Hirdetés

Máramarossziget alpolgármestere: összetartó közösség a magyarság, de még van hely az összefogás szekerén

Máramarossziget

Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere fontosnak tartja a magyar közösségi rendezvényeket és az oktatás támogatását

Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente

Négy év szünet után tavaly ismét magyar alpolgármestere lett Máramarosszigetnek: a 2024-es helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjeként mandátumot szerzett Orosz Krisztofer Leventét választotta meg a késő ősszel megalakuló helyi képviselő-testület. Az RMDSZ szigeti szervezetének elnöke a városrendezési, közérdekű témák mellett prioritásnak tekinti azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyek a magyarokat közösségként megerősítik, egyénileg pedig az identitástudatot fejlesztik: újabb magyar emlékjelek állítását, a magyar oktatás támogatását, a magyar kulturális és szórakoztató programok bővítését. Ugyanakkor aggodalommal tekint a jövőbe, mert a természetes fogyás és az asszimiláció a szórványban erősebben és gyorsabban érezteti hatását. Az eddigi tapasztalatokról, tervekről és lehetőségekről beszélgettünk Orosz Krisztofer Levente máramarosszigeti alpolgármesterrel.

Pataky Lehel Zsolt

2025. február 26., 08:012025. február 26., 08:01

– November eleje óta tölti be a máramarosszigeti alpolgármesteri tisztséget: milyen tapasztalatokat szerzett az azóta eltelt közel négy hónap alatt az önkormányzati végrehajtásban?

– Ez az időszak az adaptációs folyamatot jelentette, de ezután is lesznek olyan helyzetek, amelyekhez alkalmazkodni kell. Nem volt könnyű, de annyira nehéz sem megszokni a számomra teljesen új környezetet. Máramarossziget adminisztratív szempontból nagyon elhanyagolt város: a korábbi városvezetők nem tettek meg mindent azért, hogy a történelmi Máramaros „fővárosa” kiemelkedjen a mocsárból.

Hirdetés

Van itt gazdasági lemaradás, rossz közlekedési infrastruktúra, omladozó műemléképületek stb. Mintha megállt volna az idő Máramarosszigeten.

Amúgy rengeteg potenciál rejlik a településben. Ebből a káoszból kell most valahogy kikecmeregni. A polgármesterben is megvan hála Istennek a jó szándék. Nagyrészt mindenben megegyezik az elképzelésünk, és nagyon nyitott ember. Az egyik legnehezebb dolog az lesz, hogy legyőzzük az akadályokat és megtaláljuk a pénzforrást, hogy a lemaradást behozzuk. Hogy ez a mai hihetetlenül nehéz gazdasági helyzetben miként fog sikerülni, még nem tudom, de mi optimisták vagyunk.

– Milyen az együttműködés a polgármesterrel és az önkormányzati képviselőkkel? Az RMDSZ-nek két tanácsosa van, de hogyan oszlanak meg az erőviszonyok a képviselő-testületben?

– Egyelőre nincs okunk panaszra. A polgármester – Vasile Moldovan –, mint mondtam, nyitott és megértő. Nagyon jól működik köztünk a kommunikáció. Megbízik bennünk és ez sokat jelent. Kapcsolatunk a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapszik. Az önkormányzati tanács négyszínű és összesen 19 tagot számlál. Ebből kilenc helyet a Szociáldemokrata Párt foglal el, négyet a Nemzeti Liberális Párt, ugyancsak négy mandátumot szerzett az AUR, vagyis a Románok Egyesüléséért Szövetség, és két szavazattal rendelkezik az RMDSZ. A szociáldemokratákkal alkotunk többséget a tanácson belül, de nem rossz a kapcsolatunk a liberálisokkal sem.

Máramarossziget Galéria

Jó az együttműködés Vasile Moldovan polgármesterrel

Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente

Az AUR-nak pedig nem fekszik, hogy nem az ő malmukra hajtjuk a vizet. Nyilván akkor fogjuk majd látni a reakciókat, amikor kifejezetten magyar ügyek kerülnek előtérbe.

Máramarosszigetnek a 2021-es népszámlálási adatok szerint 32 793 állandó lakosa van, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így a magyarok aránya hivatalosan javult: az ismert nemzetiségűek 10,21 százalékát teszik ki. A második legnagyobb számú nemzeti kisebbség az ukrán, hivatalosan 519-en vannak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,91 százaléka.

– Az összlakossághoz képest mintegy 8,5 százaléknyi, magát magyarnak valló személy mekkora súlyt jelent a városban?

– Ha politikai súlyra gondolunk, akkor igenis van súlyunk. Büszkeséggel tölt el az, hogy a magyarokat összetartó közösségként ismerik el a városban. Mondják ezt a románok, az ukránok, és mindenki, aki irigyli ezt. Nem mindenki áll ilyen jól. Persze ez nem azt jelenti, hogy nekünk nincs min javítani, nincs hová fejlődni. Még férne az összefogás szekerére jó néhány bő villával…

Ilyen értelemben azt gondolom, hogy elég jó a magyarság megítélése és ezért is keresik sokan a kapcsolatot velünk, főleg, ha politikai stabilitásra van szükség.

