
Magyarherepét alig 34-en lakják, református temploma szinte romhalmaz
Két, egymástól légvonalban kevesebb mint 20 kilométerre lévő, de az 1968-as megyésítés, az erőltetett iparosítás és az elhanyagolt infrastruktúra-hálózat által szétszakított szórványmagyar közösséget kötne össze a Kis-Küküllő mente és a Szárazvámvölgye összekapcsolása. Azt viszont, hogy mikorra épülhet meg az út, nehéz lenne megjósolni.
2021. július 03., 09:272021. július 03., 09:27
Újabb kapocs létesülhet Maros és Fehér megye között, ha sikerül megépíteni az elnéptelenedett Magyarherepén keresztül vezető 21,5 kilométeres utat. Első lépésként a marosszéki önkormányzat képviselői elfogadták a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit, valamint a műszaki-gazdasági dokumentációját. Az Ádámos és Magyarsülye közti 107D jelzésű út mindössze Magyarkirályfalváig aszfaltozott, onnan kövezett. Az is csak egy pár éve, addig Herepéig jóformán járhatatlan volt, nyomvonalán fák, bokrok nőttek. Ha dolguk akadt az ádámosi községházán, a kiöregedett falvacska lakói vagy gyalog ereszkedtek be, vagy Fehér megyén keresztül kerülve 47 kilométert autóztak.
„Mi is örülünk a beruházásnak, de az eddig elszigetelt herepeiek még inkább. A szomszéd megye lakóinak is kedvez, hiszen az útépítéssel egy időben a gázvezetéket is átvezetik a dombokon, így megoldódik a fűtés kérdése Magyarforró község településein. Harmad-, de nem utolsósorban a dombokon, valamint a Kis-Küküllő és a Maros vízválasztóján keresztül kanyargó út turisztikai potenciált is rejt magában, nem véletlenül nevezik egyesek félig viccesen, félig komolyan Transzherepének” – értékelte az aszfaltcsík várható hozadékát Miklós Tibor.
Ádámos polgármestere egy kézzelfogható eredményről is beszámolt: a környéken megmozdult az ingatlanpiac.
A kis falut – amely már csak nevében magyar – mindössze 34 lakják, jobbára idős emberek. Iskolájára, óvodájára hosszú évtizedek óta lakat került, a falu ékét képező református temploma ma már szinte romhalmaz.
A Kis-Küküllő mente és a Szárazvámvölgye összekapcsolása két, egymástól légvonalban kevesebb mint 20 kilométerre lévő, de az 1968-as megyésítés, az erőltetett iparosítás és az elhanyagolt infrastruktúra-hálózat által szétszakított szórványmagyar közösséget kötne össze.
A műút nem csak Magyarherepét kapcsolná be Maros megye vérkeringésébe, mint ahogy nem mindössze Ádámost, Küküllődombót, Magyarkirályfalvát, Sövényfalvát hozná közelebb Magyarsülyéhez, Magyarszentbenedekhez és Nagymedvéshez, hanem két, valamikor jelentős ipari központnak számító, mára lepukkant várost is összekötne: a Maros megyei Dicsőszentmártont a Fehér megyei Marosújvárral. Az sem mellékes, hogy a Dicső körüli falvak diákjai számára Nagyenyed irányában is lényegesen rövidülne a távolság.
Ebben két betonhíd, számos áteresz és helyenként járda megépítése is szerepel. A becslések szerint a kivitelezőnek 28 hónap áll rendelkezésére a tervezésre, majd a kivitelezésre. A Fehér megyei hatóságnak egy lényegesen rövidebb, a Magyarsülyétől a megyehatárig tartó szakaszt kell modernizálniuk. A közbeszerzési eljárást csak azok után kezdeményezheti a hatóság, miután a rá fordítandó összeget belefoglalta az évi költségvetésbe. Egyelőre még nem világos, hogy a milliókat milyen alapból teremtik elő, a megyei tanácsok költségvetéséből, vagy esetleg a közeljövőben elrajtoló uniós helyreállítási összegekből.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!