Megindult a föld Mészkőn

A mészkõi nyugalmazott bányamunkás hozzáteszi: az almafák a leghitelesebb tanúi annak, hogy a Tordai-hasadék és az Aranyos folyó közötti hegyoldalon elhelyezkedõ, magyarok és románok lakta közel hatszáz lelkes faluban a Torda felõli falurész miként araszol egyre lejjebb, az Aranyos felé a közelben mûködõ mészkõbánya miatt. „Amikor a szomszédék ezelõtt vagy harminc évvel elültették ezeket az almafákat, még jó távol voltak a háztól, hogy elegendõ fényhez jussanak, most viszont mindjárt ott állnak az eresz alatt\" – mutatja Halmágyi Géza, és hogy saját esetével is példálózzék, kertje széléhez kísér: „A kerítés majdnem öt métert távolodott el eredeti helyétõl\" – mutatja a kerítésoszlopok eredeti és jelenlegi helyét. Néhány szomszéd házához is elkísérve magyarázza, hogy az egyik ól majdnem teljesen rácsúszott a szomszédék lakóházára, a környéken egyetlen ajtó, ablak vagy kapu sem áll vinkliben, a falak repedeznek, mállik a vakolat.

Halmágyi Géza mészkõi nyugalmazott bányamunkás elmondja, hogy tavaly õsszel furcsa bûzt éreztek a szomszéd háza elõtt. „Nem tudtuk elképzelni, mi okozza, azt hittük, hogy valami állattetem van a bokorban, de kiderült, hogy a földmozgás összegyûrte, és elrepesztette az utcai földgázvezetéket\" – magyarázza kísérõnk.

Halmágyi Géza és családja még mindig a szerencsésebbek közé sorolhatja magát, mert bár mozog a föld, házuk legalább lakható. Kétszáz méterrel lejjebb Rusz Idáék ugyanis már kiköltöztek a talajmozgás miatt megroggyant családi házból, a kapuba kiálló román szomszédasszony pedig egyre hajtogatja, hogy „Jaj, Istenem, nekünk vajon mikor kell csomagolnunk?\". A másik utcában lakó Pamfil Manék háza egyik felét nagyrészt maga alá gyûrte az omló hegy.

Reggel robbantás, délben omlás

Ana Copândeanék 1973-ban épült otthonát az ige tartja össze – egyelõre. „Nem sokkal karácsony elõtt leányom hozta be a frissen mosott ruhát, és amikor a lépcsõhöz ért, akkor zuhant le az eresz alól egy hatalmas vakolatrész. Hajszálon múlt, hogy agyon nem ütötte… Aznap reggel fél kilenckor robbantottak a bányában, délután háromkor zuhant le a kétvedernyi vakolat\" – meséli Ana Copândean. A 32 évi munka után 170 lejes téesznyugdíjból éldegélõ idõs asszony mutatja, hogy az egyik, valamivel több mint egy hónapja kijavított szobában a frissen meszelt fal megint hasad. Az egész ház összevissza repedezett, darabokban hull a vakolat. A három helyiség valamikor azonos szintre épített padlózata a földcsúszás miatt összeszakadt, és helyenként tenyérnyit süllyedt. Az idõs aszszony éppen az elõszoba összerepedezett, süllyedõ betonpadlózatát mutatja, amikor halk dörrenés hallatszik, és megremeg a ház. „Megint robbantottak… Félünk ittmaradni, mondják meg, mitévõk legyünk?\" – kérdezi Ana Copândean, aki leányával és vejével, valamint négy kisunokájával osztja meg a maholnap lakhatatlanná váló házat. A nyári konyha tavaly húsvétkor kijavított falához már hozzá sem nyúlnak, mert a repedéseken át ki lehet látni a kertbe, maholnap beomlik az egész. Hozzáteszi: nincs hová menniük, mert a falutól három kilométernyire van ugyan egy 60 áras kis földjük, de ott nincs sem út, sem villany, a legkevésbé pedig pénz, mert a téesznyugdíjából és a kolozsvári munkahelyére ingázó veje pár száz lejes fizetésébõl nemhogy házépítésre, de a héttagú család fenntartására is alig futja.

