A szenátus jogi bizottsága rábólintott arra az RMDSZ kezdeményezésre, amely alapján két Bihar megyei települést, az egymással szomszédos Köröstárkányt és Kisnyégerfalvát mártírtelepüléssé nyilvánítják.
2015. március 01., 20:232015. március 01., 20:23
A törvénytervezetet előterjesztő Szabó Ödön képviselő a Krónikának rámutatott, ezek után várhatóan a szenátus is jóváhagyja „a történelmi korrekciónak szánt javaslatot”, és ez „pozitív jelzés lehet a döntő testületnek számító képviselőház tagjai számára is”.
Az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke azt is hozzátette, a javaslatot tavaly április végén, épp a román csapatok bevonulásának 95. évfordulója alkalmával terjesztette elő. Ismert ugyanis, hogy ennek a Fekete-Körös-völgyi magyar szórványvidéknek a története tragikus események emlékét őrzi abból az időszakból.
Amint arra a törvénytervezet indoklása is emlékeztet, 1919. április 19-én a tárkányiakat a falu református temploma előtti térre hívták azzal az indokkal, hogy ott tájékoztatják őket a megváltozott politikai helyzet közéleti hatásairól, csakhogy amikor a lakosság összegyűlt, a férfiakat külön csoportba terelték és lemészárolták őket. A megfélemlítésnek szánt akcióban 91 ártatlan civil veszítette életét
Ezt követően a kisnyégerfalvi lakosok egy részét rendelték a templom elé az áldozatokat elhantolni, de a nagyszombati történésekhez hasonlóan őket is lemészárolták. A tragikus eseményeket fosztogatás követte, 204 gyermek árván, 33 nő pedig özvegyen maradt. 1999-ben emlékművet állítottak Tárkányban az áldozatok tiszteletére.
A Friss Újságnak nyilatkozó Pataki Csaba szerint a mártírtelepüléssé nyilvánítás precedensértékű lehet, a pozitív jogi elbírálás pedig a román állam érettségének, az etnikai alapú diszkrimináció enyhülésének lehet biztos jele.
Szabó Ödön ugyancsak optimista a kezdeményezés sikerét illetően, de egyelőre szeretné kivárni, amíg jogerőre lép a tervezet. Mind lapunknak elmondta, jelen pillanatban két lehetőség áll fenn: vagy 45 napon belül megszavazza a plénum, vagy pedig hallgatólagos elfogadással kerül át a képviselők asztalára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!