
Magyarherepét alig 34-en lakják, református temploma szinte romhalmaz
Két, egymástól légvonalban kevesebb mint 20 kilométerre lévő, de az 1968-as megyésítés, az erőltetett iparosítás és az elhanyagolt infrastruktúra-hálózat által szétszakított szórványmagyar közösséget kötne össze a Kis-Küküllő mente és a Szárazvámvölgye összekapcsolása. Azt viszont, hogy mikorra épülhet meg az út, nehéz lenne megjósolni.
2021. július 03., 09:272021. július 03., 09:27
Újabb kapocs létesülhet Maros és Fehér megye között, ha sikerül megépíteni az elnéptelenedett Magyarherepén keresztül vezető 21,5 kilométeres utat. Első lépésként a marosszéki önkormányzat képviselői elfogadták a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit, valamint a műszaki-gazdasági dokumentációját. Az Ádámos és Magyarsülye közti 107D jelzésű út mindössze Magyarkirályfalváig aszfaltozott, onnan kövezett. Az is csak egy pár éve, addig Herepéig jóformán járhatatlan volt, nyomvonalán fák, bokrok nőttek. Ha dolguk akadt az ádámosi községházán, a kiöregedett falvacska lakói vagy gyalog ereszkedtek be, vagy Fehér megyén keresztül kerülve 47 kilométert autóztak.
„Mi is örülünk a beruházásnak, de az eddig elszigetelt herepeiek még inkább. A szomszéd megye lakóinak is kedvez, hiszen az útépítéssel egy időben a gázvezetéket is átvezetik a dombokon, így megoldódik a fűtés kérdése Magyarforró község településein. Harmad-, de nem utolsósorban a dombokon, valamint a Kis-Küküllő és a Maros vízválasztóján keresztül kanyargó út turisztikai potenciált is rejt magában, nem véletlenül nevezik egyesek félig viccesen, félig komolyan Transzherepének” – értékelte az aszfaltcsík várható hozadékát Miklós Tibor.
Ádámos polgármestere egy kézzelfogható eredményről is beszámolt: a környéken megmozdult az ingatlanpiac.
A kis falut – amely már csak nevében magyar – mindössze 34 lakják, jobbára idős emberek. Iskolájára, óvodájára hosszú évtizedek óta lakat került, a falu ékét képező református temploma ma már szinte romhalmaz.
A Kis-Küküllő mente és a Szárazvámvölgye összekapcsolása két, egymástól légvonalban kevesebb mint 20 kilométerre lévő, de az 1968-as megyésítés, az erőltetett iparosítás és az elhanyagolt infrastruktúra-hálózat által szétszakított szórványmagyar közösséget kötne össze.
A műút nem csak Magyarherepét kapcsolná be Maros megye vérkeringésébe, mint ahogy nem mindössze Ádámost, Küküllődombót, Magyarkirályfalvát, Sövényfalvát hozná közelebb Magyarsülyéhez, Magyarszentbenedekhez és Nagymedvéshez, hanem két, valamikor jelentős ipari központnak számító, mára lepukkant várost is összekötne: a Maros megyei Dicsőszentmártont a Fehér megyei Marosújvárral. Az sem mellékes, hogy a Dicső körüli falvak diákjai számára Nagyenyed irányában is lényegesen rövidülne a távolság.
Ebben két betonhíd, számos áteresz és helyenként járda megépítése is szerepel. A becslések szerint a kivitelezőnek 28 hónap áll rendelkezésére a tervezésre, majd a kivitelezésre. A Fehér megyei hatóságnak egy lényegesen rövidebb, a Magyarsülyétől a megyehatárig tartó szakaszt kell modernizálniuk. A közbeszerzési eljárást csak azok után kezdeményezheti a hatóság, miután a rá fordítandó összeget belefoglalta az évi költségvetésbe. Egyelőre még nem világos, hogy a milliókat milyen alapból teremtik elő, a megyei tanácsok költségvetéséből, vagy esetleg a közeljövőben elrajtoló uniós helyreállítási összegekből.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
szóljon hozzá!