Remegett a hegy

Manék sem költöznek sehova. A feleség, Maria asszony szülõi házában házasságkötésük, azaz 1954 óta lakó házaspár elmondja, hogy volna, hová menniük, de õk inkább maradnak. Igaz, hogy a félig földbe süllyedt õsi lak tornácgerendája már megroppant, de õk úgyis maradnak. „Tudják, mikor kezdõdött a baj? – kérdezi Pamfil Man – Amikor a hetvenes-nyolcvanas években akkora lyukakat fúrtak a sziklába, hogy azokba ötven-hatvan kiló robbanóanyag is belefért. Akkorákat robbantottak, hogy az egész hegy beléremegett, de ki gondolt akkor a következményekre?\" Halmágyi Géza elmeséli, az akkori robbantások miatt egyszer a mészkõ- és gipszbánya belsõ terültén is megindult a talaj. „A zúzógép két-három métert csúszott el a földdel együtt, egy brãilai cég huszonkét méter mély fúrásokba öntött vasbeton szerkezettel állította meg a fejtésben a talajcsúszást\" – részletezi a nyugalmazott kõbányász.

Lejtõn lefelé

„Fennáll a veszély, hogy Mészkõ falu, vagy annak egy része egyenesen belecsúszik az Aranyosba\" – közölte a Krónika érdeklõdésére Zeng János. Tordaszentmihály polgármestere a csúszó falurészen végigkalauzolva személyesen erõsíti meg az emberek panaszait. Közben elmondja, hogy a Kolozs Megyei Tanács kérésére 1997-ben készült hatástanulmány szerint a mészkõi hegyoldal csúszása 1970-ben indult el, miután a kõbányában végzett nagy robbantások nyomán a többméteres földréteg levált az Aranyos folyó felé lejtõ szikláról. Zeng János geológiai szakértõkre alapozva elmondja, hogy a beszivárgó víz „szappanossá\" teszi a földréteg és a kõszikla közötti érintkezési felületet, ami gyorsítja a csúszást. S annak ellenére, hogy a kõbányát ma mûködtetõ cég már csak kisebb robbantásokat végez, ezek a kis talajrezgések is elõsegítik a földmozgást.

Ilyen körülmények között a hegyoldal csúszása 2007 elején akkora méreteket öltött, hogy azt már senki sem nézheti tétlenül. A tarthatatlan állapot miatt tavaly márciusban nyolc mészkõi lakos írásos panaszt nyújtott be, ennek nyomán a polgármesteri hivatal értesítette a természetvédelmi hatóságot, majd augusztusban a Kolozs Megyei Tanácsot, a középítkezési minisztériumot, a megyei építkezési felügyelõséget, a prefektúrát, valamint a katasztrófaelhárító hatóságot. Utóbbi szeptemberben bizottságot hozott létre, amely helyszíni terepszemle során megállapította, hogy három lakóházat az összeomlás veszélye fenyeget – egyik a Copândean családé –, ugyanakkor a helyzet kezelésének elsõ lépéseként mûszaki felmérés, illetve a csúszás okát és megfékezésének lehetõségeit megállapító geológiai tanulmány elkészítését sürgette. Zeng János szerint a tordaszentmihályi tanácsnak nincs pénze erre, ilyen tanulmányokat csak kormánypénzbõl lehet fedezni.

Közben a tordaszentmihályi önkormányzat is létrehozott egy bizottságot, ez további 16 mészkõi lakóházról állapította meg, hogy veszélyeztetett, állaga pedig kritikus. A polgármesteri hivatal már nem is ad ki építési engedélyt erre a falurészre. Azóta két család kiköltözött rozzant otthonából, a többieknek viszont nincs hová menniük. „Pillanatnyilag így állunk, önerõbõl sajnos nem léphetünk tovább\" – szögezi le Zeng János, hozzátéve, kormánytámogatásra van szükség ahhoz, hogy a szükséges méréseket és – amennyiben lehetõvé válik – a talajcsúszást megállító építkezéseket elvégezhessék Mészkõn. Ráadásul – teszi hozzá az elöljáró –, ha a veszélyeztetett falurészt el kell költöztetni, új lakóházak építésére a községnek nemhogy pénze, de területe sincs. Zeng János szerint legfeljebb az Aranyos jobb partján elterülõ szántóföldekbõl elkülönített területen lehetne új házakat építeni, a kiváló minõségû termõföldeket azonban a gazdák nem, vagy legjobb esetben is igen borsos áron adnák el.

