Megkésett javítások

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

„Pénz mindig jókor jön, és nem kell attól tartani, hogy felhasználatlanul marad” – nyilatkozta a Krónikának Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes, amikor lapunk arra volt kíváncsi: fennáll-e annak a veszélye, hogy a kormány által néhány napja iskolák, óvodák és napközi otthonok javítására kiutalt pénz – vagy annak egy része – megmaradjon, és visszakerüljön az államkasszába.

Gazda Árpád

2008. szeptember 03., 00:002008. szeptember 03., 00:00

Szerdai ülésén elfogadott határozata szerint ugyanis a Tăriceanu-kabinet 45,138 millió lejnyi támogatást utalt ki 258 magyar, illetve magyar tagozattal rendelkező vegyes tannyelvű tanintézet javítására, bővítésére, korszerűsítésére és campusépítésre.

Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyében többnyire falusi iskolák és óvodák kapják a most kiutalt pénzt korábban megkezdett javítási munkálatok folytatására, illetve befejezésére. „Megítélésem szerint a pénzt nem is túl korán, nem is túl későn kapjuk. Van még idő a megkezdett munkálatok folytatására, így a rendelkezésre álló keretet a terveknek megfelelően tudjuk majd felhasználni” – magyarázta a Krónikának Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Kolozs megyében a magyar tannyelvű, illetve magyar tagozatot is működtető tanintézetek közül az aranyosegerbegyi, a mócsi, a tordaszentmihályi, a magyarvistai és a tordatúri óvodák, a tordai Teodor Murăşan Általános Iskola, a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceum, továbbá a vajdakamarási, a kalotaszentkirályi Ady Endre, a várfalvi, a katonai, a türei és a tordatúri általános iskolák részesülnek a megyének leosztott összesen 12,172 millió lejes keretből. 

Panaszkodó székelyek, elégedett bihariak

A Hargita megyei elöljárók szerint nagyon jól fognak ezek az összegek, bár nem fedezik teljes mértékben a tervezett munkálatok költségeit. Csíkszentsimon polgármestere, Fábián László például arról beszélt, hogy az új iskolaépület felújítására kapott 130 ezer lej nem elég a munkálatok befejezésére. „Bár ősszel nagyon szerettük volna átadni az új épületet, ehhez nem elég a most kiutalt összeg” – mondta csalódottan a polgármester. A székely megyében a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum részesül a legnagyobb támogatásban: a most kiutalt 810 ezer lejből az intézmény új épületét szeretnék befejezni. A csíkszeredai iskolák közül a Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpont 270 ezer, az Octavian Goga Kollégium 500 ezer lejt kap felújításra.

Bihar megyében 27 tanintézet felújítására kaptak pénzt a szakminisztériumtól, tudtuk meg Daniel Negreantól, a Bihar megyei tanfelügyelőség szóvivőjétől. Az érintett iskolák legtöbbje az Érmelléken található, Negrean szerint tegnapig senki sem jelezte, hogy szeptember 15-éig ne készülnének el a munkálatokkal, mindössze Drágcsékén és Kerpenyéden dolgoznak majd tanévkezdés után is – tette hozzá a szóvivő. Várhatóan a nagyváradi Emanuil Gojdu Főgimnáziumban délutáni oktatás is lesz, mivel ott nagy javítás zajlik, és az iskolaépületek egy része nem készül el szeptember 15-ére. Az említett három tanintézet nem szerepel a támogatásban részesülők listáján. Az iskolák legtöbbjében már elvégezték a szükséges javításokat, vagy hamarosan befejezik azokat, a kormánypénzből mindössze ki kell fizetni a munkát, magyarázta Negrean, aki szerint a támogatásban részesülő tanintézeteket a tanfelügyelőség javasolta a szaktárcának. A többségében magyarok lakta Érmellék több településén, például Érmihályfalván, Értarcsán Érszőllősön, Érbogyoszlón, Érkörtvélyesen éppúgy kifizetik az iskolák és óvodák javítását, mint Margittán, Iharon vagy Bélfenyéren. Nagyváradon a művészeti iskola, az Octavian Goga Szakiskola, a Mihai Viteazul Műszaki Iskola és az Andrei Şaguna Iskolaközpont, Nagyszalontán pedig a Mezőgazdasági Iskolacsoport és az Arany János Főgimnázium részesül támogatásban.

Javítanivaló is bőven akad

Ugyanakkor viszont országszerte gondot okoz, hogy a tanintézetek jelentős része még nem kapott úgynevezett egészségügyi működési engedélyt. Kolozs megye prefektusa, Călin Platon arra hívta fel az érintett polgármesteri hivatalok figyelmét: igyekezzenek megoldást találni az iskolák ivóvízellátására. A közegészségügyi igazgatóság legtöbb esetben azért nem adta meg a működési engedélyt, mert az érintett tanintézetek nem rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, illetve csatornahálózattal. A prefektus szerint ilyen körülmények között az iskolákat és óvodákat legalább vízzel töltött tartályokkal kellene felszerelni. Péter Tünde adatai szerint a Kolozs megyében létező 583 elemi és középiskolából szeptember 2-áig csak 243 kapott működési engedélyt, egyebek mellett a prefektus által is jelzett hiányosságok miatt. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a Kolozs megyei iskolák korszerűsítése legalább kétévi munkát venne igénybe.

Hasonló gondokkal küszködnek Arad és Beszterce-Naszód megyében is. Szeptember 2-i adatok szerint az Arad megyei 564 tanintézetből csak 253 rendelkezik egészségügyi működési engedéllyel. Gavril Popescu prefektus ennek kapcsán jelezte: nem minden önkormányzat igyekszik eleget tenni iskola-fenntartói kötelezettségeinek, ezzel együtt azt mondta: az Arad megyei tanintézetek mindenikében megkezdődhet az oktatás.

