
A román parasztfelkelés vezéreinek emlékműve Erdély történelmi fővárosában
Fotó: Facebook/Gabriel Pleşa gyulafehérvári polgármester
Gyulafehérvár polgármestere szerint megdőlt az 1784-es román parasztfelkelés vezetőinek, Horea, Cloşca és Crişan emlékoszlopa. A mintegy négyezer nem ortodox vallású – főként magyar és szász – áldozatot követelő vérengzés 240 évvel ezelőtt tört ki, a lázadók (egyesek szerint rablóbandák) vezéreinek emlékművét pedig Fekete József tusnádi származású magyar szobrász készítette el, és 1937-ben avatták fel Erdély történelmi fővárosában.
2024. október 03., 12:292024. október 03., 12:29
2024. október 08., 09:382024. október 08., 09:38
Gabriel Pleşa, Fehér megye székhelyének elöljárója a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megsüllyedt a talapzata, ezért „enyhén megdőlt” Horea, Cloşca és Crişan több mint húsz méter magas márvány obeliszkje, amely a gyulafehérvári vár hármas számú kapujának közelében található, és a város egyik – román – turisták által leglátogatottabb emlékműve. A helyhatóság már meg is rendelt egy műszaki szakértői véleményezést és egy geotechnikai tanulmányt a létesítmény helyreállítása érdekében.
Horea, Cloşca és Crişan az 1784. október 31-én kitört etnikai-vallási színezetű parasztfelkelés vezetői voltak.
A konfliktust az gerjesztette, hogy II. József osztrák főherceg, magyar király elrendelte az erdélyi határőrök létszámának növelését, a nyomorból kitörni akaró jobbágyok pedig csak akkor reménykedhettek sorsuk jobbra fordulásában, ha katonának álltak. A helyi közigazgatás vezetői úgy vélték, hogy a kormányszervek megkerülték őket – amúgy sem akartak munkások nélkül maradni –, ezért hátráltatták a sorozást, a gyülekezők meg ezt úgy értelmezték, hogy „a nemesség” megakadályozza őket abban, hogy a könnyebb életet választhassák.
A felkelést végül a császári katonák verték le, vezetőit, többek között az egyszerű bocskoros pásztor Horeát és Cloşcát 1785. február 28-án Gyulafehérváron kerékbe törték, Crişan pedig a börtönben öngyilkos lett. A román közemlékezet hősként őrizte meg őket, hiszen ez a felkelés volt Erdélyben az első olyan nagyobb vallási-nemzetiségi alapon szerveződött megmozdulás, mely megmutatta az Erdélyben élő románok erejét.
A gyulafehérvári emlékművet 1937-ben állították az erdélyi románok kulturális-irodalmi szervezete, az ASTRA kezdeményezésére, alkotói pedig Octavian Mihălţan építész és Fekete József Tusnadi. Utóbbi a romániai szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége, 1903-ban született Vajdahunyadon, ahol tusnádi származású édesapja kohómunkás volt (innen a Tusnadi művésznév). Fekete saját bevallása szerint az első magyar hallgató volt a Belle Arte bukaresti művészeti egyetemen.
A román fővárosban 20 évet töltött, az 1941. januári véres vasgárdista pogrom miatt elhagyta a várost, és négy évig Budapesten élt, majd 1945-től Nagyváradon, az Iparművészeti Iskolában tanított. 1979-ben hunyt el a Körös-parti városban. Az art deco stílusban készült gyulafehérvári emlékmű a város egyik legtöbbet fényképezett objektuma a helyiek szerint.

Példaértékű Erdélyben a gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása, az itteni vár teljes rehabilitációja – jelentette ki az MTI érdeklődésére Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember.
Romániában egyre több unión kívüli munkavállaló dolgozik a logisztikai központokban, akik számára most teljesen felszerelt lakókonténereket alakítanak ki. A kezdeményezés már bizonyított, Románia piacvezető futárcége pedig további fejlesztésekre készül.
Tűzoltók oltották nagy erőkkel a lángokat kedd este az észak-erdélyi autópálya magyarnádasi felhajtójánál egy kigyulladt kamionnál.
A nagy egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a bukaresti parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
szóljon hozzá!