Képünk illusztráció
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
Akárcsak egy évvel korábban, 2022-ben is Románia volt a legkevesebb települési hulladékot termelő uniós tagállam, de újrahasznosítás terén is az utolsó helyet foglalta el az ország – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból.
2024. február 08., 16:582024. február 08., 16:58
2024. február 08., 17:142024. február 08., 17:14
Ezek szerint az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 513 kilogramm volt 2022-ben az EU-ban. Ez 19 kilogrammal, azaz 4 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben (532 kg), de 46 kilogrammal több, mint 1995-ben (467 kg). A termelt települési hulladék mennyisége nagy eltéréseket mutat az egyes tagállamokban. A települési hulladéktermelés „bajnoka” 2022-ben Ausztria (827 kg/fő) és Dánia (787 kg/fő) volt.
Az Európai Unió országaiban ugyanakkor 2022-ben személyenként átlagosan 249 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra, míg egy évvel korábban 264 kilogrammot. Az Eurostat adatai szerint a települési hulladék egy főre jutó újrahasznosítási aránya Ausztriában (516 kilogramm), Dániában (411), valamint Németországban (409) volt a legmagasabb, és Romániában (36), Máltán (75), valamint Görögországban (90) a legalacsonyabb – közölte az Agerpres.
Különben a jelentés szerint az országok közötti eltérések a fogyasztási minták, a gazdasági jólét, valamint a települési hulladék gyűjtése és kezelése közötti különbségeket is tükrözik. Az egyes országok különböznek abban is, hogy a kereskedelemből és a közigazgatásból származó hulladékot gyűjtenek össze és kezelnek a háztartási hulladékkal együtt.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint az Európai Unió Bírósága december 14-én elítélheti Romániát 31 hulladéklerakó lezárásának elmulasztása miatt.
Az EB közleménye emlékeztetett: a hulladéklerakókról szóló irányelv előírja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak az engedéllyel nem rendelkező hulladéklerakók bezárásáról és helyreállításáról. A hulladékokról szóló keretirányelv értelmében a tagállamoknak úgy kell újrahasznosítaniuk és ártalmatlanítaniuk a hulladékot, hogy ezzel ne veszélyeztessék az emberek egészségét és a környezetet, továbbá tilos a hulladék illegális lerakása vagy ellenőrizetlen ártalmatlanítása.
Románia csatlakozási szerződésében 2017. július 16-át szabták meg határidőként a hatóságok számára, hogy 101 hulladéklerakó esetében teljesítsék az uniós irányelv előírásait. Mivel ezt a kötelezettséget Románia nem teljesítette maradéktalanul, az EB 2020 októberében felszólító levelet küldött Bukarestnek.
A fennmaradó hulladéklerakók közül ötnek a bezárása és helyreállítása 2026-2028 között várható, a további négy helyzete bizonytalan. Az EB ezért úgy határozott, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Bukarestnek pedig két hónap áll a rendelkezésére a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Ha ez nem történik meg, az EB az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
„Most azon vagyunk, hogy erre is találjunk megfelelő finanszírozási megoldást a Fenntartható Fejlődés Operatív Programon keresztül, amelynek az útmutatóját még nem véglegesítették. Volt egy finanszírozási útmutató a Nagy Infrastruktúra Operatív Programra (POIM), ez azonban 2023. december 31-én lejárt” – magyarázta az államtitkár. Hozzátette, a háztartási hulladékok lerakójának bezárására a 2021-2027-es időszakra érvényes Fenntartható Fejlődés Operatív Program is biztosít finanszírozási forrásokat. Rámutatott, esetenként még a megvalósíthatósági tanulmányok készülnek, más projektek a kivitelezés különféle szakaszaiban vannak. „Alapvetően ennek az útmutatónak a megjelenésére várunk, hogy a jogosultak – az önkormányzatok vagy a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága – pályázzanak a finanszírozásra” – fogalmazott Ionuţ Sorin Banciu.
„Problémás hulladéklerakók országszerte vannak. Szatmárnémetiben, Aranyosgyéresen, Făureien, Kőhalmon, Râmnicu Săraton, Horezun. Szatmárnémetiben és Moldvahosszúmezőn folyamatban van a bezárásuk. A többi hét esetében a múlt év végéig még nem indult el a bezárási eljárás” – részletezte a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!