
Képünk illusztráció
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
Akárcsak egy évvel korábban, 2022-ben is Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő uniós tagállam, de újrahasznosítás terén is az utolsó helyet foglalta el az ország – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból.
2024. február 08., 16:582024. február 08., 16:58
2024. február 08., 17:142024. február 08., 17:14
Ezek szerint az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 513 kilogramm volt 2022-ben az EU-ban. Ez 19 kilogrammal, azaz 4 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben (532 kg), de 46 kilogrammal több, mint 1995-ben (467 kg). A termelt települési hulladék mennyisége nagy eltéréseket mutat az egyes tagállamokban. A települési hulladéktermelés „bajnoka” 2022-ben Ausztria (827 kg/fő) és Dánia (787 kg/fő) volt.
Az Európai Unió országaiban ugyanakkor 2022-ben személyenként átlagosan 249 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra, míg egy évvel korábban 264 kilogrammot. Az Eurostat adatai szerint a települési hulladék egy főre jutó újrahasznosítási aránya Ausztriában (516 kilogramm), Dániában (411), valamint Németországban (409) volt a legmagasabb, és Romániában (36), Máltán (75), valamint Görögországban (90) a legalacsonyabb – közölte az Agerpres.
Különben a jelentés szerint az országok közötti eltérések a fogyasztási minták, a gazdasági jólét, valamint a települési hulladék gyűjtése és kezelése közötti különbségeket is tükrözik. Az egyes országok különböznek abban is, hogy a kereskedelemből és a közigazgatásból származó hulladékot gyűjtenek össze és kezelnek a háztartási hulladékkal együtt.

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint az Európai Unió Bírósága december 14-én elítélheti Romániát 31 hulladéklerakó lezárásának elmulasztása miatt.
Az EB közleménye emlékeztetett: a hulladéklerakókról szóló irányelv előírja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak az engedéllyel nem rendelkező hulladéklerakók bezárásáról és helyreállításáról. A hulladékokról szóló keretirányelv értelmében a tagállamoknak úgy kell újrahasznosítaniuk és ártalmatlanítaniuk a hulladékot, hogy ezzel ne veszélyeztessék az emberek egészségét és a környezetet, továbbá tilos a hulladék illegális lerakása vagy ellenőrizetlen ártalmatlanítása.
Románia csatlakozási szerződésében 2017. július 16-át szabták meg határidőként a hatóságok számára, hogy 101 hulladéklerakó esetében teljesítsék az uniós irányelv előírásait. Mivel ezt a kötelezettséget Románia nem teljesítette maradéktalanul, az EB 2020 októberében felszólító levelet küldött Bukarestnek.
A fennmaradó hulladéklerakók közül ötnek a bezárása és helyreállítása 2026-2028 között várható, a további négy helyzete bizonytalan. Az EB ezért úgy határozott, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Bukarestnek pedig két hónap áll a rendelkezésére a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Ha ez nem történik meg, az EB az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
„Most azon vagyunk, hogy erre is találjunk megfelelő finanszírozási megoldást a Fenntartható Fejlődés Operatív Programon keresztül, amelynek az útmutatóját még nem véglegesítették. Volt egy finanszírozási útmutató a Nagy Infrastruktúra Operatív Programra (POIM), ez azonban 2023. december 31-én lejárt” – magyarázta az államtitkár. Hozzátette, a háztartási hulladékok lerakójának bezárására a 2021-2027-es időszakra érvényes Fenntartható Fejlődés Operatív Program is biztosít finanszírozási forrásokat. Rámutatott, esetenként még a megvalósíthatósági tanulmányok készülnek, más projektek a kivitelezés különféle szakaszaiban vannak. „Alapvetően ennek az útmutatónak a megjelenésére várunk, hogy a jogosultak – az önkormányzatok vagy a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága – pályázzanak a finanszírozásra” – fogalmazott Ionuţ Sorin Banciu.
„Problémás hulladéklerakók országszerte vannak. Szatmárnémetiben, Aranyosgyéresen, Făureien, Kőhalmon, Râmnicu Săraton, Horezun. Szatmárnémetiben és Moldvahosszúmezőn folyamatban van a bezárásuk. A többi hét esetében a múlt év végéig még nem indult el a bezárási eljárás” – részletezte a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!