Marosvásárhelyen megfordult a logika: minél többet építenek, annál több a zöldövezet

Ezelőtt három és fél évvel Csegzi Sándor alpolgármester a Krónikának nyilatkozva kevesellte azt a mindössze 9-10 négyzetméter zöldövezetet, amely egy marosvásárhelyi városlakóra jut. A tavaly készült újabb felmérés szerint ez a szám már 15-re nőtt, míg idén a Dorin Florea polgármester és Daniela Miheţ főépítész által bemutatott statisztika alapján elérte a 20 négyzetmétert. Állítólag a megduplázódás olyan körülmények között történt, hogy az elmúlt három esztendő alatt számos üres telek épült be, és zöldövezet vált gépkocsiparkolóvá. Ugyanakkor a lakosság száma sem csökkent, és a város felülete sem nőtt.

Kinek van igaza?

A számháborúban mindenki a maga igazát erősíti. „A 20 négyzetméteres felülettel mi is elértük az európai szintet. Olyan körülmények között, hogy a városszéli erdőket és legelőket be sem számítottuk” – büszkélkedett Daniela Miheţ. A város főépítésze szerint az arány a következő években tovább nőhet, mert a város „komoly tartalékokkal is rendelkezik”. Egyébként az európai átlag jócskán meghaladja a Miheţ által emlegetett 20 négyzetmétert; a legutóbbi adatok szerint a 26-ot is eléri.
A tervező állításában és a bemutatott számok valósságában Csegzi Sándor alpolgármester igencsak kételkedik. „Tavaly, amikor uniós pénzekből a Bukaresti Műszaki Egyetem és a Sapientia bevonásával elkészítettük a város zajtérképét, kiderült, hogy 15 négyzetméteres az egy főre eső zöldövezet. Ezt nem saccolással, hanem objektív adatok alapján számították ki. Addig valóban 9-10 négyzetméterrel számoltunk. Számomra is furcsa, hogy azóta miként nőhetett 20 négyzetméterre” – csodálkozott el a város alpolgármestere. Mint kifejtette: őt nem is annyira a feltűnő eltérés érdekli. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy a zöldövezetek és a légáramlatok által, 24 óra leforgása alatt cserélődjön ki a város teljes levegőtömege.

A polgármestert vádolják

A környezetvédők egyenesen hazugságnak tekintik a Florea és Miheţ által bemutatott adatokat. „Nincs mit kommentálnom, mindannyian tudjuk, hogy ez nem lehet igaz. Évekkel ezelőtt megmondtam, hogy a polgármester egy demagóg. Most viszont Ghiţă Pristanda szintjére süllyedt” – reagált a számok felduzzasztásának hallatára a Valea Soarelui Egyesület elnöke, Dan Călin Tocaciu, Caragiale rendőrfigurájára utalva, aki Az elveszett levélben addig számolta kettesével a kitűzött zászlókat, amíg kijött az elvárt eredmény.

Minden érv ellenére Dorin Floreát nem érdekli, mit mondanak mások. Szerinte Marosvásárhely néhány éven belül felzárkózik az uniós standardokhoz, és hamarosan 22-23 négyzetméternél fog tartani. „Ennek ellenkezőjét csak a sikertelen politikusok és az úgymond civil környezetvédők állítják” – nyilatkozta a polgármester.

Ha a vásárhelyiek sátorlakók lennének…

A legújabb hivatalos számok valótlanságát Marosvásárhely – hasonló nagyságú, ám parkokban, zöldövezetekben jóval gazdagabb – magyarországi testvérvárosainak adatai is kidomborítják. Míg a 169 731 lakosú Szeged 280,84 négyzetkilométeren fekszik, illetve a 112 233 személy lakta Kecskemét 321,26 négyzetkilométeren terül el, addig Marosvásárhely 145 943 lakója alig 66,96 négyzetkilométeren tömörül. Vagyis az erdélyi város népsűrűsége négyzetkilométerenkénti 1790 fő a szegedi 602-höz, valamint a kecskeméti 347-hez viszonyítva. Bár az arányok sok mindent elárulnak, elméletileg még ilyen körülmények között is juthatna nagyobb zöldfelület a vásárhelyiek számára, mint a szegedieknek vagy kecskemétieknek. Ehhez viszont a lakosság több mint háromnegyedének zöldövezetben felhúzott sátor- vagy bokorlakónak kellene lennie.