Ezért mondtam, hogy politikai értelemben van súlyunk.

Máramarossziget Galéria

Az alpolgármester szerint van súlya a politikában a máramarosszigeti magyarságnak

Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente

– Tavaly a választási kampányban ukrán (ruszin) nyelvű üzeneteket is megfogalmaztak – eredménnyel? Kaptak voksot a másik nemzeti közösség tagjaitól? Egyáltalán: milyen a kapcsolat a más nemzetiségi szervezetekkel?

– Igen, ukránul is üzentünk a választóknak. Nem mondhatom, hogy tömegesen szavaztak volna, mert az már érezhető lett volna, de nem tartom kizártnak, hogy akadt egy-két ukrán nemzetiségű szavazó az ismerősi körből. Nagy százalékban nem szavazhattak, mert az ukrán párt is indított jelölteket, ezért a közösség részéről a szavazatok nagy része oda ment. Amúgy egy nagyon megosztott közösség az övék, mert sok tagjuk a többi párt színeiben jelölteti magát, nem mindig kevés sikerrel.

Ez egyébként rólunk is elmondható, és elszomorító, hogy baráti és különböző érdekkapcsolatok mentén haladva, magyarokat is találunk szinte minden pártban.

Amúgy az ukrán kisebbségi képviselettel létezik egy formális kapcsolat. Mi részt veszünk olykor az eseményeiken, ők is a mi rendezvényeinken, de ennél nem több. A zsidó közösséggel is körülbelül hasonló a viszonyunk, de velük valamivel intenzívebb és szorosabb kapcsolatot ápolunk, sőt sokkal személyesebbet is. A többi nemzetiség pedig mintha nem létezne. Sokan felszívódtak a tradicionális román pártokban, ami egyáltalán nem segítette a nemzetiségi szervezetek, pártok fennmaradását. Remélem, mi nem jutunk ide.

– Melyek azok a tervek, célok – az általános közéleti teendők mellett – amelyek kimondottan „magyar ügyek”, a magyarság közösségi, kulturális, oktatási stb. szempontjából fontos kérdések?

– A legfontosabb, amiért én személy szerint nagyon aggódóm, a magyar oktatás. Egyre kevesebb magyar gyerek születik. Számunkra ezért a közeljövő legnagyobb kihívása ez lesz. Emellett ott vannak a kulturális programok, amelyeknek identitáserősítő szerepük van, és ezen a téren jól állunk. Idén már fogjuk alkalommal fogjuk megrendezni a Máramarosszigeti Magyar Napokat.

Jövőre lesz 700 éve annak, hogy a várost először említették írásos dokumentumok. Erre külön programsorozattal készülünk.

De nem kevésbé fontos a Szűz Mária-szobor visszaállítása a központban, valamint egy parkot vagy sétányt szeretnénk elnevezni a máramarosszigeti születés Prielle Kornélia színésznőről, a budapesti Nemzeti Színház első örökös tagjáról.

Máramarossziget Galéria

A máramarosszigeti városháza

Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente

– E tekintetben bizakodásra ad okot, hogy a közelmúltban sikerült Hollóssy Simon festőművésznek, a Nagybányai Festőiskola alapítójának szobrot állítani Szigeten, tehát újabb magyar emlékjelekkel gazdagodhat a város? Valós esélyt lát erre, hogy ne gáncsolják el a kezdeményezést, mint a nagybányai magyar utcanevek esetében?

– Igen, az esély megvan. Nem hiszem, hogy Szigeten ezt elgáncsolná valaki, a jelenlegi helyzet alapján szerintem nem lesz akadálya, de nyilván benne van a pakliban az is… Az egykor a főtéren álló Szűz Mária-szobor visszaállításával kapcsolatosan az érdeklődés elég nagy, sokan várják ennek a megvalósulását.

korábban írtuk

Nagybánya: elgáncsolták a magyar utcanévadást célzó tervet a román liberális tanácsosok
Nagybánya: elgáncsolták a magyar utcanévadást célzó tervet a román liberális tanácsosok

Jókai Mórról, valamint Nagybánya szülöttjéről, a híres reformkori színészről, Lendvay Mártonról szeretnének utcákat elnevezni a máramarosi megyeszékhelyen. Az RMDSZ tervét azonban egyes román városi tanácsosok egyelőre megakadályozták.

– Máramarosszigeten jelenleg nemcsak magyar alpolgármester van, hanem az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltje, Zahoránszki Brigitta is mandátumot szerzett a törvényhozásban. Mekkora segítséget jelent ez – valamint az RMDSZ-esek jelenléte a megyei tanácsban – a történelmi Máramaros helyi magyar közösségeinek, RMDSZ-es tagszervezeteinek?

