
Fotó: Boda Gergely
„A városi szervezetnek van jelöltje, ez jelenleg Csegzi Sándor. A választásokig szinte egy év van hátra, addig sok minden történhet. Nem hinném, hogy a jelenlegi állapoton ne lehetne módosítani. A felső vezetés semmiképpen nem kíván beleszólni a dolgokba, de jó lenne mielőbb egy közvélemény-kutatást rendelni” – szögezte le a szövetségi elnök. A polgármesterjelölt két hónapja húzódó kiválasztása kapcsán Markó Béla a június 22-i választmányi döntés vesztesének, Borbély Lászlónak az érdemeit igyekezett kidomborítani. Meglátásában az RMDSZ minisztere már bebizonyította, hogy kiváló ügykezelő, és ha kell, erélyesen is fel tud lépni olyan populista ellenféllel szemben is, mint a város jelenlegi elöljárója, Dorin Florea. „Amint megtapasztalhattuk, Borbély nagyon jó ügyintéző, ezenkívül jó kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és ért ahhoz, amihez egy polgármesternek értenie kell” – emelte ki Markó, aki végül diplomatikusan hozzáfűzte: mindez nem jelenti azt, hogy Csegzit alkalmatlannak tartaná.
Az elfelejtett felmérés
Markó Béla úgy véli, a közvélemény-kutatásnak még ebben a hónapban, legkésőbb októberben el kell készülnie. Kérdésünkre, hogy vállalnak-e egy újabb megmérettetést, mind Csegzi, mind Borbély igennel válaszolt. Utóbbi két hónappal korábban még azt nyilatkozta lapunknak, hogy a polgármester-jelöltség számára lezárt fejezet. Újabban azonban Borbély visszatért korábbi szándékához, és kijelentette: „Vállalom a jelölést és a Dorin Floreával való megmérettetést” – mondta el. Csegzi Sándor is hasznosnak találja az esetleges közvélemény-kutatást, hisz annak eredménye vagy megerősíti abban a tudatban, hogy ő a marosvásárhelyi magyarság legalkalmasabb jelöltje, vagy ráveheti, mondjon le a jelenleg betöltött alpolgármesteri tisztségéről, amennyiben nem kap elég támogatást.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ miért nem tulajdonít ugyanilyen nagy jelentőséget a 2004-ben megrendelt közvélemény-kutatásnak, Markó Béla értetlenségének adott hangot. „Én nem emlékszem semmiféle közvélemény-kutatásra” – hárította el a választ. A legutóbbi helyhatósági választások előtt egy sokáig titokban tartott, de a Krónika által felfedezett közvélemény-kutatás eredményei egyértelművé tették, hogy az RMDSZ akkori jelöltjének, Kelemen Atillának semmi esélye nincs az első mandátuma vége felé járó Dorin Florea ellenében. Három hónappal a választások előtt a megkérdezett vásárhelyi magyarok közel egyharmada Floreára voksolt volna a szövetség jelöltjével szemben. A szövetség számára igencsak kedvezőtlennek bizonyuló felmérés létezését az RMDSZ egyik vezetője, Nagy Zsolt letagadta, azonban másnap Borbély László egy interjújában rácáfolt kollégájára. A rendkívül lehangoló eredményeket végül Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke mutatta be. Markó lapunknak most is úgy nyilatkozott, mintha a felmérés nem létezett volna. „Ha tudunk róla, nem lepődünk meg Kelemen Atilla vereségén” – nyilatkozta lapunknak.
A mintegy fele-fele arányban magyarok és románok lakta városban Dorin Florea 2004-ben már az első fordulóban nyert, megszerezvén a szavazatok mintegy hatvan százalékát.
Magyar–magyar kiegyezés és marakodás
Csegzi Sándor szerint bárki is lenne az RMDSZ marosvásárhelyi jelöltje, sokat segítene rajta a magyar–magyar kiegyezés. „Ha ez nem történik meg, hiába végezzük a felméréseket és közvélemény-kutatásokat, mert egy ilyen fele-fele arányú városban vesztett ügyünk van” – vélekedett a jelenlegi alpolgármester. Szerinte már régóta öszszehangolt energiákkal kellene küzdeni a közös célokért. Csegzinek ugyan rosszul esik a felső vezetés kétértelmű hozzáállása, mégsem tántorítja el a küzdelemben. „Különböző jelzéseket, majd ajánlatokat kaptam, de engem most egy dolog érdekel: a munkám. Nem zavar, hogy más Mikulás-szerűen osztogat közpénzeket, én folyamatosan dolgozom a programomon és a csapatom kialakításán” – szögezte le az alpolgármester.
Csegzi ellen azonban gazdasági vonatkozású támadás is indult. Nagy István, a nyárádtői Ipari Park Rt. igazgatója a Marosvásárhelyi Televízió egyik élő műsorában azzal vádolta az alpolgármestert, hogy a Nokia telekommunikációs vállalat Csegzi elszólása miatt nem telepedett Marosvásárhely mellé. „Mielőtt kiválasztotta volna romániai telephelyét, a Nokia a nyárádtői ipari parkot is számba vette. A finnek kikötötték, ne hozzuk nyilvánosságra az érdeklődésüket. Csegzi Sándor ezt megszegte, ami az üzleti életben megengedhetetlen. A tévében és a Krónikában szétkürtölte, hogy a Nokia érdeklődik az ipari park iránt, ezért a finnek a Kolozsvár melletti Zsukot választották” – nyilatkozta Nagy. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek tartotta az igazgató eszmefuttatását, mellyel megítélésében Nagy egyéb okokat próbál takargatni. Lapunk érdeklődésére a finn vállalat kommunikációs menedzsere, Simai Anna is cáfolta Nagy István állítását. A Nokia vezetője kifejtette, hogy számukra sokkal kedvezőbb a zsuki terület, a kolozsvári munkaerőpiac, illetve a műszaki egyetem kínálata.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.