
Vass Levente államtitkár: „az oltóközpontok jól működnek, lendületes volt az indulás, ez hozzájárult a járvány harmadik hullámának enyhítéséhez”
Fotó: Haáz Vince
Az oltásokat valamivel később kezdő nyugat-európai országok hatékonyabb szervezettséggel behozták a lemaradást, több állam pedig az uniós kereten kívül is beszerzett vakcinákat – ezzel magyarázta Vass Levente egészségügyi államtitkár Románia pozícióvesztését az EU oltási rangsorában. Az RMDSZ-es politikus úgy véli, amíg a lakosság kis százaléka fér csak hozzá vakcinákhoz, addig nem méltányos az oltottak pozitív megkülönböztetése.
2021. április 16., 19:482021. április 16., 19:48
2021. április 16., 19:582021. április 16., 19:58
– Az oltási folyamat meghatározó minden ország járványkezelésében. Románia a vakcinálás megkezdését követő időszakban az Európai Unió tagállamainak élvonalában foglalt helyet a hatékonyságot, a beoltottak számát illetően. Aztán egyre lassult a tempó, ma már az utolsók között van az ország. Mi ennek a változásnak az oka?
– Románia valóban nagyon pörgősen kezdte az oltási kampányt, nem várta meg az oltóanyagok tartalékolásához szükséges rövid időt sem. Ahogy megkapta az első adag Pfizer-vakcinát, azonnal indított. A nyugati uniós tagállamok többsége – de Magyarország is – később kezdett, viszont sokkal szervezettebben, így behozták a lemaradást. Ráadásul több ország a közös uniós kereten kívül is beszerzett oltóanyagot.
– Említette a szervezést. Jól működik a platform, ahol regisztrálni lehet oltásra? A vakcinaturizmus ugyanis továbbra is virul Romániában.
– Az oltóközpontok jól működnek. A romániai regisztrációs platform az elsők között indult Európában, ezért is volt lendületes az indulás. Ne feledjük, hogy ez hozzájárult a járvány harmadik hullámának enyhítéséhez is. A platformon ma is a jelentkezők hatvan-hetven százaléka egyéni regisztráló, azaz nem az intézményes, a különböző társbetegségekkel, idősebb emberek jelentkezését biztosító egységeké a főszerep. Jó választás volt ennek a telekommunikációs programnak az elindítása, ennek pótlása történik most a háziorvosnál való jelentkezéssel.
A nagyvárosokban megrohamozták az oltóközpontokat, ezért elfogyott a vakcina. A kolozsváriak, marosvásárhelyiek például óriási oltási kedvet mutattak, ezért hajlandók voltak sok kilométeres utazásokat vállalni a védettségért.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
– Nyakunkon az AstraZeneca körüli botrány. Nagy-Britanniában ezzel az oltóanyaggal sikeresen szorították vissza a járványt, most mégis az állítólagos veszélyes mellékhatásoktól hangos a média. Valóban gond van a brit-svéd oltóanyaggal, vagy dúl a gyártócégek harca?
– Az EU-ban jelenleg négy állam nem használja ezt a vakcinát, több mint tíz ország pedig mindenféle korhatár nélkül alkalmazza az AstraZenecát. Nem mellékes, hogy a legolcsóbb oltóanyagról van szó. Az összes elérhető adatot áttekintve állítom: biztonságosan olthatunk AstraZenecával, ahogyan nagyon sok keleti-ázsiai vakcinával is. A több millió esetszámra számított néhány trombózis – amely továbbra sem hozható egyértelműen összefüggésbe az oltással – annyit érdemel csupán, mint amit meg is tett az Európai Gyógyszerügynökség: kötelezte az AtraZenecát gyártó céget, hogy a kockázati listára tájékoztatási céllal felvezesse a trombózis, embólia esetleges megjelenését az oltás következtében.
A következő másfél hónapban kétszáz olyan oltóközpont nyílik, ahol elsősorban Pfizer és Moderna áll a jelentkezők rendelkezésére. Megjegyzem, Romániában egyetlen trombózisos esetet sem jelentettek az AstraZenecával való oltást követően.
