Másképp látja a bihari magyar oktatás helyzetét az EMNT és az RMDSZ

Az EMNT képviselője ugyanakkor közölte: több kérdésre is várja az RMDSZ válaszát. „Miért csak 15 százalék a magyar középiskolai osztályok aránya a megyében? Miért csak 6 százalék a nagyváradi magyar szakközépiskolai oktatás aránya? Miért az Érmellék rendelkezik a legkisebb középiskolai kapacitással? Miért jut tízezer román ajkú Bihar megyei lakosra öt kilencedik osztály, míg ugyanennyi magyarra csak 2,3?” – sorolta kérdéseit az előadó.

Mint ismeretes, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa nemrég felmérést készített a megye közép- és szakiskolai oktatásának etnikai arányairól, mely alapján igen rossznak nevezte a magyar középiskolai oktatás többséghez viszonyított arányát, főképp a legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatainak fényében: arányosan ugyanis szerinte mintegy feleannyi magyar 9. osztály indul, mint kellene.
Az RMDSZ szintén a sajtón keresztül tájékoztatta a közvéleményt arról, mit kifogásol a tanulmányban. Pető Csilla parlamenti képviselő, Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök szerint ugyanis dr. Szilágyi Ferenc tanulmánya több sebből vérzik, egyebek közt a munka alapját képező viszonyítás, a népesség etnikai összetételének és az induló kilencedik osztályok arányának összevetése sem helyes kiindulópont.

Pető Csilla, aki egyébként mintegy tizenöt évig volt tanfelügyelő Bihar megyében, elsőként azt kifogásolta, hogy dr. Szilágyi Ferenc tanulmánya a 2010-es naptári évet vizsgálja, nem pedig az oktatás szempontjából releváns 2010–2011-es tanévet. „A képviselő asszony árnyékra vetődött” – fogalmazott az adjunktus erre válaszképpen. A valóság ugyanis az, hogy mind a bemutatott, mind a sajtóhoz eljuttatott anyagban helyesen szerepel az időmegjelölés, így dr. Szilágyi Ferenc szerint valószínű, hogy Pető Csilla a prezentáció egyik korábbi, tavaly őszi nyers verzióját szerezhette meg. Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes ugyanakkor azt kifogásolta, hogy az EMNT-elnökség tagja nem a hivatalos beiskolázási adatokat, hanem az aktuális felvételi tájékoztatót használta alapul az arányok megállapításakor, holott, mint mondta, az abban szereplő számok nem véglegesek.

„A felvételi tájékoztató a Bihar megyei tanfelügyelőség kiadványa. Hatezer példányban jelenik meg, eljut minden érdeklődő nyolcadikoshoz, aki az abban szereplő kódszámok alapján iratkozik be középiskolába. Hogy lehetne az informális?” – tette fel a kérdést Szilágyi Ferenc. Hozzátette: nagyobb baj, hogy a hatezer példány közül egyetlen egy sincs magyarul. Azt elismerte, hogy Pető Csilla megjegyzésének megfelelően az esti és a látogatás nélküli oktatás valóban nem számít különleges oktatási formának, mint ahogyan ő ezt eredetileg mondta, ez azonban a lényegen nem változtat: egyikükből sem indul egyetlen magyar osztály sem az idén Bihar megyében.