A román parasztfelkelés vezéreinek emlékműve Erdély történelmi fővárosában
Fotó: Facebook/Gabriel Pleşa gyulafehérvári polgármester
Gyulafehérvár polgármestere szerint megdőlt az 1784-es román parasztfelkelés vezetőinek, Horea, Cloşca és Crişan emlékoszlopa. A mintegy négyezer nem ortodox vallású – főként magyar és szász – áldozatot követelő vérengzés 240 évvel ezelőtt tört ki, a lázadók (egyesek szerint rablóbandák) vezéreinek emlékművét pedig Fekete József tusnádi származású magyar szobrász készítette el, és 1937-ben avatták fel Erdély történelmi fővárosában.
2024. október 03., 12:292024. október 03., 12:29
2024. október 08., 09:382024. október 08., 09:38
Gabriel Pleşa, Fehér megye székhelyének elöljárója a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megsüllyedt a talapzata, ezért „enyhén megdőlt” Horea, Cloşca és Crişan több mint húsz méter magas márvány obeliszkje, amely a gyulafehérvári vár hármas számú kapujának közelében található, és a város egyik – román – turisták által leglátogatottabb emlékműve. A helyhatóság már meg is rendelt egy műszaki szakértői véleményezést és egy geotechnikai tanulmányt a létesítmény helyreállítása érdekében.
Horea, Cloşca és Crişan az 1784. október 31-én kitört etnikai-vallási színezetű parasztfelkelés vezetői voltak.
A konfliktust az gerjesztette, hogy II. József osztrák főherceg, magyar király elrendelte az erdélyi határőrök létszámának növelését, a nyomorból kitörni akaró jobbágyok pedig csak akkor reménykedhettek sorsuk jobbra fordulásában, ha katonának álltak. A helyi közigazgatás vezetői úgy vélték, hogy a kormányszervek megkerülték őket – amúgy sem akartak munkások nélkül maradni –, ezért hátráltatták a sorozást, a gyülekezők meg ezt úgy értelmezték, hogy „a nemesség” megakadályozza őket abban, hogy a könnyebb életet választhassák.
A felkelést végül a császári katonák verték le, vezetőit, többek között az egyszerű bocskoros pásztor Horeát és Cloşcát 1785. február 28-án Gyulafehérváron kerékbe törték, Crişan pedig a börtönben öngyilkos lett. A román közemlékezet hősként őrizte meg őket, hiszen ez a felkelés volt Erdélyben az első olyan nagyobb vallási-nemzetiségi alapon szerveződött megmozdulás, mely megmutatta az Erdélyben élő románok erejét.
A gyulafehérvári emlékművet 1937-ben állították az erdélyi románok kulturális-irodalmi szervezete, az ASTRA kezdeményezésére, alkotói pedig Octavian Mihălţan építész és Fekete József Tusnadi. Utóbbi a romániai szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége, 1903-ban született Vajdahunyadon, ahol tusnádi származású édesapja kohómunkás volt (innen a Tusnadi művésznév). Fekete saját bevallása szerint az első magyar hallgató volt a Belle Arte bukaresti művészeti egyetemen.
A román fővárosban 20 évet töltött, az 1941. januári véres vasgárdista pogrom miatt elhagyta a várost, és négy évig Budapesten élt, majd 1945-től Nagyváradon, az Iparművészeti Iskolában tanított. 1979-ben hunyt el a Körös-parti városban. Az art deco stílusban készült gyulafehérvári emlékmű a város egyik legtöbbet fényképezett objektuma a helyiek szerint.
Példaértékű Erdélyben a gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása, az itteni vár teljes rehabilitációja – jelentette ki az MTI érdeklődésére Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!