Ki állítja meg a földcsúszást?

A mészkõi bányát mûködtetõ, bukaresti székhelyû Rigips Romania Kft. tordai kirendeltsége is lépett. Néhány éve pénzzel és építõanyaggal igyekezett enyhíteni a károkon, de nemrég egy szakcéggel 50 ezer eurós költséggel tucatnyi mélyfúrást végeztetett a hegyoldalban, hogy ezek segítségével mérjék a talajcsúszás irányát, mélységét és sebességét. A cég tájékoztatása szerint úgynevezett monitorizáló fúrásokról van szó, amelyek segítségével egy-két évig mérhetõ, hogy a csúszás milyen gyorsan és milyen mélységben történik. A felvett adatokról jelentések készülnek, ezek figyelembevételével áll majd össze az a tanulmány, amelybõl kiderül, hogy meg lehet-e állítani a hegyet, és ha igen, milyen eszközökkel – tudta meg a Krónika a bányát mûködtetõ cégtõl.

Kolozs megye korábbi prefektusa, Alin Tiºe támogatásáról biztosította a tordaszentmihályi polgármesteri hivatalt. Miután õt leváltották, a helyébe lépõ Cãlin Platon prefektus is megígérte: javaslatot terjeszt a kormány elé a mészkõi földcsúszás megállításához szükséges pénz kiutalásáról. A prefektúra és a tordaszentmihályi önkormányzat vezetõi egy hete egyeztettek az elõállt helyzet orvoslása ügyében, de még nem jutottak túl az elvi kérdéseken. Az intézmény szóvivõje, Anca Stãnescu ugyanis lapunk érdeklõdésére csütörtökön azt mondta, még nem rendelkeznek mindazokkal az adatokkal, amelyek a kormányhatározat-tervezet megindokolásához szükségesek. „A prefektúra tisztában van a mészkõi helyzet súlyosságával, éppen ezért szerepet vállal a helyzet orvoslásában. Arra kértük tehát a tordaszentmihályi polgármesteri hivatalt, hogy becsülje fel, körülbelül mennyi pénzre lenne szüksége a mérések és tanulmányok elkészítéséhez. Mihelyt az adatokat megkapjuk, elkészítjük a finanszírozást lehetõvé tevõ kormányhatározat-tervezetet\" – magyarázta a szóvivõ. n

Mészkõ patinája

Mészkõ falut fõleg nyáron igen sok kiránduló keresi fel. Mindenekelõtt azért, mert ezen a falun keresztül lehet elérni a ritka látványt nyújtó Tordai-hasadékot. A turisták tehát jövet-menet is megcsodálják a nem kevésbé vonzó, Debreczeni László tervezésével és irányításával 1931-ben újraépített unitárius templomot is, amelyben Árpád-kori ablaktalpkövet, de római , illetve reneszánsz kori faragott kõelemeket is õriznek. A magyar építészet remekei közé tartozik a korábbi, XVIII. századi templom díszítõelemeit is õrzõ templombelsõ, amelynek bolthajtásos, famunkás mennyezetét faragott gerendák tartják. És Mészkõ hírnevét öregbítette az a Balázs Ferenc (1901–1937) erdélyi magyar Helikon-os író, meseíró, költõ is, aki életének utolsó hét évében lelkészként szolgált a faluban, és dán származású feleségével, az amerikai Christine Frederiksen segítségével templomot és iskolát épített, létrehozta az Aranyosszéki Vidékfejlesztõ Szövetkezetet, tejszövetkezetet, népfõiskolát szervezett, és tevékenyen részt vett az egyházi élet megreformálásában.