Megbénítja az alapellátást az orvosmigráció

Veszélybe kerülhet a romániai egészségügyi alapellátás az orvosok kivándorlása miatt. Az orvosi kamara nemrég nyilvánosságra hozott felmérése szerint tíz fiatal orvos közül nyolc tervezi azt, hogy külföldön próbál szerencsét. Kovászna megyében eközben a nyugdíjkorhatárt elérő háziorvosok nem tudnak visszavonulni, mert nem találnak utódot, aki átvenné a praxisukat.

Tíz százalék maradna

Az orvosi kamara által megrendelt felmérésből kiderül, hogy az orvosi egyetemek hallgatói és a rezidens orvosok elégedetlenek a fizetésükkel és a munkakörülményekkel, a túlórázás és a kutatás alulfinanszírozottsága miatt panaszkodnak. Az online kérdőíveket 700 fiatal orvos töltötte ki, és 29,5 százalékuk mondta azt, hogy külföldön szeretne munkát vállalni, míg 52,8 százalék már fontolóra vette, hogy kivándorol. Mindössze 10 százalék nyilatkozta azt: fel sem merült benne, hogy elhagyja az országot. A felmérés szerint a fiatal orvosok többsége az Európai Unió valamelyik tagországában vállalna munkát, de a kivándorlók körében az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Arab Emirátusok és Új-Zéland is népszerű.

Szülői segítségre szorulnak

Évente 3000 orvos végzi el tanulmányait és kerül be a hazai egészségügyi rendszerbe, ezzel párhuzamosan azonban 3500-an lépnek ki évente, mert nyugdíjba vonulnak, vagy külföldön vállalnak munkát. A felmérés arra is rámutat, hogy a fiatal orvosok többsége anyagilag szülői segítségre szorul. Éppen ezért elsősorban azt várják az államtól, hogy már a rezidensképzés kezdetétől olyan fizetést biztosítson számukra, amely szavatolja az anyagi függetlenségüket.

Érvelésük szerint azok a fiatalok, akik más hivatást választottak öt-hat év tanulás után már el tudják tartani a családjukat, miközben az orvosok még évekig tanulnak. Másrészt társadalmi elismerésre is vágynak, hiszen, mint rámutatnak, munkavégzés közben nagy nyomás nehezedik rájuk, az orvoshiány miatt kénytelenek sok ügyeletet vállalni, és nem utolsósorban az egészségüket kockáztatják.

Nem vonzó az alapellátás

A fiatal orvosok elvándorlása leginkább az alapellátásban fejti ki negatív hatását, amely néhány év múlva veszélybe kerülhet. Kovászna megyében a nyugdíjkorhatárt betöltött orvosok már most nem tudnak visszavonulni, mert nem találnak utódot, aki átvegye a praxisukat – hívta fel a figyelmet Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok egyesületének elnöke. Kifejtette, a megyében jelenleg 108 háziorvos dolgozik, ám közülük csak nyolc 45 év alatti, az orvosok kevesebb mint fele 45–55 év közötti, a legtöbben pedig idősebbek. Néhány orvos szeretne visszavonulni, vannak akik egészségügyi okokból mennének nyugdíjba, azonban nem tehetik meg, mert nem találnak utódot, akiknek átadhatnák a praxisukat. A fiatalokat nem vonzza az alapellátás, ráadásul kevesen költöznének vidékre, részletezte az okokat a Krónikának Seres Lucia.

A sepsiszentgyörgyi orvos szerint a jelenség oka, hogy az alapellátás mindig háttérbe szorul, kevés a finanszírozás, alacsonyak a fizetések. Miközben a kórházi alkalmazottaknak az elmúlt időszakban két ízben is emelték a bérét, az alapellátásban nem növelték a pontok értékét, mondta. Hátrányt jelent ugyanakkor, hogy a rendszer nem kiszámítható, például idén fél év alatt sem írták alá az új keretszerződést az egészségbiztosítási pénztárral. A helyzetüket nehezíti, hogy a háziorvosoktól jogosítványokat vontak meg, nem írhatnak fel különböző gyógyszereket, orvosi ajánlásért szakorvoshoz kénytelenek küldeni a beteget, ami a tekintélyüket is csorbítja, sorolta a nehézségeket Seres Lucia. A szak­ember szerint az említett tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok nem választják a háziorvosi hivatást.

Hiányszakmák vannak

A kórházakban inkább hiányszakmák éreztetik hatásukat, az általános orvoshiány egyelőre nem annyira jellemző, állapította meg lapunknak Antal Álmos. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos igazgatója példaként elmondta, hogy nehezen találni onkológust. Ugyanakkor rámutatott, hogy a Székelyföldön nem annyira súlyos a helyzet, mint a kilencvenes években volt, mennek el ugyan orvosok, de a többség marad, és jönnek újak, fiatalok, összegzett.

Antal Álmos szerint az or­voselvándorlást az orvosit végzettek nagy száma kompenzálja, mivel hazánkban sok az orvosi egyetem, pluszba is képeznek szakembereket, így bár sok fiatal kivándorol, a kórházakban nem mutatkozik meg olyan súlyosan a hiány. Azt azonban elismerte, hogy az alapellátásban sokkal nagyobb gondok vannak. Amióta az állam „levette a kezét az ágazatról\", gyakorlatilag magánvállalkozásként működnek a háziorvosi rendelők, és egyre kevesebb fiatal választja ezt a szakmát, holott háziorvosként sok terhet levehetnének a kórházakról, sürgősségekről.

„Ilyen körülmények között nem lehet dolgozni\"

A bérezés és a munkakörülmények javítása a kulcsszó a kivándorlás megállításában – jelentette ki a Krónikának Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusának alelnöke. Az orvosprofesszor felháborodottan sorolta a nehézségeket: nincs altatószer a kórházakban, és mivel fél éve nem írták alá a keretszerződést, a kórházigazgató nem tud állásokat meghirdetni, így nincs elég műtősnő. „Ilyen körülmények között nem lehet dolgozni. Ne csodálkozzunk, hogy a fiatalok elmennek külföldre\" – szögezte le lapunknak az osztályvezető főorvos.

Meglátása szerint az egészségügyi rendszer finanszírozását kellene növelni, illetve nagyobb rugalmasságra lenne szükség, hogy a betegellátást zökkenőmentesen megszervezzék. „A szándékot értjük, hogy a túlzott szabályozással próbálják megfékezni a korrupciót, de a közbeszerzés annyira bonyolult és merev, hogy például az egész országot egyetlen beszállító látja el altatószerrel, ezért fordulhat elő, hogy kifogy a szer, és nem tudunk műteni. Eltelt egy fél év, és még mindig nincs keretszerződés, érthetetlen, hogy ezt nem tudják időben megoldani. A kórházakban nem lehet előre tervezni, nincs kiszámíthatóság, csak hiánypótlás – ezért mennek el a fiatalok\" – összegzett Szabó Béla.