2012. augusztus 31., 08:412012. augusztus 31., 08:41
„A rendőrség és a helyi rendőrség párhuzamosan működik, a hatásköröket nem adták át, hanem ezek a közlekedés és a közrendészet területén egymásra tevődnek. A helyi rendőrség pedig még mindig nem tudja felvenni a versenyt a belügyminisztérium hatáskörében működő rendfenntartókkal” – fogalmazta meg Antal Árpád. Hozzátette: a rendőrök amolyan „félrendőrként” tekintenek a helyiekre, már azért is, mert háromszor kevesebbet keresnek náluk.
Ugyanakkor a székelyföldi elöljáró szerint feleslegesen szabályozták a helyi alakulat létszámát, mert azt nem lehet betartani. Az előírás szerint ugyanis bár minden ezer lakos után lehet foglalkoztatni egy helyi rendőrt, az alkalmazásokat leállították. A sepsiszentgyörgyi rendőrségnek például hatvan alkalmazottja kellene hogy legyen a lakosság létszáma alapján, ám mindössze harmincat foglalkoztatnak, és nincs lehetőség arra, hogy versenyvizsgát írjanak ki.
Antal szerint ilyen körülmények között nehéz működtetni a rendszert, hiszen egy váltásban mindössze öt helyi rendőr járőrözik, olyan körülmények között, hogy a lakosság jobban bízik bennük, s így többet is vár el tőlük, például, hogy mindannyian beszéljenek magyarul.
„Az sincs rendben, hogy az önkormányzatnak kell fedeznie a fizetéseiket, hiszen amikor ezeket az alakulatokat létrehozták, az volt az elképzelés, hogy átveszik a rendőrségtől a hatáskörök egy részét, a fizetésüket pedig társfinanszírozásban biztosítja a kormány és az önkormányzatok. Ez lett volna a jó megoldás, azért is, hogy a belügyminisztérium szakmai szinten gyakorolhasson felügyeletet a helyi rendőrségre, mert biztos van az országban olyan polgármester, aki magánkatonasággá alakítaná” – vallja Antal Árpád, aki szerint a jelenlegi helyzet senkinek sem jó, az önkormányzatnak ugyanis sokba kerül a helyi rendőrség fenntartása, a helyi rendőröket pedig másodrendűként kezelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok