A szenátus jogi bizottsága rábólintott arra az RMDSZ kezdeményezésre, amely alapján két Bihar megyei települést, az egymással szomszédos Köröstárkányt és Kisnyégerfalvát mártírtelepüléssé nyilvánítják.
2015. március 01., 20:232015. március 01., 20:23
A törvénytervezetet előterjesztő Szabó Ödön képviselő a Krónikának rámutatott, ezek után várhatóan a szenátus is jóváhagyja „a történelmi korrekciónak szánt javaslatot”, és ez „pozitív jelzés lehet a döntő testületnek számító képviselőház tagjai számára is”.
Az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke azt is hozzátette, a javaslatot tavaly április végén, épp a román csapatok bevonulásának 95. évfordulója alkalmával terjesztette elő. Ismert ugyanis, hogy ennek a Fekete-Körös-völgyi magyar szórványvidéknek a története tragikus események emlékét őrzi abból az időszakból.
Amint arra a törvénytervezet indoklása is emlékeztet, 1919. április 19-én a tárkányiakat a falu református temploma előtti térre hívták azzal az indokkal, hogy ott tájékoztatják őket a megváltozott politikai helyzet közéleti hatásairól, csakhogy amikor a lakosság összegyűlt, a férfiakat külön csoportba terelték és lemészárolták őket. A megfélemlítésnek szánt akcióban 91 ártatlan civil veszítette életét
Ezt követően a kisnyégerfalvi lakosok egy részét rendelték a templom elé az áldozatokat elhantolni, de a nagyszombati történésekhez hasonlóan őket is lemészárolták. A tragikus eseményeket fosztogatás követte, 204 gyermek árván, 33 nő pedig özvegyen maradt. 1999-ben emlékművet állítottak Tárkányban az áldozatok tiszteletére.
A Friss Újságnak nyilatkozó Pataki Csaba szerint a mártírtelepüléssé nyilvánítás precedensértékű lehet, a pozitív jogi elbírálás pedig a román állam érettségének, az etnikai alapú diszkrimináció enyhülésének lehet biztos jele.
Szabó Ödön ugyancsak optimista a kezdeményezés sikerét illetően, de egyelőre szeretné kivárni, amíg jogerőre lép a tervezet. Mind lapunknak elmondta, jelen pillanatban két lehetőség áll fenn: vagy 45 napon belül megszavazza a plénum, vagy pedig hallgatólagos elfogadással kerül át a képviselők asztalára.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!