Sándor Krisztina ügyvezető elnök (jobbra) ismerteti a hétvégi konferencia témáját Sepsiszentgyörgyön
Fotó: EMNT
Az intézmények, civil szervezetek közötti román–magyar párbeszéd a témája annak a konferenciának, amelyet a hétvégén tartanak Sepsiszentgyörgyön. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, a konferenciát az a hiány hívta életre, amely Erdély-szerte tapasztalható a kétnyelvű kommunikáció terén.
2022. november 22., 19:372022. november 22., 19:37
2022. november 22., 19:422022. november 22., 19:42
A hiányérzet hívta létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) román–magyar konferenciáját, amelynek immár a tizedik kiadását szervezik november 25-én, pénteken Sepsiszentgyörgyön, és a hiányérzet az elmúlt tíz évben sem enyhült – jelentette ki Sándor Krisztina. Az EMNT ügyvezető elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön rendezett sajtótájékoztatóján kifejtette, az intézmények, a civil szervezetek közötti román–magyar párbeszédre folyamatosan szükség van, erre voltak kísérletek az elmúlt 30 évben, de egyre csak halványulnak.
Sándor Krisztina szervezőként azt tapasztalja, nagyon nehéz megszólítani a román véleményformáló, közéleti személyiségeket, politikusokat, kevesen ülnek le a nyilvánosság előtt olyan kényes kérdésekről vitázni, mint a Székelyföld autonómiája vagy a nyelvtörvény. Ezek a kérdések nem veszítenek az időszerűségükből, ezt bizonyítja, hogy a nagybányai polgármester román trikolórral takartatta le a magyar kürtőskalács-feliratot, vagy Kolozsváron a karácsonyi vásár magyar felirata a többségi lakosság körében kiverte a biztosítékot.
„Érezhető egyfajta távolságtartás, ami szólhat annak, hogy az EMNT felvállaltan autonómiapárti, ez sok esetben elutasításra talál (…). Vannak tabutémák, de a párbeszéd mindig időszerű, hiszen gyakran ér bennünket a vád, hogy párhuzamos társadalmat építünk Romániában” – mutatott rá Sándor Krisztina. A konferenciasorozat pozitívuma, hogy az elmúlt kiadások során sikerült számos nyitott szemléletű román közéleti személyiséget megszólítani, sőt még álláspont változására is volt példa. Tavaly online szervezték meg a konferenciát, akkor Allen Coliban, Brassó polgármestere és Dominic Fritz, Temesvár polgármestere is részt vett, ennek gesztusértéke volt, nem tartottak attól, hogy ezért szavazóik ellenük fordulnak.
Két panelbeszélgetés szerepel a programban, az elsőben Marius Ghilezean publicista, Sabin Gherman vlogger, Péntek János, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke és Bakk Miklós politológus Farkas Réka újságíró moderálásával elemzik, miként alakult a román–magyar párbeszéd az elmúlt tíz évben. A második panelben Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom, a CEMO vezetője, Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke, Ilie Muscalu állatorvos járják körül, mire elég a gyakorlatban a nyelvtörvény.
Nem adta vissza magyar helyettese, Pap Zsolt István alpolgármesteri jogköreit Cătălin Cherecheș nagybányai elöljáró a szeptemberi magyar feliratos botrány óta.
A rendezvényen szinkrontolmács biztosított, és online is közvetítik.
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a pandémia és a háború rányomta a bélyegét az EMNT kereskedelmi kétnyelvűséget népszerűsítő kampányára is. Sándor Krisztina kérdésünkre elmondta,
Hozzátette, azt szeretnék, ha Székelyföld nyelvi térképe teljesen kétnyelvű lenne, a kereskedelem pedig sokkal nagyobb teret foglal el, mint a közszféra, ahol alkalmazni kell a nyelvtörvényt.
„Sok jó példa van, de nem dőlhetünk hátra, résen kell lenni, folyamatosan fenn kell tartani az igényt, felnagyítva a jó és a rossz példákat” – fogalmazta meg az EMNT ügyvezető elnöke. Példaként említette, a csíkszeredai felújított Profi üzletben már az árcímkék is kétnyelvűek, holott korábban sokan arra hivatkoztak, hogy arra nem fér el a magyar felirat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!