Különleges helyzet áll fenn Beszterce-Naszód megyében, ahol főleg a hegyvidéken szétszórt falvakban húsz iskola és óvoda magánházakban működik, egyelőre emiatt nem kaptak működési engedélyt. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint ezekben a kis falvakban olyan kevés a gyermek, hogy amúgy is elkerülhetetlen a tanintézetek községközpontokba való összevonása. A megyében létező 422 tanintézetből 172 rendelkezik eddig működési engedéllyel.

Köztes megoldás: haladék és bírság

„Sokéves gyakorlat igazolja: soha nem fordult még elő, hogy egy iskola vagy óvoda egészségügyi engedély híján nem kezdhette meg a működését szeptember 15-én” – reagált minderre Matekovics Mihály. A tanügyi és kutatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója a Krónika felvetésére azt mondta: a tanévkezdésig egészségügyi engedélyt meg nem kapó intézmények esetében jegyzőkönyvben rögzítik a tényállást, de a feladatköröket és a hiányosságok kiigazítására vonatkozó határidőket is. „Ilyen esetekben átmeneti megoldásokat kell találni, menet közben pedig az érintett iskolákat vagy óvodákat rendszeresen ellenőrzik. Szükség esetén az intézményfenntartásért felelős önkormányzatok ösztönzést kapnak, s ha kell, bírságok is kiróhatók. De szintén a tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi hatóságok igyekeznek elhárítani a hibákat” – magyarázta a vezérigazgató.

Összeállításunk szerzői: Benkő Levente, Fried Noémi Lujza, Túros Eszter

Dolgoznak és bizakodnak a tordai Jósika Miklós Gimnáziumban

Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes közlése szerint a tordai Teodor Murăşan Általános Iskola arra kapott most 800 ezer lejes kormánytámogatást, hogy előkészítse a román tannyelvű osztályok kiköltöztetését, és a hely átadását a működését szeptember 1-jén megkezdett Jósika Miklós Gimnázium számára. „Tordán teljes gőzzel halad a javítás, meggyőződésem, hogy a szeptember 15-i tanévnyitóra az újraindított magyar gimnázium osztálytermei is elkészülnek, és a magyar iskola gond nélkül megkezdheti működését” – tette hozzá Péter Tünde. A Jósika Miklós Gimnázium számára az Andrei Murăşan Általános Iskola volt tanműhelyét önkormányzati forrásokból építik át, az osztálytermeket pedig a szülők saját költségükön újítják fel. A tordai magyar iskola újraindításának egyik kezdeményezője, Szedilek Lenke megyei tanácsos példátlannak nevezte a tordai összefogást, mint mondta: szeptember 15-ére biztosan beérik ennek gyümölcse. „Semmi kétség afelől, hogy szeptember 15-én kész iskolával várjuk a gyermekeket” – mondta tegnap a Krónikának Rus-Fodor Dóra, a Jósika Miklós Gimnázium hétfőn ideiglenesen kinevezett igazgatója. Hozzátette: szeptember 15-én az ótordai református templomban ünnepi istentisztelettel szentelik fel a fél évszázados szünet után kapuit újra megnyitó magyar gimnáziumot.

B. E. L.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 10., péntek

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről

Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről
2025. október 10., péntek

Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz

„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.

Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz
2025. október 10., péntek

Bolojan köszönetet mondott a magyarságnak „a gazdag örökségért, amelyet ránk hagyott”

A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.

Bolojan köszönetet mondott a magyarságnak „a gazdag örökségért, amelyet ránk hagyott”
2025. október 10., péntek

Marad a vészhelyzet Parajdon

Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.

Marad a vészhelyzet Parajdon
Marad a vészhelyzet Parajdon
2025. október 10., péntek

Marad a vészhelyzet Parajdon

2025. október 10., péntek

Kelemen Hunor: az RMDSZ fontos feladatának tekinti, hogy Románia és Magyarország között összekötő híd legyen

Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.

Kelemen Hunor: az RMDSZ fontos feladatának tekinti, hogy Románia és Magyarország között összekötő híd legyen
2025. október 10., péntek

Megkezdik a kisajátításokat a magyar határ menti gyorsforgalmi út megépítése érdekében

A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.

Megkezdik a kisajátításokat a magyar határ menti gyorsforgalmi út megépítése érdekében
2025. október 10., péntek

Felerősödő szélre figyelmeztetnek, erdélyi megyék is érintettek

Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.

Felerősödő szélre figyelmeztetnek, erdélyi megyék is érintettek
2025. október 10., péntek

„Nem megyünk mi innen el!” – Kolozsvárról posztolt Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.

„Nem megyünk mi innen el!” – Kolozsvárról posztolt Orbán Viktor
2025. október 09., csütörtök

168 millió lejből újult meg a művészeti élet – így osztották el a pénzt

A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.

168 millió lejből újult meg a művészeti élet – így osztották el a pénzt
2025. október 09., csütörtök

Szigorú intézkedéseket léptettek életbe a partiumi megyeszékhelyen a sertéspestis megjelenése miatt

Közleményben jelentette be csütörtök délután az aradi önkormányzat, hogy a megyeszékhelyen megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állategészségügyi igazgatóság intézkedéseket foganatosított a sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében.

Szigorú intézkedéseket léptettek életbe a partiumi megyeszékhelyen a sertéspestis megjelenése miatt