HIRDETÉS

Meghitelezett műemlék-felújítás: Nagyvárad mintájára a kolozsvári városháza is befektet a belváros rendbetételébe

Pap Melinda 2018. január 15., 14:12
HIRDETÉS

Hitel formájában ösztönözné a belvárosi műemlék épületek felújítását a kolozsvári városvezetés, a homlokzatfelújítási program e célból tervezett módosítása ütemtervet is tartalmaz. Ezzel követnék az immár eredményeket hozó nagyváradi példát.

Fotó: Biró István

Többéves hercehurca után Kolozsvár önkormányzata is kész befektetni a belvárosi műemlék épületek felújításába. A homlokzatfelújítási program közvitára bocsátott, módosított változata szerint a városháza hitel formájában akár fele-fele arányban is támogatná a leromlott ingatlanok feljavítását. Ugyanakkor egy többéves ütemtervet is kidolgozott a belvárosi épületek helyreállítására.

Az épített örökség konzerválására, a város arculatának megőrzésére, hangsúlyozására törekvő, három szakaszban megvalósuló programba olyan épületek kerültek be, amelyek leromlott állapotuk miatt omlásveszélyesek, a járókelők vagy a lakók testi épségét fenyegetik, tájékoztat közleményében Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája. Mint írják,

HIRDETÉS

a változtatást az indokolja, hogy a városvezetés elégedetlen a városközpontban zajló épületrehabilitáció lassú ütemével, így a program módosítása révén lehetőséget teremt arra, hogy a helyi költségvetésből hozzájáruljon a felújítási költségek egy részének a fedezéséhez.

A visszatérítendő finanszírozásra a 2016/166-os törvény biztosít lehetőséget, mutatnak rá, és a felújítási munkálatok felgyorsítása érdekében a polgármesteri hivatal legfeljebb az összköltség 50 százalékát előlegezné meg. A tulajdonosoknak igényelniük kell a támogatást, amelyet utólag, a felújított épület átadásától számított legtöbb tíz éven belül vissza kell fizetniük.

A program módosítására vonatkozó tervezetet honlapján bocsátotta közvitára az önkormányzat, az érdeklődők január 19-ig nyújthatják be észrevételeiket, ötleteiket, módosító javaslataikat.

A helyi tanács elé terjesztendő határozattervezet mellett a homlokzatfelújítási program kidolgozásával, kivitelezésével megbízott, Dan Tarcea alpolgármester és Daniel Pop főépítész által vezetett bizottság egy ütemtervet is készített arra, hogy milyen sorrendben újulnának meg a belváros leromlott épületei.

Fotó: Biró István

A három szakaszban megvalósuló stratégia értelmében 2019-ig a belváros Főtér körüli, a Ferenc József (Horea) út, az Unió utca (Str. Memorandumului), a Bocskai tér (Piaţa Avram Iancu) és a Deák Ferenc utca (B-dul Eroilor) által közrezárt részében található ingatlanokat tataroznák. A 2020 és 2022 között megvalósuló második szakaszban a városközpontot övező utcákban lévő épületek felújítására kerülne sor, a Széchenyi téren (Piaţa Mihai Viteazu) és környékén, a Malom (George Bariţiu) utcában, a Béke tér (Piaţa Lucian Blaga) környékén, a Petőfi Sándor (Avram Iancu) és Farkas (Mihail Kogălniceanu) utcában, a Karolina téren, a Kossuth Lajos (B-dul 21 decembrie 1989) utcában dolgoznának. A 2023–2024-ben zajló harmadik szakasz immár a kimaradt ingatlanok felújításának lehetőségét teremti meg.

A munkálatok menetét és kivitelezését az említett bizottság felügyeli, a lehetőséggel élő tulajdonosok gyorsított eljárással, 15 napon belül megkapják a beavatkozáshoz szükséges építési engedélyt olvasható a polgármesteri hivatal honlapjára feltöltött határozattervezet mellékletében.

Guttmann: nem elég az előleg

Guttmann Szabolcs építész, az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke jónak tartja a módosításokat, de úgy véli, sok esetben nem elég az előfinanszírozás, nagyobb arányú támogatásról is kellene szóljon a homlokzatfelújítási stratégia. „Amikor felmerül, hogy a műemlékek felújítása több odafigyelést igényel, az egy csapat munkájáról is kellene szóljon, amely alaposabban monitorizálni tudja a problémakört, akár a finanszírozási lehetőségeket is” – jelentette ki a Krónikának a szakember. Ez amiatt fontos, mivel a szóban forgó városrészben nemcsak beruházók élnek, hanem komoly szociális és gazdasági problémák is vannak – mondta a kispénzű, nyugdíjas lakókra utalva.

