Fotó: Zoltán Ildikó
A jelenléti oktatás visszaállítása ellen tüntettek a kolozsvári egyetemi hallgatók hétfőn délután a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépülete előtt. Az egyetem szenátusa épp hétfőn délelőtt döntött a II. félév oktatási tevékenységének módozatairól.
2022. március 14., 15:182022. március 14., 15:18
2022. március 14., 17:582022. március 14., 17:58
A hétfőn 16.30 órára meghirdetett diáktüntetéssel a BBTE diákszervezete, az OSUBB (Organizaţia Studenţilor din UBB) szervezőként Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter korábbi kijelentése ellen tiltakozott, miszerint a veszélyhelyzet megszűnésével a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz.
– írták nyilatkozatukban a BBTE-s diákokat képviselő szervezet vezetői. Hozzátették, hogy a döntést az egyetemeknek kell meghozni, nem pedig a miniszternek.
A diákok úgy vélik, ehhez a felsőoktatási intézményeknek előbb fel kell mérniük a szálláshelyek kapacitását, a rendelkezésre álló oktatók számát és a minőségi oktatáshoz szükséges felszerelés meglétét. Ezt a folyamatot nem kellene siettetni, teszik hozzá.
A tanügyminiszter keddi közleménye szerint szerdától a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz, de ha ez nem lehetséges azonnal, az egyetemi autonómia elvéből kiindulva dönthetnek úgy, hogy a váltást egy átmeneti időszak előzze meg.
A tárcavezető egy héttel ezelőtt „finomított” nyilatkozatán, múlt keddi közleményében úgy fogalmazott: március 9-étől a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz, de ha ez nem lehetséges azonnal, az egyetemi autonómia elvéből kiindulva dönthetnek úgy, hogy a váltást egy átmeneti időszak előzze meg.
Fotó: Zoltán Ildikó
Fotó: Zoltán Ildikó
Rámutatott, ha bizonyos körülmények – például a diákok által is említett bentlakások állapota vagy az órarend-módosítás szükségessége – nem teszik lehetővé az azonnali átállást, az egyetem szenátusa határozhat egy átmeneti periódus beiktatásáról.
Az oktatási törvény módosítására és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy az egyetemek tartósan online oktatást is folytathassanak – közölte csütörtökön Sorin Cîmpeanu.
A BBTE vezetősége egyébként múlt héten épp az átmeneti időszak mellett foglalt állást, és ezt a javaslatot továbbította az egyetem döntéshozó testületének, a szenátusnak is, mely épp hétfőn délelőtt ült össze, hogy határozzon a kérdésben.
Fotó: Zoltán Ildikó
Fotó: Zoltán Ildikó
A határozat szerint a II. félévtől a személyes jelenlétet feltételező, kötelező akadémiai tevékenységek zajlanak majd fizikai részvétellel. Azokat az oktatási tevékenységeket, ahol nem kötelező a jelenlét, a diákok részvételével vagy online is meg lehet tartani, amennyiben az oktatók hajlandók erre és lehetőségükre áll a szükséges felszerelés.
A szenátusi döntés arra is kitér, hogy március 28-áig tartó átmeneti időszak alatt az oktatás hibrid (jelenléti és online oktatás is) formában zajlik azért, hogy a diákoknak legyen idejük visszatérni, illetve bepótolni a kiesett tananyagot. A vizsgák csak személyes jelenléttel zajlanak, áll még a dokumentumban.
Fotó: Zoltán Ildikó
Az egyetem vezető testülete arra is kitér, hogy egyéni esetekben, ha indokolt, rövid időre felmenthető a diák a személyes jelenlét kötelessége alól. „A BBTE tehát úgy határozott, hogy a fizikai jelenlét teljes visszavezetésére egy átállási időszakot követően kerüljön sor, amely március hónap végén zárul, és kivételes esetben, a karok kérésére 2022. április 4-ig meghosszabbítható” – tájékoztatott a hétfői szenátusi döntésről a BBTE sajtóirodája is.
Nem lehet egy nap alatt visszatérni a régi normalitáshoz a felsőoktatásban – vallják egybehangzóan felsőoktatási intézmények illetékesei, akik azonban a veszélyhelyzet megszüntetése nyomán tervezik az online tanítás felszámolását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!