
Szilágyi Zsolt magyar–román és magyar–magyar párbeszédet sürgetett csütörtökön Nagyváradon
Fotó: Bálint Eszter
Szilágyi Zsolt szerint a valós regionalizáció jelentheti a kiutat a jelenlegi romániai állapotokból. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke egyúttal magyar–magyar összefogást is szorgalmaz.
2018. december 20., 16:122018. december 20., 16:12
2019. február 09., 13:152019. február 09., 13:15
Románia látszólag sikerei csúcsán áll, de soha nem volt ennyire megosztott – vont mérleget csütörtöki évértékelő nagyváradi sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki szerint az egyetlen kiutat a jelenlegi helyzetből a párbeszéd és a Nyugati Szövetséghez hasonló regionális törekvések jelenthetik.
Szilágyi kiemelte, a bukaresti Otopeni repülőtéren külföldi munkavállalás céljával gépre szálló román állampolgárok számában mérhető, hogy mennyien veszítették el reményüket, hogy Romániában is sikeresek lehetnek, távozásukkal pedig véleményt mondanak az elmúlt 29 évről, a legtöbben pedig nem is kívánnak hazatérni. Meglátása szerint az ország strukturális átalakítása rendezhetné egyszer s mindenkorra a helyzetet, azáltal ugyanis a pénzek közelebb kerülnének a helyi közösségekhez, és maguk dönthetnének a felhasználásukról.
Pedig ha jól utánaszámolunk, akkor már a Kolozsvárt elkerülő szakaszra kifizették a Borstól Brassóig terjedő hossz teljes árát, hiszen míg jobb helyeken 4–5 millió euróból épül meg egy kilométer autópálya, addig itt 28 millió eurós kilométerenkénti árról beszélünk – irányította rá a figyelmet a politikus. Hozzátette: ez a sztráda ugyanakkor nemcsak Erdély érdeke, hiszen a szintén rég várt Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítésével egyetemben Moldvát is összekapcsolná Nyugat-Európával.
„A román politika nem hajlandó befogadni a regionális érdeket, de remélem, hogy ez változni fog” – fogalmazott Szilágyi, utalva a Nyugati Szövetségre és az annak nyomán kialakuló új struktúrákra.

Nyugati szövetség (AVE) elnevezéssel együttműködési megállapodást kötött az ország négy nyugati nagyvárosának – Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és Temesvár – elöljárója az uniós források hatékony lehívása és a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében.
A román–magyar párbeszéd mellett magyar–magyar párbeszédet is sürgetett egyúttal. Emlékeztetett, már sikerült tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Polgári Párt (MPP) újonnan megválasztott elnökével, Mezei Jánossal, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek is felajánlotta, hogy gondolkodjanak „konvergens stratégiában”. Mint magyarázta,
Szilágyi szerint önkormányzati választásokkor a tömbmagyar vidékeken továbbra is létezhetne verseny, de ahol a szükség úgy diktálja, közös jelöltekre van szükség.
„Ezt az évet közös autonómianyilatkozattal kezdtük, a jövő évet is kezdhetnénk tárgyalással. Rögzítsük az elveket, találjuk meg a választási stratégiát: több magyar, erősebb képviselet” – fogalmazott a néppárt elnöke, aki szerint az arányos képviselet elvét kellene elfogadtatniuk a magyar alakulatoknak a román többséggel, hogy ne az 5 százalékos küszöb meglépésétől függjön a romániai magyarok parlamenti képviselete. Ez kellene hogy legyen szerinte az összefogás első lépése, a második pedig egy kampánykódex, ami maximálisan mobilizálja a választópolgárokat. A néppárt elnöke abbéli reményének adott hangot, hogy az RMDSZ is az ügy mellé áll – amennyiben nem, úgy kigondolják, hogy milyen más stratégia jöhet szóba.

Hivatalban marad a Viorica Dăncilă vezette szociálliberális kormány, miután a jobbközép ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítvány a csütörtöki voksoláson nem kapta meg az elfogadásához szükséges szavazatszámot.
Szerinte ugyanis amellett, hogy „az országot rázza a korrupció”, itt az év vége, és még nincs 2019-es költségvetés, arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy magyarellenes kormányzásról beszélünk – példaként Mihai Tudose exkormányfő akasztásos nyilatkozatát, a MOGYE ügyét, az egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának megtagadását, valamint a visszaállamosításokat említette.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
1 hozzászólás