Sándor Krisztina ügyvezető elnök (jobbra) ismerteti a hétvégi konferencia témáját Sepsiszentgyörgyön
Fotó: EMNT
Az intézmények, civil szervezetek közötti román–magyar párbeszéd a témája annak a konferenciának, amelyet a hétvégén tartanak Sepsiszentgyörgyön. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, a konferenciát az a hiány hívta életre, amely Erdély-szerte tapasztalható a kétnyelvű kommunikáció terén.
2022. november 22., 19:372022. november 22., 19:37
2022. november 22., 19:422022. november 22., 19:42
A hiányérzet hívta létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) román–magyar konferenciáját, amelynek immár a tizedik kiadását szervezik november 25-én, pénteken Sepsiszentgyörgyön, és a hiányérzet az elmúlt tíz évben sem enyhült – jelentette ki Sándor Krisztina. Az EMNT ügyvezető elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön rendezett sajtótájékoztatóján kifejtette, az intézmények, a civil szervezetek közötti román–magyar párbeszédre folyamatosan szükség van, erre voltak kísérletek az elmúlt 30 évben, de egyre csak halványulnak.
Sándor Krisztina szervezőként azt tapasztalja, nagyon nehéz megszólítani a román véleményformáló, közéleti személyiségeket, politikusokat, kevesen ülnek le a nyilvánosság előtt olyan kényes kérdésekről vitázni, mint a Székelyföld autonómiája vagy a nyelvtörvény. Ezek a kérdések nem veszítenek az időszerűségükből, ezt bizonyítja, hogy a nagybányai polgármester román trikolórral takartatta le a magyar kürtőskalács-feliratot, vagy Kolozsváron a karácsonyi vásár magyar felirata a többségi lakosság körében kiverte a biztosítékot.
„Érezhető egyfajta távolságtartás, ami szólhat annak, hogy az EMNT felvállaltan autonómiapárti, ez sok esetben elutasításra talál (…). Vannak tabutémák, de a párbeszéd mindig időszerű, hiszen gyakran ér bennünket a vád, hogy párhuzamos társadalmat építünk Romániában” – mutatott rá Sándor Krisztina. A konferenciasorozat pozitívuma, hogy az elmúlt kiadások során sikerült számos nyitott szemléletű román közéleti személyiséget megszólítani, sőt még álláspont változására is volt példa. Tavaly online szervezték meg a konferenciát, akkor Allen Coliban, Brassó polgármestere és Dominic Fritz, Temesvár polgármestere is részt vett, ennek gesztusértéke volt, nem tartottak attól, hogy ezért szavazóik ellenük fordulnak.
Két panelbeszélgetés szerepel a programban, az elsőben Marius Ghilezean publicista, Sabin Gherman vlogger, Péntek János, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke és Bakk Miklós politológus Farkas Réka újságíró moderálásával elemzik, miként alakult a román–magyar párbeszéd az elmúlt tíz évben. A második panelben Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom, a CEMO vezetője, Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke, Ilie Muscalu állatorvos járják körül, mire elég a gyakorlatban a nyelvtörvény.
Nem adta vissza magyar helyettese, Pap Zsolt István alpolgármesteri jogköreit Cătălin Cherecheș nagybányai elöljáró a szeptemberi magyar feliratos botrány óta.
A rendezvényen szinkrontolmács biztosított, és online is közvetítik.
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a pandémia és a háború rányomta a bélyegét az EMNT kereskedelmi kétnyelvűséget népszerűsítő kampányára is. Sándor Krisztina kérdésünkre elmondta,
Hozzátette, azt szeretnék, ha Székelyföld nyelvi térképe teljesen kétnyelvű lenne, a kereskedelem pedig sokkal nagyobb teret foglal el, mint a közszféra, ahol alkalmazni kell a nyelvtörvényt.
„Sok jó példa van, de nem dőlhetünk hátra, résen kell lenni, folyamatosan fenn kell tartani az igényt, felnagyítva a jó és a rossz példákat” – fogalmazta meg az EMNT ügyvezető elnöke. Példaként említette, a csíkszeredai felújított Profi üzletben már az árcímkék is kétnyelvűek, holott korábban sokan arra hivatkoztak, hogy arra nem fér el a magyar felirat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!