Hivatalos. A román parlament is szentesítette a Márton Áron-emlékévet
Fotó: Orbán Orsolya
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is. „A döntés fontos lépés közös történelmi örökségünk megőrzésében, és hozzájárul ahhoz, hogy Márton Áron példája a jövő generációi számára is irányt mutasson” – értékelt a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
2026. február 18., 12:222026. február 18., 12:22
2026. február 18., 14:052026. február 18., 14:05
A 250 támogatói szavazattal a román képviselőház is elfogadta azt a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából – adta hírül az örömhírt szerda délben a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
„A jogszabály elfogadása méltó tisztelgés Márton Áron püspök kiemelkedő életműve és közösségépítő szolgálata előtt, aki következetesen kiállt az emberi méltóság, a szabadság, az igazságosság és a keresztény értékek védelmében, bátran szembeszállva minden diktatúrával és szélsőséggel” – írták a fontos döntést követően az érsekség Facebook-oldalán.
Egyházi és világi elöljárók a szerdai képviselőházi döntés előtt
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Mint aláhúzták: az emlékév lehetőséget teremt arra, hogy 2026 folyamán országos szinten kulturális, oktatási és közösségi programok mutassák be Márton Áron szellemi örökségét. A törvény biztosítja továbbá, hogy a központi és helyi hatóságok, valamint a közszolgálati média anyagi és logisztikai támogatást nyújthassanak az emlékév rendezvényeihez.
– hangsúlyozták az egyház illetékesei.
Jöhet a Márton Áron-év. Tánczos Barna RMDSZ-es kormányfőhelyettes szelfizett is a katolikus egyház képviselőivel a román képviselőházban
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Ilyen körülmények között különösen felértékelődik azoknak a példája, akik világos értékrendet képviseltek, és nehéz időkben is következetesen kiálltak az emberi méltóság, a hit és a felelősség mellett” – fogalmazott Kelemen Hunor a képviselőház döntését követően.
Az RMDSZ elnöke úgy véli: Márton Áron munkássága ebben ad kapaszkodót: „megmutatja, hogyan lehet szilárd erkölcsi alapokra építeni személyes és közösségi döntéseinket”. „Életműve és közösségépítő szerepe iránti tiszteletünk jeléül nyújtottuk be a parlamentbe azt a törvénytervezetet, amelyről ma szavazott a Képviselőház plénuma” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ sajtóirodája által a Krónikához eljuttatott közlemény.
– jelentette ki Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, emlékeztetve:
„Sem az üldöztetés, sem a szenvedés nem rendítette meg hitében és az emberi méltóság értékeihez való hűségében. Hitvallása ma is irányt mutat mindannyiunk számára” – emelte ki Szabó Ödön
Amint arról korábban írtunk, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, támogató jóváhagyásával az RMDSZ parlamenti csoportja december közepén iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet „Márton Áron püspök évévé” nyilvánítaná. A szenátus már február 11-én megszavazta a jogszabályjavaslatot.
A törvényt azonban még az államfőnek is ki kell hirdetnie ahhoz, hogy megjelenhessen a Hivatalos Közlönyben és hatályba lépjen.
A 2026-ra meghirdetett emlékév a 130 éve, Csíkszentdomokoson született Márton Áron püspök életének és lelki örökségének állít emléket. Az emlékév jelentőségét növeli, hogy Ferenc pápa 2024 decemberében jóváhagyta azt a dekrétumot, amely elismeri Márton Áron püspök hősies erénygyakorlását, és ezzel megkapta a „Tiszteletreméltó” címet. A főegyházmegye a híveket imádságra és aktív közreműködésre hívja a boldoggá avatási eljárás előmozdítása érdekében.
Az emlékév során konferenciák, kiállítások, zarándoklatok, ifjúsági és kulturális programok, diákvetélkedők, kötetek, audiovizuális anyagok, valamint Csíkszentdomokoson és Gyulafehérváron megrendezett kiemelt események segítik Márton Áron szellemi örökségének megismerését és továbbadását kiemelten a 21. században született fiataloknak is. Mindemellett az érsekség minden plébániát és közösséget arra buzdít, hogy az emlékév programjaiba aktívan kapcsolódjanak be, és Márton Áron tanítását a mindennapi keresztény életben is megvalósítsák.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye február 12-én Kolozsváron indította útjára a Márton Áron 130 emlékévet. A koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket, és reményüknek adtak hangot, hogy a bukaresti törvényhozás megszavazza az RMDSZ törvénytervezetét, így 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítják Romániában.
Lázár Csilla, a püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson működő Márton Áron Múzeum és Zarándokközpont vezetője korábban a Krónikának kifejtette: a 130 éve született Márton Áron életpéldájának, tanításának a relevanciáját a 21. században születettekkel is meg kell ismertetni. Ugyanakkor érdemes párbeszédet nyitni, lehetőséget kell teremteni a püspök írásainak megismerésére, de nem érdemes »szájbarágni« Márton Áron életét, főleg a fiatalok nem vevők erre.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának a relevanciáját a 21. században születettekkel, és a románsággal is meg kell ismertetni, ugyanakkor érdemes párbeszédet nyitni, lehetőséget kell teremteni a püspök írásainak megismerésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!