2011. szeptember 18., 11:532011. szeptember 18., 11:53
Párhuzamot vonva a verespatakon tervezett cianid-technológiás aranykitermelési projekttel, Markó Béla úgy fogalmazott: „Az EMNP még súlyosabb és számunkra még veszélyesebb Magyarországról érkező beruházás, amely elbizonytalanítja és szétrombolhatja az erdélyi magyarság politikai jövőjét”.
„Ez egy rossz beruházás, beszélnünk kell róla és ki kell mondanunk: Magyarországról érkezik. Ez a párt (az EMNP – szerk. megj.) számunkra politikai cián, nem tudjuk, mennyire koncentrált, de a politikai környezet szennyezése. (...) Ez a beruházás semmit nem fog arannyá változtatni az erdélyi magyarok számára, talán csak egyesek zsebébe termel majd aranyat” – jelentette ki Markó Béla.
Az RMDSZ ex-elnöke hozzátette: biztos abban, hogy az EMNT nem fogja szétrombolni az erdélyi magyarok politikai jövőjét. „Megvan a szükséges tapasztalatunk ahhoz, hogy megállítsuk ezt a fajta szennyezést” – fogalmazott.
Az RMDSZ húsz éve szembesül különféle magyar pártok létrehozásának kísérleteivel, amelyek mindig a választások előtt bukkannak fel, de eddig nem jártak sikerrel – mondta Markó.
„Sajnálom, hogy ez a kezdeményezés támogatásra talált Magyarországon, az EMNP létrehozását olyan magyarországi politikusok támogatták, akik nem ismerik a mi nagyon különleges helyzetünket” – vélekedett a kormányfőhelyettes.
„Rossz kezdeményezésnek” nevezte az EMNP létrehozását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. „Már a kezdetektől rossz ötletnek tartottam az EMNP bejegyzését. Nem tudom üdvözölni ezt a fejleményt, mivel az eddigi összes választás azt bizonyította, hogy a verseny nem tette szilárdabbá képviseletünket” – mondta Kelemen Hunor. Példaként említette a Szilágy Megyei Tanács elnöki tisztségét, amelyet szerinte a Magyar Polgári Párttal való „ostoba” verseny miatt „veszítettünk el”. „Említhetnék még példákat a Székelyföldről, a szórványból. Egy ostoba versenypárt, egy ostoba verseny elvitt a szavazatainkból” – fogalmazott.
Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok bölcsek, ismerik érdekeiket és értékeiket, és a politikusok vitája helyett erős képviseletet kívánnak. Hozzátette: noha az RMDSZ támogatottsága – kormányzati szerepvállalása miatt – csökkent, a magyarlakta vidékeken még mindig több mint 70 százalékos támogatásra számíthat.
„Meggyőződésem, hogy 2012 után is megmarad a magyarság erős képviselete” – szögezte le Kelemen, aki szerint ezt „sem Magyarországról, sem máshonnan nem lehet megváltoztatni”, a józan ész pedig végül győzni fog.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?