Szörpök és lekvárok. A háztáji élelmiszer-feldolgozásból jól megélhet a család
Fotó: Makkay József
A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását, valamint forgalmazását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát. A Krónika által megkérdezett szakember szerint a gazdának mindössze a minimális higiéniai előírásokat kell betartania. Meglátása szerint ugyanakkor a kistermelők hatékony munkája elsősorban a szövetkezésen múlik.
2024. november 06., 08:102024. november 06., 08:10
Új rendelettel szabályozná az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANVSA) a kisgazdaságokban termelt zöldségek és gyümölcsök feldolgozását és forgalmazását. Az országos hatóság honlapján november 4-én közzétett tájékoztatójában a rendelettervezet előterjesztője, Ioan Oleleu, az ANSVSA élelmiszer-biztonságért felelős alelnöke így fogalmaz: ,,számomra elsődleges szempont a helyi falusi közösségek, a helyi gazdálkodás fejlődéséhez szükséges jogi szabályozás egyszerűsítése.
Egyes vélemények szerint a kampányidőszakban született kezdeményezés összefügg a Kolozs megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság volt vezetőjének, és az országos hatóság jelenlegi alelnökének politikai ambícióival, azonban ettől függetlenül is nagy szükség van a hatósági kezdeményezésre.
A zöldségekből és gyümölcsökből tucatnyi, kiváló minőségű termék készíthető kisgazdaságokban
Fotó: Makkay József
Közismert, hogy a mezőgazdasági kistermelők vannak a legnehezebb helyzetben a román agrárpiacon. A multinacionális cégek által dominált élelmiszeriparban és kereskedelemben a kistermelőknek nem osztanak lapot, nagyon sok gazda a beszűkülő értékesítési lehetőségek miatt hagyta abba a gazdálkodást. Hatékony kitörési lehetőségnek ígérkezik viszont a helyi élelmiszer-feldolgozás és -forgalmazás, az eddigi gyakorlat szerint azonban ehhez jogi személyiségű vállalkozás kellett, ami meghaladja a kisgazdák lehetőségeit.
Az elképzelés szerint meghatározott mennyiségű mezőgazdasági terméket jogi személyiség nélküli kisgazda is feldolgozhat és forgalmazhat őstermelői igazolvány alapján kiállított élelmiszer-biztonsági engedéllyel.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
A tervezet szerint a helyi állatorvos közvetítésével a megyei állategészségügyi igazgatóság területileg illetékes szakembere a gazda portáján számba veszi az élelmiszer-feldolgozásról szóló terveket, és az igénylő papírjai alapján – személyi igazolvány, őstermelői engedély és egészségügyi igazolás arról, hogy az élelmiszer-feldolgozást végzők megfelelnek erre a munkára –, elindítja az online-kérvényezést, amit a megyei hatóság jóváhagy. Az élelmiszer-biztonsági engedély birtokában a zöldségek és gyümölcsök feldolgozása során előállított termékeket – lekvárok, kompótok, szörpök, zakuszka, stb. – a gazda saját portáján forgalmazhatja, illetve a helyi és a megyei vásárokban kínálhatja.
A jogszabály-tervezet azt is előírja, hogy a gazda az általa megtermelt mezőgazdasági terményeket dolgozhatja fel és forgalmazhatja meghatározott mennyiségkorlátig. Amennyiben nyersanyagot vásárol, illetve meghaladja a rendelet által előírt termékmennyiséget, az élelmiszeripari tevékenységet csak jogi, kisüzemi keretben folytathatja.
és ha élelmiszer-biztonsági kockázatot találnak, azt jegyzőkönyvben a kistermelő tudomására hozzák, amit a gazdának záros határidőn belül orvosolnia kell. Amennyiben erre nem kerül sor, a hatóság bírságot szab ki, illetve jogában áll a feldolgozó működési engedélyét bevonni.
Útszélen árult szilágyperecseni hagyma és krumpli. A gazdák ezután feldolgozott termékeket is kínálhatnak
Fotó: Makkay József
István Róbert, a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, hogy az elfogadásra váró szabályozás a kistermelők számára jelentősen megkönnyíti az élelmiszer-feldolgozási és -forgalmazási engedély kibocsátását. A szakember szerint több könnyítés is volt az elmúlt időszakban, az újabb intézkedés esek sorába illeszkedik.
,,Habár a jogszabálytervezetből ez nem derül ki, célja az, hogy az egyre több településen létesülő gasztropontok és agropanziók keretében a kisgazdák forgalmazhassák terményeiket és feldolgozott élelmiszereiket.
– fogalmazott a Krónikának a csíkszeredai állatorvos.
Az engedélyeztetési kritériumokról a megyei főállatorvos elmondta, hogy minimális higiéniai feltételeknek kell megfelelnie annak a helyiségnek, ahol az élelmiszer-feldolgozás történik.
,,Legyen csapból folyó víz, tisztítható felület, hűtőszekrény, és a feldolgozást végző személyeknek legyen megfelelő az egészségi állapota. Nem bonyolult feltételeket vár el az állategészségügy, de a minimális higiéniai követelményeket be kell tartani, mert élelmiszer-termelésről van szó” – nyomatékosította portálunknak az intézményvezető. Aki azt is elmondta, hogy a különböző termékek laboratóriumi vizsgálata szúrópróbaszerűen történik, viszont a nyomonkövethetőség szempontjából kötelező minden termék felcímkézése a fontosabb összetevőkkel és a gyártás dátumával. Amennyiben a fogyasztók részéről reklamáció érkezik, vagy rosszabb esetben megbetegszik valaki a terméktől, a hatóság ezt kivizsgálja.
Hargita megyei példákat felhozva, István Róbert arról is beszélt portálunknak, hogy a kistermelők hatékony munkája elsősorban a szövetkezésen múlik. Számos székelyföldi egyesületet felsorolt, amelyek összefogják a kisgazdák élelmiszer-termelését, így könnyebben megoldhatóak az élelmiszer-biztonsági és értékesítési kihívások. Aki ilyen keretben termel, a szakember szerint eleve sikeresebb, és eredményesebb módon értékesítheti termékeit a helyi élelmiszerpiacon.
Nagyváradon egy víztorony szomszédságában bő tíz esztendeje egy bihardiószegi magyar gazdacsalád kínálja zöldségeit és gyümölcseit saját üzletében. Olyan sokan ismerik őket és termékeiket, hogy a partiumi nagyváros másik végéből is eljárnak hozzájuk.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!