Marosvásárhely: magának akarja a megyei tanács a régi városházát

A Marosvásárhely építészeti jelképévé vált tornyos épület jelenleg a megyei képviselőtestület és a prefektúra székhelyéül szolgál, és annak dacára, hogy a karbantartási munkálatoktól a restaurálásig mindent az önkormányzat végez, adminisztrációját még mindig a kormányhivatal látja el. A megye vezetősége Lokodi Edit Emőke elnöksége alatt már tett le hasonló kérést a kormány asztalára, azonban elutasító választ kapott. Most viszont úgy tűnik, a megye és a prefektúra vezetőinek sikerült kiegyezniük az épület átadásában, illetve átvételében. A határozattervezetet mindössze a Demokrata-Liberális Párt képviselői utasították el, mivel szerintük az egykori városházának a helyi önkormányzat tulajdonába kellene visszakerülnie. „Nem támogathatunk egy ilyen határozattervezetet, mihelyt mi már évek óta azt hangoztatjuk, hogy az épületet Bernády György néhai polgármester a városnak és nem a megyének építette” – indokolta a frakció álláspontját Vasile Filimon. Mint ismeretes az utóbbi időben a PDL-s színekben politizáló Dorin Florea polgármester többször is megfogalmazta a székházra vonatkozó igényét. Egyébként szintén a mostani a városvezető volt az, aki 1996 és 2000 között prefektusként ellenezte az akkori polgármester, Fodor Imre által szorgalmazott cserét.

„Mindenképpen jó lenne, ha az épület a megyei önkormányzat ügykezelésébe kerülne, hisz 1990 óta nagy részét amúgy is mi használjuk, a rezsiköltségeit mi fizetjük, a restaurálását mi végezzük” – érvelt lapunknak Kelemen Márton, az RMDSZ frakcióvezetője. Szerinte az sem mellékes, hogy a restaurálás folytatásához csak a megyei önkormányzat pályázhat uniós alapokra, a kormányhivatal nem. Kérdésünkre, hogy az épület adminisztrálási jogának megszerzése esetében a megyei döntéshozó testület gondoskodik-e majd az impériumváltáskor eltávolított régi díszek visszahelyezéséről és a ’90 után, engedély nélkül kihelyezett magyarellenes márványtáblák leszedéséről, Kelemen nem tudott válaszolni. Az RMDSZ-es képviselő mindössze annyit mondott, hogy ami a szövetségen múlik, megteszik, de hogy sikerül-e visszaállítani az 1905 és 1907 között a magyar szecesszió jegyében, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült régi városházát hajdani pompájában, nem tudni.

Mint ismeretes, néhány évvel ezelőtt Marius Paşcan akkori demokrata-liberális prefektus megtiltotta az építkezési engedély nélkül kihelyezett, magyarellenes szöveget tartalmazó márványtáblák eltávolítását. A restaurálás során eközben nem kerülhetett vissza a kocsifeljáró tartódísze, a kőbe vésett magyar királyi korona, valamint az Árpád-ház és erdélyi történelmi családok és uralkodók – Bethlen Gábor, Rákóczi György, Borsos Tamás – címere sem. A 2008-ban kezdődött felújítás első szakaszában ugyanígy lemaradtak a gyűlésterem 1921-ben eltávolított vitrailjai is. A festett üvegablakok visszahelyezésével kapcsolatosan Lokodi Edit Emőke volt megyeelnök elmondta, a művelődési minisztérium műemlékvédő bizottsága már 2007-ben megtagadta az engedélyeztetést. A testület akkor azzal érvelt, hogy „még nem jött el az ideje a magyar és az osztrák–magyar történelmi időkre emlékeztető személyiségek portréjának visszahelyezésére”. A bukaresti szakemberek azt javasolták, hogy a azokat állítsák ki a megyei múzeumba, ami egyébként meg is történt.