– Egyre nő azoknak a száma, akik megkapták a védőoltást, s úgy érzik, itt az ideje legalább részben visszakapniuk a járványhelyzetre való tekintettel elvett szabadságjogaikat. Miért nem történnek lépések ennek érdekében?
– Amikor részben még vakcinahiány van, illetve az oltóközpontok száma nem elégíti ki az igényeket, amikor a lakosság kis százaléka fér csak hozzá az oltóanyaghoz, nem méltányos az ilyesfajta megkülönböztetés. Ahogy az oltással haladunk előre, s elérjük a hatvan-hetven százalékos oltottságot, akkor persze adja magát ez a kérdésfelvetés. Az országon belüli intézkedésekkel szemben más a helyzet a külföldi utazások tekintetében. A vakcinaútlevélnek van értelme akkor, ha egy ország úgy ítéli meg, hogy a járványügyi erőfeszítéseit nem akarja kockára tenni olyan beutazók miatt, akiknek nincs oltása.
– Mennyire népszerű a letölthető elektronikus igazolás az oltottságról?
– Személyes tapasztalatom szerint a papíralapú igazolással is neki lehet vágni a külföldi utazásnak. Jómagam néhány nappal ezelőtt töltöttem le az elektronikus igazolást az Adulti.renv.ro oldalról. A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) által működtetett online felületről eddig mintegy százezren igényelték ezt a fajta igazolást.
Romániában is felmerült a kiskorúak közösségimédia-hozzáférésének korlátozása. Utánajártunk, valóban a tiltás jelenti-e a megoldást: szakértővel, pedagógussal és diákkal jártuk körbe az előnyöket, hátrányokat, lehetséges következményeket.
A gyalui Rákóczi–Bánffy kastély partnerségi megállapodást kötött a kolozsvári Transilvania Állami Filharmóniával, amely hosszú távon meghatározhatja a kastély kulturális szerepét a régióban – tájékoztatták szerkesztőségünket.
A Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért elindítja a Potápi Tehetségprogramot – közölte az alapítvány kedden szerkesztőségünkkel.
Az ukrajnai háború kezdete óta öt külföldi állampolgár próbált csalással román okmányokat szerezni a csíkszeredai lakosság-nyilvántartótól, valamennyien a volt Szovjetunió utódállamaiból származtak – vont mérleget kedden a polgármesteri hivatal.
Nehéz körülmények között dolgoznak a gyergyószentmiklósi rendőrök, miután meghibásodott az intézmény székhelyének fűtésrendszere, és az épületben a hőmérséklet 11 Celsius-fokra csökkent – figyelmeztetett hétfőn a Facebook-oldalán az Europol szakszervezet.
Gazdag kulturális programkínálattal várja az érdeklődőket február 21. és 23. között a 34. Mátyás-napok. A Hunyadi Mátyás születésnapjához kapcsolódó rendezvénysorozat Kolozsvár világhírű uralkodójának emléke előtt tiszteleg.
Jelentős késedelmet szenvedtek a solymosi vár régóta esedékes állagmegőrzési munkálatai a tavaly bevezetett kormányzati megszorító intézkedések miatt – jelentette ki Florin Pera lippai polgármester.
Medvetámadás érte egy helyi juhászt a Maros megyei Nyomát külterületén: a férfi a nyáját védte, amikor rátámadt a két bocsával kóborló nagyvad. A sérültet kórházba szállították, állapota stabil, nincs életveszélyben.
Sepsiszentgyörgyön a rendőrség által nyilvántartott, visszaeső tizenéves fiút ismét azon kapták, hogy személygépkocsit „kötött el”. A korábban indított büntetőeljárást az újabb lopásért a bíróság harmincnapos előzetes letartóztatással egészítette ki.
A következő két hétben országszerte hőmérséklet-ingadozásra és szinte napi jelleggel csapadékra kell számítani - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) február 16-március 1. közötti előrejelzéséből.
szóljon hozzá!