. Ilyés úgy véli, nagy szakadék van a kormány elképzelései, az általa kiadott rendeletek és azok alkalmazhatósága között. Bukarestben nem tudják felmérni, milyen következményekkel járnak a megszorítások, jelzéseikre pedig különböző törvénycikkelyekkel felelnek, ahelyett hogy megfontolnák a javaslataikat, vélte.

Nem kivitelezhető

Nehezen megoldhatónak tartja az egészségügyi minisztérium tervét László Attila kolozsvári alpolgármester is. „Ebben a pillanatban nem látok esélyt arra, hogy az önkormányzatok saját forrásaikból finanszírozzák az orvosok teljesítményarányos bérezését” – mondta a Krónikának az elöljáró. Hozzátette, ezt csak úgy tudja elképzelni, hogy a kórházak, klinikák saját megtakarításaikból állják a pluszjuttatásokat, a szigorú büdzsével rendelkező önkormányzatoknak ugyanis erre nincs keretük. „A kormány terve nem kivitelezhető, nem hiszem, hogy lesz olyan önkormányzat, amely képes lesz rá” – foglalta össze álláspontját László Attila.

Gyergyószentmiklósnak is szűkös a költségvetése, így mérlegelniük kell, hogy támogatják-e a minisztérium javaslatát – mondta Mezei János. A polgármester szerint előbb meg kell tudniuk, mekkora lenne az a keretösszeg, amelyet az orvosok kiegészítő bérezésére igényelne a szaktárca, illetve a többi városvezetővel is konzultálnának a projektről.

Toboroznák a szakorvosokat

Támogatja az egészségügyi minisztérium kezdeményezését Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, azonban úgy véli, ehhez jogi keretre van szükség. Hangsúlyozta, a program nem arról szól, hogy az önkormányzatoknak kötelező módon pluszjavadalmazást kell biztosítaniuk a kiemelkedően teljesítő orvosoknak, hanem lehetőséget nyújt arra, hogy ezt megtegyék. A megyei tanács arra törekszik, hogy növelje a kórház szolgáltatásainak minőségét, és ez nemcsak azt jelenti, hogy korszerűsítik az épületet, a felszerelést, szakorvosokat is oda kell vonzani, hívta fel a figyelmet az elöljáró. Nagy szükség van gyermekgyógyászra, radiológusra, intenzív terápiás szakorvosra, de a kisebb városokba csak akkor mennek az orvosok, ha vonzónak tűnik számukra az ajánlat. A magánszféra egyre magasabb fizetéseket kínál, ezért jó a lehetőség, hogy a közkórház is adhat kiegészítő bérezést, vélte. Az egészségbiztosító az orvosi beavatkozások számának függvényében fizet, tehát ha több és jól teljesítő szakember dolgozik, a kórház jövedelme is növekszik, vélte Henning. Kovászna megyében Kézdivásárhelyen volt a legsikeresebb a toborzás, a korszerűen felszerelt kórházban szívesen dolgoznak az orvosok, az elmúlt években tizenegyet szerződtettek.

Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere elmondta, a Fogolyán Kristóf Kórház a megyei tanács fennhatósága alá tartozik, de a városi önkormányzat is bepótol a működtetésébe. Az orvosok bérezésére nem adnak pénzt, viszont szolgálati lakásokat alakítanak ki számukra. 

Ösztönözne a pluszpénz

Nagyvárad biztosan részt venne a programban – jelentette ki a Krónikának Ilie Bolojan polgármester, aki már jelezte is ezt Cseke Attila miniszternek. Az elöljáró már egy éve felvetette a teljesítményalapú bérezés ötletét, de törvényi keret nélkül nem vezetheti azt be. Bolojan elsősorban a szülészeti klinikát kapcsolná be a programba, hiszen, mint fogalmaz, „az a hír járja, hogy ott bizonyos illegális fizetségeket kérnek az orvosok. Tudvalevő például, hogy egy császármetszés ára 150 és 200 euró között változik.” Elképzelése szerint a teljesítmény szerinti bérezés úgy működne, hogy a szerződéssel dolgozó orvos kapná meg a szolgáltatás árának 60 százalékát, negyven pedig a kórházé lenne.

A minisztérium kezdeményezése serkentené a versengést az orvostársadalmon belül, amennyiben sikerül kidolgozni egy korrekt „mérőrendszert – véli Demeter Ferenc, a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház menedzsere. „Sajnos, a mostani rendszer nem stimulálja az orvosokat, hogy többet és jobban teljesítsenek, ez az elképzelés pedig ösztönözné őket” – vélte. Azonban hozzátette, véleménye szerint nagyon nehéz kidolgozni a teljesítményfüggő bérezési rendszert úgy, hogy megfelelő módon mérjék a munka mennyiségét és minőségét. „Ez egy olyan befektetés lenne, amely az orvosok, a betegek, a teljes egészségügyi rendszer érdekeit szolgálná, így érdemes kidolgozni” – összegzett.