
Egyetemkeresztelő. A Palade–Miskolczy nevet javasolják
Fotó: Beliczay László
Sem az RMDSZ, sem a magyar oktatók csapata nem tudta megakadályozni, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (MOGYE) Leonard Azamfirei rektor javaslatára George Emil Paladéról nevezzék el. Viszont most mind a politikusok, mind a tanárok azt remélik, hogy az utólagos tiltakozások és tárgyalások kedvező eredményt hoznak, és Miskolczy Dezső nevét is a Nobel-díjas tudós neve után lehet „kapcsolni”.
2019. június 17., 08:522019. június 17., 08:52
2019. június 17., 08:592019. június 17., 08:59
Az RMDSZ politikusai az utólagos aláírásgyűjtésben, az ügy „nemzetköziesítésében” és egy esetleges perben, az egyetem magyar oktatói pedig a megkésett párbeszédben reménykednek, abban bízva, hogy ily módon tovább lehet pörgetni az elvetett kockát, és meg lehet változtatni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) frissen és a nyilvánosság tudta nélkül felvett nevét. Leonard Azamfirei rektor szerdán, egy konferencián jelentette be, teljesen sallangmentesen, hogy az egyetem
„Az egész erdélyi magyarsággal szembeni minősíthetetlen inzultusnak tartjuk a kormány 2019. május 23-i döntését, amelynek értelmében az eredetileg a magyar közösség számára létrehozott MOGYE-t George Emil Palade névre keresztelték” – reagált a „keresztelő” hírére az RMDSZ Maros megyei szervezete. „A nagy múltú és stratégiai fontosságú egyetem vezetésének magyarellenes magatartása már nem újdonság számunkra. Azt viszont, hogy a kormány a romániai magyarság választott képviselőinek teljes mellőzésével, továbbá a MOGYE magyar oktatóinak megkérdezése nélkül ad helyet az egyetem átnevezési kezdeményezésének, nemcsak megdöbbentőnek, de a MOGYE-n évtizedek óta zajló magyarellenes törekvések kormányzati szentesítésének tekintjük” – olvasható az RMDSZ hétvégi közleményében.
ugyanakkor fittyet hány arra a tagadhatatlan tényre, hogy a második világháború után a MOGYE-t kimondottan az erdélyi magyar közösség számára hozta létre Mihály király és az akkor berendezkedő hatalom.
Tekintettel arra, hogy a MOGYE vezetősége, a magyar tagozat oktatói és az RMDSZ politikusai között hónapok óta egyeztetések zajlanak, a szövetség határozottan tiltakozik a szerinte „titokban, sunyi módon alkalmazott módszer, illetve az átnevezés ténye” ellen. Az elnevezés titkosságáról más fórumokon is lehetett olvasni a hét végén, holott a döntés, hogy az egyetem a jászvásári születésű, a háború után Amerikába telepedett sejtbiológus nevét vegye fel, a januári szenátusi ülésen született meg. A szenátus munkálatait a magyar tagozat képviselői ugyan bojkottálták, azonban a nélkülük hozott határozatról tudtak. Mi több, az MTI kérdésére, miszerint a magyar hagyományú egyetem nevében helye lenne-e egy magyar tudós nevének is, Leonard Azamfirei azt válaszolta, hogy „ez tárgyalási téma lehet”.
Bár ismerik Leonard Azamfirei és támogatói eddigi ellenséges ténykedését,
Az RMDSZ és a magyar oktatók már januárban kifejtették, hogy nem értenek egyet az egyetem átnevezésével. „Azt is világosan elmondtuk, hogy amennyiben az egyetem átnevezése elkerülhetetlen, úgy számunkra csak a Babeș–Bolyai minta szerinti névadás fogadható el, és csakis olyan személyek jöhetnek számításba a névadásban, akik a marosvásárhelyi egyetemet alakították, tudásukkal, szolgálatukkal vagy kutatásukkal járultak hozzá ahhoz, hogy az intézmény az ország legrangosabb egyetemei közé emelkedjék.
– írja tiltakozásában az RMDSZ Maros megyei szervezete.
A kormány döntése ellen Erdély-szerte aláírásgyűjtésbe kezdenek, ugyanakkor a két EP-képviselőt és a politikai szövetségeseiket arra kérik, hogy az összes nemzetközi fórumon emeljenek szót a foganatosított intézkedés ellen. Az RMDSZ arról biztosítja a magyar oktatókat, diákokat és szülőket, hogy amennyiben perbe hívják a kormányt, valamint az egyetem vezetőségét, számíthatnak a szövetség szakmai segítségére.
Nagy Előd rektorhelyettes úgy véli,
Az egyetem egyetlen magyar vezetője hangsúlyozni kívánta, a magyar oktatók semmiféle szakmai kifogást nem tudnak és nem is akarnak felhozni Emil Palade ellen, viszont úgy tartották volna tisztességesnek, ha a Babeș–Bolyai mintájára, a MOGYE is két személyiségnek veszi fel a nevét. A tagozat képviselői már hónapokkal ezelőtt beadvánnyal fordultak a minisztériumhoz, amelyben jelezték, hogy részükről a Szegedről Erdélybe telepedett, és az orvosi egyetem működtetésében oroszlánrészét vállaló Miskolczy Dezső professzor neve lenne a legszerencsésebb magyar változat. Kérdésünkre, hogy a rektor januárban tett ígérete alapján „vissza lehet-e csinálni” az egészét, Nagy Előd enyhén derűlátó választ adott. Szerinte, ha alapul vesszük a rektor januári sajtónyilatkozatát, az elnevezés nem lehet éppen annyira kemény dió, mint a magyar kar létrehozása. A kérdés leghamarabb június 21-én kerülhet terítékre, amikorra Azamfirei tárgyalásra várja a magyar tagozat képviselőit.
Az ügyben megszólalt Dorin Florea polgármester is, aki a városháza Facebook-oldalán fejtette ki, hogy a névadás előtt az illetékesek kikérhették volna azok véleményét is, akik részesei lehettek az egyetem fénykorának. Szerinte
Florea úgy véli, hogy a tanügyminisztériumot el lehet keresztelni Emil Paladéról, de a marosvásárhelyi egyetemnek inkább a Bancu–Maros páros nevét kellene viselnie. „A jelenlegi név egy szűk körű társaság kutyafuttában hozott döntésének az eredménye, amely úgy érzem, nem képviseli sem a várost, sem az országot. Azt hiszem, hogy a rektor úr elsiette!” – zárta sorait Marosvásárhely elöljárója.
Jöhet az önálló angol kar
A kormány nem csupán a MOGYE új nevéről döntött, hanem szentesítette a szenátus egy másik januári döntését is, amelyet a magyar fél szintén kifogásolt. Akkor a vezetés az önálló angol kar létesítéséről határozott, miközben a magyar kar megalakításáról hallani sem akar. A tervek szerint ez kétszer 150 diákkal fog működni – egyenlő arányban Marosvásárhelyen és Hamburgban. Leonard Azamfirei rektor több ízben is elmondta, Németországban már az épület is megvan, ahol majd zajlik az oktatás. Erről Nagy Előd semmit nem tud, mint mondta, nagy a titkolózás körülötte.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
1 hozzászólás