Fotó: Zoltán Ildikó
A jelenléti oktatás visszaállítása ellen tüntettek a kolozsvári egyetemi hallgatók hétfőn délután a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépülete előtt. Az egyetem szenátusa épp hétfőn délelőtt döntött a II. félév oktatási tevékenységének módozatairól.
2022. március 14., 15:182022. március 14., 15:18
2022. március 14., 17:582022. március 14., 17:58
A hétfőn 16.30 órára meghirdetett diáktüntetéssel a BBTE diákszervezete, az OSUBB (Organizaţia Studenţilor din UBB) szervezőként Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter korábbi kijelentése ellen tiltakozott, miszerint a veszélyhelyzet megszűnésével a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz.
– írták nyilatkozatukban a BBTE-s diákokat képviselő szervezet vezetői. Hozzátették, hogy a döntést az egyetemeknek kell meghozni, nem pedig a miniszternek.
A diákok úgy vélik, ehhez a felsőoktatási intézményeknek előbb fel kell mérniük a szálláshelyek kapacitását, a rendelkezésre álló oktatók számát és a minőségi oktatáshoz szükséges felszerelés meglétét. Ezt a folyamatot nem kellene siettetni, teszik hozzá.
A tanügyminiszter keddi közleménye szerint szerdától a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz, de ha ez nem lehetséges azonnal, az egyetemi autonómia elvéből kiindulva dönthetnek úgy, hogy a váltást egy átmeneti időszak előzze meg.
A tárcavezető egy héttel ezelőtt „finomított” nyilatkozatán, múlt keddi közleményében úgy fogalmazott: március 9-étől a felsőoktatási intézmények visszatérnek a jelenléti oktatáshoz, de ha ez nem lehetséges azonnal, az egyetemi autonómia elvéből kiindulva dönthetnek úgy, hogy a váltást egy átmeneti időszak előzze meg.
Fotó: Zoltán Ildikó
Fotó: Zoltán Ildikó
Rámutatott, ha bizonyos körülmények – például a diákok által is említett bentlakások állapota vagy az órarend-módosítás szükségessége – nem teszik lehetővé az azonnali átállást, az egyetem szenátusa határozhat egy átmeneti periódus beiktatásáról.
Az oktatási törvény módosítására és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy az egyetemek tartósan online oktatást is folytathassanak – közölte csütörtökön Sorin Cîmpeanu.
A BBTE vezetősége egyébként múlt héten épp az átmeneti időszak mellett foglalt állást, és ezt a javaslatot továbbította az egyetem döntéshozó testületének, a szenátusnak is, mely épp hétfőn délelőtt ült össze, hogy határozzon a kérdésben.
Fotó: Zoltán Ildikó
Fotó: Zoltán Ildikó
A határozat szerint a II. félévtől a személyes jelenlétet feltételező, kötelező akadémiai tevékenységek zajlanak majd fizikai részvétellel. Azokat az oktatási tevékenységeket, ahol nem kötelező a jelenlét, a diákok részvételével vagy online is meg lehet tartani, amennyiben az oktatók hajlandók erre és lehetőségükre áll a szükséges felszerelés.
A szenátusi döntés arra is kitér, hogy március 28-áig tartó átmeneti időszak alatt az oktatás hibrid (jelenléti és online oktatás is) formában zajlik azért, hogy a diákoknak legyen idejük visszatérni, illetve bepótolni a kiesett tananyagot. A vizsgák csak személyes jelenléttel zajlanak, áll még a dokumentumban.
Fotó: Zoltán Ildikó
Az egyetem vezető testülete arra is kitér, hogy egyéni esetekben, ha indokolt, rövid időre felmenthető a diák a személyes jelenlét kötelessége alól. „A BBTE tehát úgy határozott, hogy a fizikai jelenlét teljes visszavezetésére egy átállási időszakot követően kerüljön sor, amely március hónap végén zárul, és kivételes esetben, a karok kérésére 2022. április 4-ig meghosszabbítható” – tájékoztatott a hétfői szenátusi döntésről a BBTE sajtóirodája is.
Nem lehet egy nap alatt visszatérni a régi normalitáshoz a felsőoktatásban – vallják egybehangzóan felsőoktatási intézmények illetékesei, akik azonban a veszélyhelyzet megszüntetése nyomán tervezik az online tanítás felszámolását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!