Fotó: Zoltán Ildikó
A jelenléti oktatás visszaállítása ellen tüntettek a kolozsvári egyetemi hallgatók hétfőn délután a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépülete előtt. Az egyetem szenátusa épp hétfőn délelőtt döntött a II. félév oktatási tevékenységének módozatairól.
2022. március 14., 15:182022. március 14., 15:18
2022. március 14., 17:582022. március 14., 17:58
A hétfőn 16.30 órára meghirdetett diáktüntetéssel a BBTE diákszervezete, az OSUBB (Organizaţia Studenţilor din UBB) szervezőként Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter korábbi kijelentése ellen tiltakozott, miszerint a veszélyhelyzet megszűnésével a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz.
– írták nyilatkozatukban a BBTE-s diákokat képviselő szervezet vezetői. Hozzátették, hogy a döntést az egyetemeknek kell meghozni, nem pedig a miniszternek.
A diákok úgy vélik, ehhez a felsőoktatási intézményeknek előbb fel kell mérniük a szálláshelyek kapacitását, a rendelkezésre álló oktatók számát és a minőségi oktatáshoz szükséges felszerelés meglétét. Ezt a folyamatot nem kellene siettetni, teszik hozzá.
A tanügyminiszter keddi közleménye szerint szerdától a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz, de ha ez nem lehetséges azonnal, az egyetemi autonómia elvéből kiindulva dönthetnek úgy, hogy a váltást egy átmeneti időszak előzze meg.
A tárcavezető egy héttel ezelőtt „finomított” nyilatkozatán, múlt keddi közleményében úgy fogalmazott: március 9-étől a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz, de ha ez nem lehetséges azonnal, az egyetemi autonómia elvéből kiindulva dönthetnek úgy, hogy a váltást egy átmeneti időszak előzze meg.
Fotó: Zoltán Ildikó
Fotó: Zoltán Ildikó
Rámutatott, ha bizonyos körülmények – például a diákok által is említett bentlakások állapota vagy az órarend-módosítás szükségessége – nem teszik lehetővé az azonnali átállást, az egyetem szenátusa határozhat egy átmeneti periódus beiktatásáról.
Az oktatási törvény módosítására és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy az egyetemek tartósan online oktatást is folytathassanak – közölte csütörtökön Sorin Cîmpeanu.
A BBTE vezetősége egyébként múlt héten épp az átmeneti időszak mellett foglalt állást, és ezt a javaslatot továbbította az egyetem döntéshozó testületének, a szenátusnak is, mely épp hétfőn délelőtt ült össze, hogy határozzon a kérdésben.
Fotó: Zoltán Ildikó
Fotó: Zoltán Ildikó
A határozat szerint a II. félévtől a személyes jelenlétet feltételező, kötelező akadémiai tevékenységek zajlanak majd fizikai részvétellel. Azokat az oktatási tevékenységeket, ahol nem kötelező a jelenlét, a diákok részvételével vagy online is meg lehet tartani, amennyiben az oktatók hajlandók erre és lehetőségükre áll a szükséges felszerelés.
A szenátusi döntés arra is kitér, hogy március 28-áig tartó átmeneti időszak alatt az oktatás hibrid (jelenléti és online oktatás is) formában zajlik azért, hogy a diákoknak legyen idejük visszatérni, illetve bepótolni a kiesett tananyagot. A vizsgák csak személyes jelenléttel zajlanak, áll még a dokumentumban.
Fotó: Zoltán Ildikó
Az egyetem vezető testülete arra is kitér, hogy egyéni esetekben, ha indokolt, rövid időre felmenthető a diák a személyes jelenlét kötelessége alól. „A BBTE tehát úgy határozott, hogy a fizikai jelenlét teljes visszavezetésére egy átállási időszakot követően kerüljön sor, amely március hónap végén zárul, és kivételes esetben, a karok kérésére 2022. április 4-ig meghosszabbítható” – tájékoztatott a hétfői szenátusi döntésről a BBTE sajtóirodája is.
Nem lehet egy nap alatt visszatérni a régi normalitáshoz a felsőoktatásban – vallják egybehangzóan felsőoktatási intézmények illetékesei, akik azonban a veszélyhelyzet megszüntetése nyomán tervezik az online tanítás felszámolását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!