Úgy vélte, a program lebonyolításával megbízott csapatnak „a százalékokon túl” abból is le kellene vonnia a következtetést, hogy az elmúlt évek sürgősségi felújításai során hol volt előrelépés és megtorpanás, és utóbbiakat meg kell próbálja kiküszöbölni.

„Másképp csak az anyagi oldal, az előlegezés nem fogja megoldani a problémát” – jelentette ki Guttmann Szabolcs, aki Nagyszeben főépítészeként részt vett hasonló munkában. Rámutatott, az ottani csapatnak három évébe telt, hogy feltérképezze, kik laknak az adott városrészben, milyen gondokkal küszködnek, volt-e konkrét beavatkozás.

Fotó: Biró István

Szociális és gazdasági szakemberek is kellenek a csapatba, mivel a belvárosi lakóközösség sokszínű, és az eddigi sürgős beavatkozások során előfordult, hogy bár „beállványozták az épületet, alagutat tettek”, utána egy-két szociális eset miatt leállt a munkálat. „Ezekre meg kell találni a megoldást, az anyagi segítséget, nem elég az előleg” – jelentette ki Guttmann, példaként említve, hogy Szebenben 98 százalékos önkormányzati finanszírozást kellett eszközölni ahhoz, hogy egy műemlék kaput megmentsenek. Kifejtette, ezt a szakértő csapatot a városháza keretében vagy mellette, szerződéses alapon is létre lehetne hozni, de fontos, hogy megalakuljon, hasonló problémák felmerülése esetén válaszolni tudjon.

Kérdésünkre, hogy a szakma mennyire támogatja majd észrevételeivel a stratégia javítását, kijelentette: „Reménykedünk, hogy meghallgatnak”.

Nagyvárad, a követendő példa?

Dan Tarcea alpolgármester decemberben jelentette be, hogy a polgármesteri hivatal új szabályzat elfogadását tervezi a homlokzatfelújítási program keretében: nagyváradi mintára önkormányzati pénzből korszerűsítenék azokat az épületeket, amelyeknek tulajdonosai nem hajlandók a tatarozásra. A kamatmentes kölcsönre épülő, Nagyváradon sikeresen alkalmazott stratégiát egyébként egy szeptemberi konferencián maga Ilie Bolojan polgármester javasolta a kolozsvári városvezetésnek, és úgy tűnik, megfogadják a tanácsát.

„Ha néhány évvel ezelőtt meglett volna ez a törvényes lehetőségünk, Kolozsvár most másként nézne ki” – jelentette ki Emil Boc.

Igaz, a nagyváradi stratégia is módosításra szorult, miután a társasházak esetében több tulajdonos beperelte a polgármesteri hivatalt, azt állítva: ő felújítaná ingatlanját, de az erre nem hajló szomszédok akadályozzák ebben. Ennek hatására a városvezetés létrehozott egy pénzalapot, amelybe a felújításra hajlandó lakosok befizethetik a költségek rájuk eső részét, és ebből a polgármesteri hivatal végezteti el a munkát.

Fotó: Oradea.ro

A szintén több évre beütemezett homlokzatfelújítási programnak Váradon már megvannak az első látványos eredményei. Guttmann Szabolcs kérdésünkre elmondta, bár részleteiben nem ismeri az ottani programot, úgy véli, az, hogy

Váradon megtörtént az előrelépés, annak köszönhető, hogy az önkormányzat is beruházott épületekbe. „Olyannyira, hogy meg is vásároltak ingatlanokat, és azokat EU-s pénzből felújították. Ez egyértelműen nagyon jó lépés volt” – jelentette ki a szakember.

A leromlott épületek homlokzatának felújítására egyébként a tulajdonosaikra kivetett többletadó is ösztönzően hat, idén ez mindkét városban az ingatlanadó hatszorosa, miután januártól Váradon is a törvény által megengedett maximális szintre emelték.

A drasztikus intézkedést követő első, 2017-es évben – mint arról beszámoltunk – mindkét városban számottevően megnőtt az épületüket felújító vagy azt tervező, azaz építkezési engedélyt igénylő tulajdonosok száma. A többletadó révén ráadásul a városvezetés jelentős bevételre is szert tesz, Váradon például a sok romos bérpalota, gyárépület miatt euróezrekkel gazdagodhat a városkassza.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS