
Fotó: Boda L. Gergely
Február 6-án végre megnyitják a Maros megyei, kerelőszentpáli hulladéklerakót. Eközben viszont Korondon tovább dúl a vita a tervezett szeméttelepről, ezúttal a Hargita megyei önkormányzat elnöke és a helyi tanácsosok „csaptak össze”.
Hosszú huzavona után február 6-ától végre megnyithatják a Maros megyei tanács hatáskörébe tartozó kerelőszentpáli hulladéklerakót, a továbbiakban pedig az önkormányzatnak a szemétszállításra vonatkozó licitet kell meghirdetnie.
A nagyrészt uniós támogatásból megvalósított hulladéktároló működtetésére vonatkozó szerződést még tavaly októberben írták alá a bukaresti Iridex Group Import Kft. és a Servicii Salubritate Bucureşti Rt. alkotta konzorcium, valamint a megyei tanács illetékesei. A társulásnak 84 nap állt rendelkezésére, hogy megszerezze a szükséges engedélyeket, ennek pedig eleget is tettek, így február 6-án megkezdhetik a munkát, azaz ettől a naptól kezdve lehet hulladékot szállítani a kerelőszentpáli telepre.
Két hónapon belül licitet írnak ki
Az önkormányzat szerdán megbeszélésre hívta a megyében tevékenykedő húsz hulladékbegyűjtő vállalat, valamint a helyi tanácsok képviselőit. Arra kérték az érintetteket, készítsenek becslést arról, hogy idén várhatóan mekkora mennyiségű hulladékot szállítanak a kerelőszentpáli lerakóba. A megyei tanács közleményében rámutatott: számításaik szerint a hulladékszállítási szolgáltatásra két hónapon belül kiírják a versenytárgyalást a megye hét övezetében. Ehhez a megye mind a 102 közigazgatási egységének tanácshatározattal jóvá kell hagynia a vonatkozó dokumentációt.
Péter Ferenc megyei tanácselnök úgy fogalmazott: ez fontos előrelépés Maros megye számára, hiszen így nem kell más megyébe szállítaniuk a hulladékot, és felszámolhatják az illegális szemétlerakókat is. Péter ugyanakkor bízik abban, hogy a kormány megoldást talál a januártól bevezetett, a Környezetvédelmi Alapnak befizetendő, a szemétlerakás után felszámolt tonnánkénti 80 lejes új hulladékadó okozta problémára, hogy az önkormányzatoknak ne kelljen drágítaniuk az elszállítás díját.
Összefogtak az udvarhelyszékiek
Eközben tovább folytatódik a még csak elméletben létező, a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási projekt részét képező korondi szelektív hulladékgyűjtő állomás körüli, évek óta húzódó, és bírósági perek által övezett vita. Ezúttal a Hargita megyei önkormányzat udvarhelyszéki tanácsosai és a korondi helyi képviselők álltak ki a megyei tanáccsal, illetve Borboly Csaba tanácselnökkel szemben. A községházán szerda délután tartott sajtótájékoztatón leszögezték: kizárólag a korondi önkormányzat által vásárolt területet fogadják el a szemétlerakó helyszíneként, ha pedig az nem felel meg a megyei tanácsnak, szerződést bontanak.
Bíró Barna Botond, a megyei tanács udvarhelyszéki alelnöke arra is felszólította a hivatalt, hogy hagyja abba a szeméttelep eredeti, kifogásolt helyszínéhez közel élő Séra Zoltán korondi lakos elleni pereskedést, illetve mondjon le a Séra házának lebontását célzó terveiről. „Nem rombolni és bontani, hanem építkezni szeretnének” – hangsúlyozta az alelnök, az RMDSZ területi szervezetének ügyvezető elnöke.
Katona Mihály korondi polgármester leszögezte: nem az integrált hulladékgazdálkodási projektet, hanem a megyei tanács által javasolt eredeti helyszínt kifogásolják. Az elöljáró azt is elmondta: függetlenül a folyamatban lévő perek eredményétől visszavonják azt a 2011-es határozatot, amellyel a Séra Zoltán házához közeli területet átadták a megyei tanácsnak. A megvásárolt új terület egyébként a feltételeknek megfelelően a lakóházaktól több mint kétszáz méterre található. Már telekkönyveztették, jelenleg folyamatban vannak az engedélyeztetések, ezt követően harmincnapos közvitát tartanak, majd tanácshatározattal felajánlják a területet a megyei tanácsnak. Katona Mihály hangsúlyozta: ha az új helyszín nem felel meg, lemondanak a teljes projektről, mert nincs más megoldásuk. Bíró Barna Botond is megerősítette, hogy támogatják ezt a döntést, és mindenkit arra kért, tegye félre a személyes sérelmeket.
Borboly a C tervhez ragaszkodik
A sajtótájékoztatón váratlanul megjelent Borboly Csaba megyei tanácselnök, aki viszont egy harmadik alternatíva keresését javasolta. Úgy vélte: amennyiben nem jön össze a korondi helyszín, Udvarhelyszéknek kell döntenie a következő lépésről. „Ez most a B verzió, de kell egy C terv is” – fogalmazott. Bíró Barna Botond szerint azonban erre semmi szükség, hiszen van megfelelő alternatíva, vagyis a második, a korondi tanács által javasolt helyszín, Borboly Csaba viszont továbbra is a C tervet sürgette, ebből pedig hosszas szóváltás alakult ki.
December közepén számos korondi lakos is nyilvánosan állást foglalt az ügyben, közös sajtótájékoztatójukon arra panaszkodtak, hogy még saját polgármesterük sem áll ki a község érdekében, ugyanakkor elszomorítónak tartják, hogy a megválasztott megyei és helyi magyar képviselők magyar emberek ellen indítanak pereket. Pál Zoltán helyi tanácsos akkor elmondta, miután nemrég alapfokon pert nyertek, amelynek nyomán semmisnek nyilvánították az eredeti, a lakóházakhoz közeli telep építkezési engedélyét, a megyei önkormányzat fellebbezett, sőt utólag a per áthelyezését kérte Bákóba, így a következő tárgyalás a moldvai város táblabíróságán lesz január 27-én.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!