Meggátolt telegdi kártérítés

Újlakon és Mezőtelegden szinte az udvarok határát súrolja a gát töltése, a lakosság mára hozzászokott a hatalmas víztömeghez. A Kőrözsi családtól 4,5 hektár területet vettek el két évtizeddel ezelőtt, az építkezés megkezdésekor – kártérítést viszont azóta sem kaptak, bár a rendszerváltás óta próbálkoznak. Az érintett 150 család azonban nem adta még fel a reményt: az újlakiak, pósalakiak és mezőtelegdiek újra összefogtak, kérvényeket írtak, telekkönyvi kivonatokat, iratokat gyűjtöttek és beadványaikat Mezőtelegd polgármesteri hivatalába adták le. Összesen mintegy 300 hektárnyi területre, illetve annak ellenértékére tartanának igényt.

Papíron elszámoltak a pénzzel

A vízgyűjtőt és a vízierőművet a Kolozsvári Hidroelectrica felügyelete alatt a nagyváradi villamosművek működteti. Az igazgató, Popa Florian úgy tudja, hogy a kisajátítások egykor az érvényes törvények értelmében történtek. Szerinte a legtöbb gazda jóváhagyását adta az építkezéshez, egyesekkel szerződéseket kötöttek, tudomása szerint kártérítést is fizettek. Anyagi kártérítést – mint azt Gheorghe Groza, Mezőtelegd polgármestere lapunknak elmondta – nem a területek tulajdonosai, hanem a Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kapott. „A mi adataink szerint a gátépítéskor 800 ezer lejt fizetett ki az állam a termelőszövetkezetnek a kisajátított földekért, ez akkor hatalmas összeg volt. A szövetkezet azonban egy fillért sem adott a területek egykori tulajdonosainak. Az általunk megvizsgált dokumentumokban az szerepel, hogy az összeget a szövetkezet elszenvedte károk megtérítésére fordította az akkori vezetőség. Volt itt állatfarm is, többek között az elhalt, beteg állatokkal járó költségeket fedezték. Papíron minden lejjel elszámoltak, csak a helybéliek nem kaptak pénzt földjeikért ” – magyarázta Groza.

A gazdák megegyezésben reménykednek

Az akkori vezetőségnek ma bottal üthetik a nyomát a panaszosok, hiszen 20 év elteltével többségük már nem él, és azt is nehéz lenne kideríteni, hogy a sok egymást követő vezető közül ki miért felelős. A polgármester egyelőre nem lát reményt arra, hogy az állam bármiféle kártérítést ítéljen meg a gazdák számára. „A tulajdonosok jelenleg hektáronként körülbelül 20 ezer lejes kártérítésben reménykednek. Az állam azonban lényegében egyszer már fizetett ezekért a földekért. Én elvégzem a kötelességem, az összegyűlt iratokat, igényléseket ellenőriztük, továbbítjuk azokat az Állami Tulajdonalapnak, és bízunk abban, hogy az emberek javára döntenek” – fogalmazta meg Groza. Hozzátette, az érintettek azt is megoldásnak tekintenék, ha az állammal ki tudnának egyezni abban, hogy egy ideig ne fizessenek villanyszámlát, hiszen a területükre épült víztároló elektromos energiát termel.

Fölöslegesen építették a gátat?

A Sebes-Körösön található gát megépítése óta számos bonyodalom okozója. Húsz éve nemcsak a települések lakói, hanem egyes szakemberek is fölöslegesnek tartották a hatalmas vízgyűjtő megépítését, hiszen a kis vízhozamú folyó érintett szakaszán árvíz még a tavaszi hóolvadáskor vagy nagyobb esőzésekkor sem pusztított. Az építtető állami hatóságok indoklása szerint a kétlépcsős vízgyűjtő árvíz-megelőzési célokat, illetve a folyó magyarországi szakaszának tehermentesítését szolgálja. Ugyanakkor a vízgyűjtőn létesített áramfejlesztő termeli a Kolozsvári Hidroelectrica kirendeltséghez tartozó vízi erőművek évi 1047,9 Mwh-s teljesítményének többségét. Az elmúlt években a vállalat több mint 2,2 millió dollárt költött a vízgyűjtők felújítására, korszerűsítésére.

Rettegést okozó szivárgás

A napokban Pósalaka lakóira ijesztett rá az a szivárgás, amit a félig földbe vájt vízgyűjtő töltése mentén észleltek. „Ez nem egyszerű szivárgás, komoly vízhozama van. Biztosan baj van, csak nem akarják elismerni. Nemcsak szivárog a gát menti elvezető csatornába a víz, hanem mint egy bő hozamú patak, egyre ömlik” – panaszolta a Krónikának Pap István, Pósalaka falugondnoka. Több helybéli attól fél, hogy megismétlődik az a jelenség, amely a gát túlsó partján található Újlak lakóira ijesztett rá. Azon az oldalon a hatalmas esőzések után először 1995-ben csúszott meg a gát; a tó tartalmát kiürítették, a gátat pedig megerősítették. Két évvel később megismétlődött a gond, a gátat újra meg kellett erősíteni. A szakemberek azt állítják, hogy félelemre, pánikra semmi ok, az ilyen kavicsból, földágyazatból, ballasztból készült, belül betonkagylóval bélelt vízgyűjtők esetében a szivárgás természetes jelenség. Szerintük az üzemeltetők folyamatosan ellenőrzik a gátat, elvégzik a szükséges méréseket. Florian Popa néhány órával beszélgetésünk után megkereste lapunkat és elmondta, hogy újabb kivizsgálás végett szakembereket küldött a helyszínre. A csoport megerősítette, hogy az észlelt szivárgás természetes folyamat, a környék lakóinak tehát nincs mitől tartaniuk.