Fotó: Biró István
2008. szeptember 17., 00:002008. szeptember 17., 00:00
Keresztély Irma főtanfelügyelő a Krónikának úgy nyilatkozott, tíz év után, 1998 óta ez az első esztendő, amikor létszámnövekedés tapasztalható a beiskolázott gyermekek számát tekintve. Tíz évvel korábban 46 768 óvodással és diákkal kezdték meg a tanévet. Azóta azonban minden évben mintegy ezer gyerekkel kevesebb volt az oktatási rendszerben. A szakemberek szerint az idei létszámnövekedés azzal magyarázható, hogy sikerült minden gyereket beiskolázni, azokat is, akik az előző években nem jártak egyetlen tanintézetbe sem. A főtanfelügyelő úgy látja, az iskolaigazgatók, a pedagógusok kitartó munkájának és az oktatási rendszer stabilitásának az eredménye, hogy a szülők többsége beíratta iskolába vagy óvodába a gyerekét. Kovászna megye öt városában közel ezren kezdték meg az első osztályt. A falvakban még utolsó nap is iratkoztak, ezért a vidéki intézményekben még nem készült el a pontos kimutatás.
Üröm az örömben azonban, hogy Futásfalván az alacsony gyermeklétszám miatt idéntől megszüntették az V–VIII. osztályos tagozatot. A tucatnyi gyereket minden reggel iskolabusszal beszállítják a községközpont torjai iskolájába. Ugyanez volt a terv a kézdiszárazpataki Ópra Benedek-iskolában is, de a szülők tiltakozása miatt a felső tagozat megszüntetését végül egy évvel elhalasztotta a tanfelügyelőség. Ide végül 24 gyereket írattak be, de közülük csak 16-an járnak rendszeresen iskolába.
Maros megye: magyarok, akik nem tanulnak magyarul
Illés Ildikó Maros megyei helyettes főtanfelügyelő szerint is rendkívül örvendetes, hogy mind az óvodások, mind az elemisek száma növekedett a két napja elkezdődött tanévben. Jelenleg 21 500 gyermeket írattak be az óvodába, míg az elemi osztályokba 25 390-en fognak járni. Ezzel szemben a tavalyi tanévhez képest csökkent az V–VIII. osztályosok, valamint a középiskolások száma. Két nappal ezelőtt 15 656 diák kezdte meg a gimnáziumot. Illés Ildikó azt is aggasztónak tartja, hogy míg a megye magyarsága 40 százalék körüli, addig a gyerekeknek mindössze 30 százaléka részesül anyanyelvi képzésben.
Bihar megye:
Érezhetően nő a magyar gyermekek száma, a Bihar megyei óvodákban több óvodai csoportot is indítottak, tájékoztatta a Krónikát Pető Csilla szaktanfelügyelő. Hozzátette: az iskolákban sem feltűnő csökkenés, sem rendkívüli létszámemelkedés nincs. Vidéken egyre nagyobb az igény a napközi óvodákra, idéntől a paptamási óvoda is napközis rendszerben működik, tájékoztatott a tanfelügyelő.
A falvakban az első osztályok elindítása sem jelentett gondot, Nagyváradon azonban már akadtak problémák. Várad-Őssiben például három éve nem sikerül első osztályt indítani, és Várad-Velencén a 2-es számú iskolában sincsenek magyar elsősök. „A gyermekek nem fogynak el, csak a szülők inkább belvárosi iskolába hozzák őket, a Szent László Gimnáziumban például két első osztály indult, a George Coşbuc-iskolában három, ebből kettőben hagyományos, egyben step by step módszerrel oktatnak” – fejtette ki a tanfelügyelő. A megyében 80 ezer iskolás és 19 ezer óvodás van.
Hargita megye: a szakiskolák gondokkal küzdenek
Nincs lényegi változás a Hargita megyei tanulólétszámban, az idén 58 300 iratkoztak be a megye oktatási intézményeibe. „Az óvodába jelentkezők száma nőtt, de végül mindenkit sikerült elhelyezni. Csökkent viszont a szakiskolába jelentkezők száma, ennek okait egyelőre még keressük. Elképzelhető, hogy külföldön dolgoznak a szülők, és elvitték a gyerekeket is, vagy abbahagyták néhányan a tanulást” – ecsetelte Bondor István megyei főtanfelügyelő. A szakiskolák évek óta beiskolázási gonddal küszködnek, erősített meg Szakács-Pál István, a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója. „Három osztályt indítottunk, de a tervezett kilencvenes létszámot nem tudtuk kitölteni, hatvan diákunk van” – mondta Szakács-Pál István. Szerinte azért csökken a szakiskolák létszáma, mert a kisérettségi eltörlésével tanulási eredménytől függetlenül bárki jelentkezhet elméleti középiskolába, és mert a szakmunkát nem becsülik-fizetik meg a munkáltatók. Hargita megyében az idén 12 400 diák iratkozott elméleti középiskolába, míg szakiskolába mindössze 3300, 200-zal kevesebb, mint 2007-ben.
Összeállításunk szerzői:
Kolozs megye: ötven euró a diákoknak
Ötven eurót fizet havonta az iskola a diákoknak, ha járnak az iskolába. A Tordától alig 10 kilométerre található Kolozs megyei Koppándon így próbálják rávenni a szülőket, hogy írassák gyermekeiket a helyi iskolába. Az akció azért vált szükségessé, mivel nem volt elégséges a tanulók létszáma az iskola fenntartásához, az igazgató pedig így kívánja elejét venni négy tanár elbocsátásának. Ajánlatukkal azt is sikerült elérniük, hogy 17, szegény családból származó tordai gyermek naponta ingázik Koppándra.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.