Képünk illusztráció
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
Akárcsak egy évvel korábban, 2022-ben is Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő uniós tagállam, de újrahasznosítás terén is az utolsó helyet foglalta el az ország – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból.
2024. február 08., 16:582024. február 08., 16:58
2024. február 08., 17:142024. február 08., 17:14
Ezek szerint az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 513 kilogramm volt 2022-ben az EU-ban. Ez 19 kilogrammal, azaz 4 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben (532 kg), de 46 kilogrammal több, mint 1995-ben (467 kg). A termelt települési hulladék mennyisége nagy eltéréseket mutat az egyes tagállamokban. A települési hulladéktermelés „bajnoka” 2022-ben Ausztria (827 kg/fő) és Dánia (787 kg/fő) volt.
Az Európai Unió országaiban ugyanakkor 2022-ben személyenként átlagosan 249 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra, míg egy évvel korábban 264 kilogrammot. Az Eurostat adatai szerint a települési hulladék egy főre jutó újrahasznosítási aránya Ausztriában (516 kilogramm), Dániában (411), valamint Németországban (409) volt a legmagasabb, és Romániában (36), Máltán (75), valamint Görögországban (90) a legalacsonyabb – közölte az Agerpres.
Különben a jelentés szerint az országok közötti eltérések a fogyasztási minták, a gazdasági jólét, valamint a települési hulladék gyűjtése és kezelése közötti különbségeket is tükrözik. Az egyes országok különböznek abban is, hogy a kereskedelemből és a közigazgatásból származó hulladékot gyűjtenek össze és kezelnek a háztartási hulladékkal együtt.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint az Európai Unió Bírósága december 14-én elítélheti Romániát 31 hulladéklerakó lezárásának elmulasztása miatt.
Az EB közleménye emlékeztetett: a hulladéklerakókról szóló irányelv előírja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak az engedéllyel nem rendelkező hulladéklerakók bezárásáról és helyreállításáról. A hulladékokról szóló keretirányelv értelmében a tagállamoknak úgy kell újrahasznosítaniuk és ártalmatlanítaniuk a hulladékot, hogy ezzel ne veszélyeztessék az emberek egészségét és a környezetet, továbbá tilos a hulladék illegális lerakása vagy ellenőrizetlen ártalmatlanítása.
Románia csatlakozási szerződésében 2017. július 16-át szabták meg határidőként a hatóságok számára, hogy 101 hulladéklerakó esetében teljesítsék az uniós irányelv előírásait. Mivel ezt a kötelezettséget Románia nem teljesítette maradéktalanul, az EB 2020 októberében felszólító levelet küldött Bukarestnek.
A fennmaradó hulladéklerakók közül ötnek a bezárása és helyreállítása 2026-2028 között várható, a további négy helyzete bizonytalan. Az EB ezért úgy határozott, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Bukarestnek pedig két hónap áll a rendelkezésére a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Ha ez nem történik meg, az EB az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
„Most azon vagyunk, hogy erre is találjunk megfelelő finanszírozási megoldást a Fenntartható Fejlődés Operatív Programon keresztül, amelynek az útmutatóját még nem véglegesítették. Volt egy finanszírozási útmutató a Nagy Infrastruktúra Operatív Programra (POIM), ez azonban 2023. december 31-én lejárt” – magyarázta az államtitkár. Hozzátette, a háztartási hulladékok lerakójának bezárására a 2021-2027-es időszakra érvényes Fenntartható Fejlődés Operatív Program is biztosít finanszírozási forrásokat. Rámutatott, esetenként még a megvalósíthatósági tanulmányok készülnek, más projektek a kivitelezés különféle szakaszaiban vannak. „Alapvetően ennek az útmutatónak a megjelenésére várunk, hogy a jogosultak – az önkormányzatok vagy a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága – pályázzanak a finanszírozásra” – fogalmazott Ionuţ Sorin Banciu.
„Problémás hulladéklerakók országszerte vannak. Szatmárnémetiben, Aranyosgyéresen, Făureien, Kőhalmon, Râmnicu Săraton, Horezun. Szatmárnémetiben és Moldvahosszúmezőn folyamatban van a bezárásuk. A többi hét esetében a múlt év végéig még nem indult el a bezárási eljárás” – részletezte a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!