– Sok tekintetben jelent segítséget a kollégák jelenléte a megyei közgyűlésben és a törvényhozásban. Nemrég a parlamenti képviseletnek köszönhetően sikerült egy komolyabb összeget elkülöníteni az egyik legrégebbi műemléképületünk felújítására. Ezt mindannyian értékelik a városvezetésben, mert az igazság az, hogy számítanak az RMDSZ ilyen értelemben vett támogatására is. Ugyanakkor a magyar közösségnek is érdeke, hogy a történelmi városközpont értékei nagyobb megbecsülésnek örvendjenek. A megyei tanácsban tevékenykedő kollégákkal is folyamatos a kapcsolattartás. Mindenki igyekszik ott segíteni, ahol tud. Az egyik legégetőbb probléma az anyagiak hiánya, de ezt közösen, a lehetőségek függvényében igyekszünk orvosolni.

Máramarosszigeti magyar élet

– Az imént azt mondta, hogy aggódik a magyar oktatás jövője miatt: milyen a helyzet jelenleg: vannak-e létszámgondok, működik-e bölcsőde és óvoda magyarul, délutáni foglalkozás, iskolabusz-program?

– A régió egyetlen önálló magyar iskolája Máramarosszigeten van. A Leőwey Klára Elméleti Líceumban az oktatás bölcsődétől az érettségiig tart. Működik a délutáni oktatás, valamint az iskolabusz-program is a magyar kormány és a Rákóczi Szövetség támogatásával, valamint az RMDSZ és az Iskola Alapítvány közreműködésével. Nem titok, amit már említettem, hogy egyre kevesebb a gyerek, és ez a jövőre nézve nagy kihívást jelent az itt működő magyar oktatási intézményeknek, de az egész közösségnek is.

– Léteznek-e magyar civil szervezetek, művelődési egyesületek?

– Ezekből nincs hiány hála Istennek. Velük közösen szervezzük a magyar kulturális élet legnagyobb részét, és a legjelentősebb eseményeket. Csak a legfontosabb stratégiai partnereket hadd említsem meg:

Hollósy Simon Művelődési Egylet, Simonchicz Incze Kulturális Egyesület, Leőwey Klára Szülői Bizottsága és Szigfeszt Egyesület.

Nem jelenti azt, hogy nem létezik több is, de a felsoroltak a legaktívabbak, amelyekkel mi szorosan együttműködünk. Hiba volna nem megemlíteni a történelmi magyar egyházainkat, amelyek partnereink és kisegítőink a kulturális élet területén.

Máramarossziget Galéria

Hollóssy Simon festőművésznek 2021-ban avattak szobrot szülővárosában, Máramarosszigeten

Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente

– A román–ukrán határ mellett, a Tisza partján fekvő település lakóiként az orosz–ukrán háború hatását már az első naptól érezhették, de milyen az élet majdnem három évvel a konfliktus kirobbanás óta a háború szomszédságában?

– Az élet, mondjam úgy, megszokottá vált. Az elején a háború közvetlen hatásai valóban érintettek bennünket, ma viszont közvetett módon érezzük azokat, leginkább a gazdaság és közbiztonság területén.

A városban sok ukrán állampolgár van, akik ide menekültek a háború elől. Ma már sokkal szigorúbban ellenőrzött a határ. A menekülni próbálókat pedig nagyon szigorú bánásmódban részesítik.

A helyiek is, mint gondolom sokan máshol, már nagyon várják a háború végét. Van, aki ettől reméli a gazdasági fellendülést a városban. Hogy ez mikor következik be, arra nekem nincs válaszom.

korábban írtuk

Újra magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek
Újra magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek

Orosz Krisztofer Levente személyében magyar alpolgármestere van Máramarosszigetnek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Kelemen Hunor szerint meg kell követni a választókat az adóemelések miatt

Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.

Kelemen Hunor szerint meg kell követni a választókat az adóemelések miatt
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Gyermekvállalást és szűrési programokat támogató egészségfejlesztés indult Szatmárnémetiben is

Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.

Gyermekvállalást és szűrési programokat támogató egészségfejlesztés indult Szatmárnémetiben is
2026. január 16., péntek

Vidéken, anyanyelven is elmondhatók a panaszok a Kolozs megyei egészségügyi karaván keretében

Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.

Vidéken, anyanyelven is elmondhatók a panaszok a Kolozs megyei egészségügyi karaván keretében
2026. január 16., péntek

Nem találtak újabb leprás eseteket, újranyitott a kolozsvári masszázsszalon

Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.

Nem találtak újabb leprás eseteket, újranyitott a kolozsvári masszázsszalon
Hirdetés
2026. január 16., péntek

A tandíjemelések ellen tüntettek a BBTE diákjai

Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.

A tandíjemelések ellen tüntettek a BBTE diákjai
2026. január 16., péntek

Elmenekült a halálos baleset után: 24 órára őrizetbe vették a 38 éves erdélyi sofőrt

Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.

Elmenekült a halálos baleset után: 24 órára őrizetbe vették a 38 éves erdélyi sofőrt
2026. január 15., csütörtök

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal

Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak

A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak
2026. január 15., csütörtök

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt

Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt
2026. január 15., csütörtök

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház

Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház
Hirdetés
Hirdetés