Martonyi egyetemi vezetőkkel találkozott Kolozsváron, tárgyalt az RMDSZ elnökével is

Az egyetemi könyvtár dísztermében Közép-Európa jelene és jövője című előadása keretében a budapesti politikus úgy fogalmazott, a térség nyelvi és vallási sokszínűsége a kreativitás, de az állandó feszültség forrása is volt egyben. „Közép-Európa tulajdonképpen Európa, csak magasabb fordulatszámmal. Évtizedeken keresztül a közép-európai nemzetek a versenyt úgy képzelték el, hogy ki tudja a lehető legjobb, legerősebb nyugat-európai szövetségest megnyerni magának” – jelentette ki Martonyi.

A magyar külügyi tárca vezetője ugyanakkor elmondta: a közép-európai államok egyre inkább rájönnek arra, hogy a közös érdekeik fontosabbak, mint az, ami egyik-másik nyugati országhoz kapcsolja őket. A külügyminiszter többek közt az Európai Unió kohéziós politikáját, valamint az uniós agrárpolitikát említette, amelynek megmaradása közös érdek, annak ellenére hogy a gazdaságilag fejlettebb Szlovéniának ez kevésbé lényeges, de Magyarországnak, Romániának, Lengyelországnak és Szlovákiának egyformán fontos. Megismételte: Magyarország továbbra is latba veti uniós elnökségéből fakadó minden erejét Románia és Bulgária schengeni csatlakozása érdekében. A miniszter kolozsvári látogatása során egyházi vezetőkkel áttekintette az egyházaknak a nemzetpolitikában betöltött szerepét.

A főpapok felhívták a figyelmet a demográfiai, a tulajdon-visszaszolgáltatási és az oktatási gondokra. A külügyminiszter biztosította az egyházi vezetőket, hogy a magyar kormány tisztában van az egyházak kiemelkedő nemzetpolitikai jelentőségével, és ennek megfelelően támogatja tevékenységüket. Ezután Martonyi a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári központjában tett látogatást. Itt kifejtette: az önálló magyar oktatásra szükség van, és ennek értelemszerűen kiemelkedően fontos eleme a magyar kormány által alapított és finanszírozott Sapientia. A magyar diplomácia vezetője találkozott Andrei Margával, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával, akivel a romániai felsőoktatás általános állapotáról és az egyetemen működő, magyar nyelven magyar diákokat oktató részlegek helyzetéről tájékozódott. Ez utóbbi volt a fő téma azon a külön megbeszélésen is, amelyet a miniszter Magyari Tivadarral, a BBTE magyar rektorhelyettesével folytatott.

Ezen egyebek mellett elhangzott: az úgynevezett magyar oktatási vonal további lehetőségei attól is nagyban függnek, hogy miként alakul az új román oktatási törvénynek a főiskolákra és egyetemekre vonatkozó része. Sorin Apostu kolozsvári polgármester és László Attila, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere a Martonyi Jánossal folytatott megbeszélésen elsősorban a város gazdasági fejlődéséről beszélt. Martonyi János szóba hozta a magyar nyelvű feliratok és általában a kolozsvári magyar jelenlét kérdéseit. A külügyminiszter kolozsvári látogatása munkaebéddel végződött, amelyen Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével találkozott.

A megbeszélésen érintették a magyar–román kapcsolatok és a nemzetpolitika egyéb fontos kérdését. Megállapították: a magyar kisebbség jogainak bővítése érdekében nagyon fontos, hogy a következő romániai népszámláláson minél többen vallják magukat magyarnak, és a magyar választópolgárok minél aktívabban vegyenek részt ahelyhatósági és parlamenti választásokon.