„Sok millió ember munkájából fakad az a nagyságrendileg 350 millió forint, amivel a magyar állam támogatta a templom és a református központ felépítését.”
Fotó: Gazda Árpád
Több mint két évtizeddel az alapkő elhelyezését követően, a magyar állam támogatásának köszönhetően épült fel Nagykárolyban a református templomot és közösségi házat is magában foglaló Kálvin-központ.
2019. október 20., 19:312019. október 20., 19:31
Nagykárolyban vasárnap felavatták a magyar állam támogatásával felépült Kálvin-központot, mely templomot, közösségi házat, és óvodát foglal magába. Tolnay István templomépítő lelkész, esperes felidézte:
és közel két évtizeden át, nagy erőfeszítések árán, lassan haladt, de 2016-ban fordulatot vett az építkezés. Ekkortól a magyar állam segítséget nyújtott az építkezés befejezéséhez.
A templomszentelésen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta:
Szerinte ugyanis Európa nyugati felében, ahonnan sok segítség érkezett korábban a templomaink és közösségeink építéséhez, ma kezdik kizárni isten jelenlétét. Az MTI által idézett államtitkár úgy vélte, ma Nyugat-Európában nemcsak istent tagadják, hanem az isteni tanítást is, és a történelem során ha egy közösség szembefordult a krisztusi tanítással, annak mindig súlyos lett a következménye. Soltész óriási feladatnak tekintette a becsületesség továbbvitelét; szerinte sok millió ember munkájából fakad az a nagyságrendileg 350 millió forint, amivel a magyar állam támogatta a templom és a református központ felépítését. Felidézte:
„Minden templom azért van, hogy akik abba betérnek, részesüljenek a fentről jövő erőből”
Fotó: Gazda Árpád
A templomavató hálaadó istentiszteleten prédikáló Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke fontosnak tartotta, hogy a hívek ne csak azt próbálják kiolvasni: mi az Isten akarata, hanem azt is, hogy mit kell ehhez hozzátenniük. Kijelentette: minden templom azért van, hogy akik abba betérnek, részesüljenek a fentről jövő erőből, aki pedig ebből az erőből kap, az adni is tud. Kovács Jenő, a város polgármestere, az egyházmegye főgondnoka megkövette a gyülekezetet, amiért az építkezés egy nehéz időszakában maga is kishitű volt, és elvesztette a reményt, hogy valaha sikerül befejezni a megálmodott református központot. Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: a határok feletti nemzetegyesítés új kora a legékesebb bizonyíték arra, hogy érdemes kitartani.
A templomavató istentiszteletet több százan kivetítőn nézték a templom udvarán, az épület ugyanis szűknek bizonyult minden vendég befogadására. Az avatóünnepség szalagvágással, a himnusz eléneklésével és szeretetvendégséggel végződött.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!