A Kolozs megyei Törvényszék és a táblabíróság épülete
Fotó: Rostás Szabolcs
A második elmeorvosi szakértői vizsgálat is beszámíthatóságot állapított meg a barátnője meggyilkolásával vádolt Boné Ferenc esetében, akivel szemben az ügyészség húsz év letöltendő szabadságvesztés kiszabását kéri. A volt egyetemi oktató azzal védekezik, hogy depresszióban és lelki összeomlásban szenvedett tette elkövetésekor, és enyhébb büntetésért folyamodott a keddi tárgyaláson. Egy hónap múlva kihirdethetik az alapfokú ítéletet a büntetőperben.
2023. június 06., 10:482023. június 06., 10:48
2023. június 06., 13:002023. június 06., 13:00
Az utolsó tárgyalást tartották kedden reggel a Molnár Beáta meggyilkolásával vádolt Boné Ferenc büntetőperében a Kolozs megyei Törvényszéken. Több hónapos várakozást követően elkészült a bukaresti Mina Minovici Országos Törvényszéki Orvostani Intézetben a második elmeorvosi szakértői vizsgálat, amely az elsőhöz hasonlóan azt a következtetést vonta le, hogy a volt egyetemi oktató beszámítható volt a barátnője megölésekor. Mint azt lapunk idén januárban megírta, az első, a nyomozati szakaszban elkészült pszichiátriai vizsgálat eredménye sem utal arra, hogy az erdélyi magyar nyilvánosságot megrázó emberölés elkövetésével vádolt Boné elmebeteg lenne.
Az újabb szakértői véleményt tavaly, az alapfokú tárgyalás megkezdődésekor igényelte a kolozsvári törvényszék bírónője. A kedd reggeli tárgyaláson – amelyre a májusi fordulóhoz hasonlóan ismét a törvényszékre szállították a több mint egy éve előzetes letartóztatásban lévő vádlottat a szamosújvári börtönből – az ügyész újfent ismertette a tavaly májusban történt tragédia körülményeit. Vádbeszédében a nyomozó hatóság munkatársa felidézte, hogy 2022. május 21-22-én Boné Ferenc és barátnője, Molnár Beáta Kolozs megye több hegyvidéki településén – Gyalu, Jósikafalva, Havasrekettye, Meregyó, Nagykapus, Roskatelep, Magyargyerőmonostor, Havasnagyfalu és Szamosfő térsége – kirándult. A Sapientia –EMTE egykori oktatója adott pillanatban a Tárnica-tó környékén, személygépkocsijában fizikailag bántalmazta 30 éves áldozatát, akit karjával magához szorított, így a nő halálát fulladás okozta.
Az ügyésznő felidézte, hogy a férfi beismerte tettét, és azzal védekezett, hogy a bűncselekmény idején „pillanatnyilag nem volt tudatánál”, ezzel egy időben mindkét elmeorvosi szakértői vizsgálat beszámíthatóságot állapított meg nála. „Kérjük a tisztelt törvényszéktől a büntető törvénykönyv alapján maximálisan kiszabható húsz év börtönbüntetés kiszabását, figyelembe véve, hogy a vádlott tette elkövetésekor próbaidőn volt egy korábbi, felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott tette elkövetése miatt” – ismertette a vádhatóság álláspontját a közvádló.
Ezzel arra utalt, hogy Boné Ferenc korábban már elkövetett erőszakos bűncselekményt: 2020-ban nyolc percen át különös kegyetlenséggel ütlegelte és rugdosta Kolozsváron a nyílt utcán az akkori barátnőjét (nem a tavalyi áldozatát). A férfit az eset után felmondásra szólította fel a Sapientia EMTE, amelynek fotóművészet, filmművészet, média szakán oktatott, amit ő meg is tett. Az akkori bántalmazás ügyében a kolozsvári bíróság 2021 márciusában egy év három hónap börtönre ítélte Bonét, az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette. Az ügyésznő egyébként megállapította azt is, hogy a vádlottnak képzettsége, értelmiségi státusza alapján is fel kellett volna mérnie cselekedete súlyát.
A büntetőper tárgyalására várva a kincses városi törvényszéken
Fotó: Rostás Szabolcs
A kolozsvári védőügyvéd rendkívül súlyosnak nevezte a tavaly májusban elkövetett bűncselekményt, amely lesújtotta az áldozat családját. Idézte a korábban a törvényszéken meghallgatott családi ismerős vallomását, amely szerint a fiatal nő apja a mai napig nem tudott napirendre térni lánya halála fölött, amelyről másokkal nem is hajlandó beszélni sem. Máté András Levente az ügyészség által is kért börtönbüntetés kiszabásán túlmenően az édesapa által kért anyagi ér erkölcsi kártérítés megítélését is kérte a bírónőtől.
Összeomlott a tavaly májusban megyilkolt M. Beáta családja a szörnyű tragédia nyomán, az áldozat édesapja a mai napig nem hajlandó beszélni a történtekről – derült ki a barátnője megölésével vádolt Boné Ferenc büntetőperének csütörtöki tárgyalásán.
Szóra emelkedett Dan Iovănaș, a vádlott jogi képviselője is, kihangsúlyozva többek között, hogy védence már a nyomozati szakaszban beismerte az emberölés elkövetését. Az aradi védőügyvéd (Boné Ferenc aradi származású) a törvényszéki tárgyaláson elmondta, igaz ugyan, hogy mindkét elmeorvosi vizsgálat azt állapította meg, hogy a vádlott beszámítható volt, amikor elkövette tettét, felhívta azonban a figyelmet a férfi elmeállapotára. Megismételte, amit korábban a Krónikának is elmondott, miszerint védencénél számos pszichés betegséget is megállapítottak: disszociatív személyiség- és viselkedészavart, pszichés instabilitást, továbbá ún. borderline személyiségzavart, amely főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar.
A jogi képviselő konkrétan azt kérte, hogy a Btk. 396-os cikkelye alapján a maximálisan kiszabható büntetést harmadolják, vagyis az emberöléssel vádolt Bonét ne húsz, hanem 13 év letöltendőre ítéljék. Az ügyész ekkor felpattant a székéről, és megkérdőjelezte az ügyvéd által elmondottakat, megalapozatlannak nevezve, hogy az enyhítő körülményeket vegyenek figyelembe a vádlott esetében.
A bírónő ezt követően Bonéhoz fordult, aki – a teremben ülők számára alig hallhatóan – arról beszélt, hogy a bűncselekmény elkövetésekor pszichés és egzisztenciális szempontból is nehéz helyzetben volt, depresszióban is szenvedett. „Nem tudom pontosan leírni, milyen állapotban voltam. Lelkileg összeomlottam. Sajnálom a történteket” – hangoztatta a Molnár Beáta meggyilkolásával vádolt Boné Ferenc. Amikor a bírónő megkérdezte, kezelés alatt állt-e tette elkövetésekor, a vádlott azt mondta, hogy korábban járt pszichiáternél, de tavaly májusban nem állt kezelés alatt.
A Kolozs megyei Törvényszék bírája július 6-ára tűzte ki az alapfokú ítélethirdetés időpontját.
Beszámítható a barátnője meggyilkolásával vádolt Boné Ferenc az első, még tavaly végzett elmeorvosi szakértői vizsgálat szerint – értesült a Krónika.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!