Marius Pașcan: etnikai szeparatizmusra uszít az RMDSZ

„Míg a román hatóságok egymással küzdenek (...), addig az RMDSZ marad az egyetlen politikai csoport a román parlamentben, amely párt is, de civil szervezet is, amely csökönyösen szeparatista törekvéseket hangoztat, és amely egy kisebbségi etnikai enklávé megteremtéséért küzd Románia közepén. Jóllehet kikent-kifent, de demagóg módon európai elveket hangoztatnak, és a kulturális identitásuk megőrzésének szükségességéről beszélnek, az RMDSZ vezetői anakronisztikusan és primitív módon, szakadatlanul etnikai szeparatizmusra uszítanak, a román alkotmányt támadják, és nemzetközi szinten Románia ellenes légkör kialakítására törekednek” – mondta el az Agerpres által idézett képviselő.

Szerinte az RMDSZ „kötekedően” módosítani akarja az egyesülés megünnepléséről szóló törvényt és „provokatív” módon ragaszkodik, az általuk „helytelennek” tartott „nemzeti” kifejezés törléséhez. „Ez nyilvánvaló a román alkotmány megcsúfolása, amit az RMDSZ-esek soha sem fogadtak el. Másrészt, Kelemen Hunor szövetségi elnök hamis információkkal az Európai Néppárt máltai kongresszusára ment árulkodni, és úgy mutatta be a marosvásárhelyi teológiai gimnázium ügyét, hogy azt hazudta, „Romániában az ügyészséget használják fel egy kisebbségi iskola megszüntetésére, ez tarthatatlan állapot, amely az iskola több száz diákjának jövőjét veszélyezteti” – jelentette ki a képviselő.

Marius Paşcan az Agerpres szerint kiemelte: Kelemen Hunor ismertette Máltán az RMDSZ törvénymódosító javaslatát is, amely „a magyart második hivatalos nyelvvé tenné Romániában”, és azt hangoztatta, hogy Marosvásárhelyen „folyamatosan és következetesen” támadják a magyar etnikumot. „Ezzel párhuzamosan az RMDSZ etnikai alapú területi és közigazgatási autonómiát akar teremteni (...). Minket, akik Romániában élünk (...), már nem hatnak meg az RMDSZ szemtelen követelőzései, de zavaró az, hogy a Hargita és Kovászna megyében élő románok kulturális identitásának megőrzéséért a román állam nem tesz semmit, hogy mintha belenyugodott volna az etnikai tisztogatásba. A két megyében élő románokat, akik kisebbségként élnek saját országukban, nem hallgatja meg már sem Románia, sem az Európai Unió, ahogyan nem hallgatja meg a magyarországi román kisebbséget sem” – véli Paşcan, aki korábban Maros megye prefektusaként is tevékenykedett.